Az ohrdrufi tábor a buchenwaldi komplexum egyik alegysége volt, s egyben az első olyan náci tábor, amelyet az amerikai csapatok felszabadítottak. Ohrdrufot 1944 novemberében hozták létre a nácik Gotha városa mellett, ez a tábor szolgáltatta a kényszermunkásokat a vasúti építkezésekhez. 1945 márciusának vége felé az itt tartott foglyok száma elérte a 11 700-at, azonban április elején az SS kevés kivétellel mindenkit a buchenwaldi táborba evakuált. Azon foglyok nagy részét, akik túl gyengék voltak az erőltetett menethez, az SS őrei lelőtték. Amikor az amerikai 4. páncélos hadosztály katonái beléptek a területre, halomba rakott holttesteket találtak, néhányukat részben elégették.

A hátborzongató felfedezés arra késztette Dwight D. Eisenhower tábornokot, a szövetséges erők európai főparancsnokát, hogy George S. Patton és Omar Bradley tábornokokkal együtt április 12-én személyesen is elmenjen a helyszínre. Az elkövetett náci bűnök látható maradványai olyan erőteljes hatást gyakoroltak rá, hogy azt akarta: az egész világ tudja meg, mi történt a koncentrációs táborokban. Megkérte az Egyesült Államok kongresszusát, valamint az újságírókat, hogy jöjjenek el az újonnan felszabadított helyekre, és vigyék el az atrocitások szörnyű hírét az amerikai népnek. A 4. páncélos hadosztály ohrdrufi felfedezései sokak számára nyilvánvalóvá tették, milyen borzalmakat követtek el a nácik a holokauszt folyamán.