Adolf Hitler poses with his cabinet shortly after assuming power as chancellor of Germany. [LCID: 79487]

A Harmadik Birodalom: áttekintés

A nácik hatalomra kerülése véget vetett a Németország által az I. világháború után létrehozott parlamentáris demokráciának, az úgynevezett Weimari Köztársaságnak. Adolf Hitler 1933. január 30-i kancellári kinevezése után a Harmadik Birodalom néven is ismert náci állam hamarosan olyan rendszerré vált, amely nem garantálta az alapvető jogokat a német állampolgároknak. 1933. február 28-án, a Reichstagban (a német parlament) kitört gyanús tűz után a kormány kiadott egy rendeletet, amely felfüggesztette az alkotmányos polgári jogokat, és rendkívüli állapotot rendelt el, amelynek ideje alatt a hivatalos rendeleteket parlamenti jóváhagyás nélkül is végre lehetett hajtani.

Hitler kancellárságának első hónapjaiban a nácik kidolgoztak egy „koordinációs” politikát, amely az egyének és az intézmények a náci célokkal való összehangolását takarta. A kultúra, a gazdaság, az oktatás és a jog területe egyaránt náci ellenőrzés alá került, A náci rezsim emellett megpróbálta a német egyházakat is „koordinálni”, és bár nem jártak teljes sikerrel, a katolikus és protestáns egyházi személyek nagy részének támogatását megnyerték.

A rezsim céljait és ideáljait átfogó propagandagépezet hirdette. Paul von Hindenburg német miniszterelnök 1934 augusztusában bekövetkezett halála után Hitler az elnöki pozíciót is magához ragadta. A katonaság személyes hűséget esküdött neki. Hitler diktatúrájának alapját az általa betöltött pozíciók biztosították – ő volt egy személyben a birodalmi elnök (államfő), a kancellár (kormányfő) és a Führer (a náci párt vezetője). A „Führer-elv” szerint Hitler a jogállamon kívül álló személy volt, aki önmaga határozott a politikai kérdésekben.

A német törvényhozásban és a külpolitikában egyaránt Hitleré volt az utolsó szó. A náci külpolitikát az a faji alapú elképzelés vezérelte, hogy a németek biológiai örökségük okán arra hivatottak, hogy katonai erővel terjeszkedjenek kelet felé, és hogy Kelet-Európában valamint a Szovjetunióban egy megnövekedett létszámú, fajilag felsőbbrendű német népesség vegye át véglegesen az uralmat. Ebben a nők is nélkülözhetetlen szerepet játszottak. A Harmadik Birodalom agresszív népesedési politikája arra biztatta a „fajilag tiszta” nőket, hogy annyi „árja” gyermeket szüljenek, amennyit csak lehet.

A terv magában foglalta a „fajilag alsóbbrendű” népek, például a zsidók és a cigányok eltávolítását a régióból. A nácik külpolitikájának célja kezdetektől fogva az volt, hogy megsemmisítő háborút indítsanak a Szovjetunió ellen, és a náci rezsim a békeidők éveit arra használta fel, hogy a német népet felkészítse a háborúra. Ennek az ideológiai háborúnak a keretében tervelték ki és valósították meg a holokausztot, azaz az első számú faji ellenségnek tekintett zsidóság tömeges meggyilkolását.

A rendszert nyíltan kritizálókat a Gestapo (titkos állami rendőrség) és a náci párt biztonsági szolgálata (SD) üldözte, ugyanakkor Hitler kormánya a németek többségének körében népszerű volt. Mindemellett a németek között is voltak, akik ellenezték a náci államot, ami a kisebb ellenállástól kezdve a Hitler elleni 1944. július 20-i merényletig számos formában megnyilvánult.

A szövetséges erők 1945. május 8-án győzték le és kényszerítették kapitulációra a náci Németországot.

További ajánlott irodalom

Burleigh, Michael. The Third Reich: A New History. New York: Hill and Wang, 2000.

Evans, Richard. The Third Reich in Power, 1933-1939. New York: Penguin Press, 2005.

Grunberger, Richard. The 12-year Reich: A Social History of Nazi Germany, 1933-1945. New York: Holt, Rinehart és Winston, 1971.

Fischer, Klaus. Nazi Germany: A New History. New York: Continuum, 1995.

Noakes, Jeremy és Geoffrey Pridham (szerk.) Nazism, 1919-1945. Exeter [UK]: University of Exeter Press, 1998-2001.

Shirer, William L. The Rise and Fall of the Third Reich: A History of Nazi Germany. New York: Simon and Schuster, 1960.

Thank you for supporting our work

We would like to thank The Crown and Goodman Family and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.