A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]

Cikk

Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!

Szűrés cím alapján:

| 51-73 találat megjelenítése az összesen 114 találatból "Cikk" |

  • Einsatzgruppen (mozgó kivégzőosztagok)

    Cikk

    Az Einsatzgruppen (itt: mozgó kivégzőosztagok) olyan egységek voltak, amelyek főként német SS-katonákból és rendőrökből álltak. A Német Biztonsági Rendőrség (Sicherheitspolizei, Sipo) és a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst, SD) tisztjeinek a parancsnoksága alatt álló Einsatzgruppen feladatai közé tartozott azoknak a faji vagy politikai ellenségeknek a kivégzése, akiket a német frontvonalak mögött tartóztattak le a megszállt Szovjetunióban. Áldozataik között…

    Einsatzgruppen (mozgó kivégzőosztagok)
  • Einsatzgruppen (mozgó kivégzőosztagok) (rövidített cikk)

    Cikk

    Az Einsatzgruppen elnevezésű mozgó kivégzőosztagok olyan egységek voltak, amelyek főként német SS-katonákból és rendőrökből álltak. Ezek a csoportok a Szovjetunió 1941. júniusi lerohanásakor a német hadsereg mögött haladtak, mélyen behatolva a szovjet területekre, ahol – gyakran a helyi civilek vagy rendőri erők támogatásával – tömeggyilkos akciókat hajtottak végre. Áldozataik között voltak zsidók, romák, és a szovjet állam, valamint a Szovjet Kommunista Párt…

  • Elhurcolt személyek (rövidített cikk)

    Cikk

    A felszabadítás után a szövetséges erők készen álltak arra, hogy a zsidó deportáltakat visszasegítsék otthonaikba, ám ezt sokan elutasították, vagy féltek visszatérni a lakóhelyükre. 1945 és 1952 között több mint 250 000 elhurcolt személy élt olyan táborokban vagy városi központokban Németország, Ausztria és Olaszország területén, amelyek a szövetséges erők, valamint az ENSZ Segélyezési és Újjáépítési Hivatala fennhatósága alatt álltak. A túlélők elkezdtek…

  • Elie Wiesel

    Cikk

    Elie Wiesel. Auschwitzi túlélő. Az éjszaka című mű szerzője. Emberjogi aktivista. Wiesel annak szentelte az életét, hogy minél több embert megismertessen a holokauszt borzalmaival. 1986-ban Nobel-békedíjat kapott.

    Bejelölések: Auschwitz
    Elie Wiesel
  • Elkövetők

    Cikk

    AZ SSA náci rezsim elit védelmi alakulatát képező SS tagjai kulcsszereplők voltak a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtására irányuló terv kivitelezésében. A szervezetet a rendőrállammal együtt Heinrich Himmler, az SS vezetője és beosztottjai, köztük Reinhard Heydrich és Kurt Daluege hozták létre Adolf Hitler alatt, és ők irányították a rezsim ideológiai programjának végrehajtását. E program megvalósítása érdekében az SS számtalan…

    Elkövetők
  • Elkövetők (rövidített cikk)

    Cikk

    A náci rezsim elit védelmi alakulatát képező SS tagjai kulcsszereplők voltak a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtási tervének kivitelezésében. A szervezet létrehozása - a rendőrállaméval együtt - Heinrich Himmler és alárendeltjei, többek között Reinhard Heydrich és Kurt Daluege nevéhez fűződik, akik Adolf Hitler idején a rendszer ideológiai programjának megvalósítását tűzték ki célul, s az események végkifejletéhez közeledve sorozatban rendelték…

  • Eutanáziaprogram (rövidített cikk)

    Cikk

    Az eutanázia kifejezést (szó szerinti jelentése: „jó halál”) általában arra az eljárásra használják, amikor fájdalommentesen a halálba segítenek olyan krónikus vagy haldokló betegeket, akik egyébként szenvednének. A nácik ezzel szemben az olyan fogyatékos betegek titkos kiirtását célzó tervet nevezték így, akik Németország vagy a németek által megszállt területek intézményeiben éltek. Ez volt a Birodalom első tömeggyilkossági programja. Hasonlóan azokhoz, akik…

  • Genocídium (rövidített cikk)

    Cikk

    1944 előtt az angol nyelvben még nem létezett a népirtást jelentő „genocídium” kifejezés. Ez a szóösszetétel valamely népcsoport ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekre utal, melyeknek célja az adott etnikum kipusztítása. Az emberi jogok az ENSZ által 1948-ban kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elvei alapján még csupán az egyének jogaira vonatkoztak. Ezt megelőzően, 1944-ben a zsidó származású lengyel jogász, Raphael Lemkin (1900-1959) megpróbálta…

  • Gettók

    Cikk

    Gettók - Fénykép A holokauszt idején a gettók létrehozása kulcsfontosságú lépés volt abban a folyamatban, melynek során a nácik elkülönítették, üldözték majd végül elpusztították Európa zsidóságát. A FŐBB TÉNYEK A gettókat azért hozták létre, hogy a zsidókat elkülönítsék a lakosság többi részétől. A gettókat átmeneti időszakra tervezték; némelyik csak néhány napig vagy hétig, de volt, amelyik évekig működött. A gettók lakóinak többsége nem…

    Gettók
  • Gettók (rövidített cikk)

    Cikk

    A „gettó” kifejezés a velencei zsidó negyed elnevezéséből ered, amelyet 1516-ban hoztak létre a helyi hatóságok, arra kényszerítve a város zsidó polgárait, hogy annak falain belül éljenek. A holokauszt idején a gettók központi szerepet játszottak a nácik azon tervében, hogy a zsidókat ellenőrzésük alá vonják, emberi méltóságuktól megfosszák és tömegesen legyilkolják. Területileg a gettók bizonyos városok (gyakran fallal körülzárt) olyan negyedeit jelentették,…

  • Gyermekek a holokauszt idején

    Cikk

    holokauszt a gyermekekre különösen nagy veszélyt jelentett. A nácik a „fajok harcának” keretében vagy megelőző biztonsági intézkedésként a „nemkívánatos” vagy „veszélyes” csoportok gyermekeinek kiirtására törekedtek. A németek és kollaboránsaik ideológiai okokból és valós vagy vélt partizánakciók megtorlásaként is gyilkoltak meg gyermekeket. A németek és kollaboránsaik körülbelül 1,5 millió gyermeket öltek meg. Az áldozatok között több mint…

    Gyermekek a holokauszt idején
  • Gyermekek a holokauszt idején (rövidített cikk)

    Cikk

    A gyermekek különös veszélynek voltak kitéve a holokauszt idején. A németek és kollaboránsaik körülbelül 1,5 millió, ezen belül több mint egymillió zsidó, több tízezer roma, fizikailag sérült vagy értelmi fogyatekos német, továbbá lengyel és szovjet gyermeket öltek meg. A gettókban a zsidó gyermekek az éhségtől és a hidegtől, valamint a megfelelő ruházat és menedék hiánya miatt haltak meg. Mivel kényszermunkára életkoruknál fogva alkalmatlanok voltak, a német…

    Bejelölések: gyerekek A holokauszt
  • Gázkamrák

    Cikk

    A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni, amelynek során mentálisan sérült betegeket öltek meg („eutanázia”). A nácik eufemizáló szóhasználatában az „eutanázia” a mentális betegségeik és fizikai fogyatékosságok miatt „életre méltatlanoknak” ítélt német állampolgárok szisztematikus meggyilkolását jelentette. EUTANÁZIAPROGRAM Az eutanáziaprogram részeként hat elgázosító létesítményt hoztak létre a…

    Gázkamrák
  • Gázkamrák (rövidített cikk)

    Cikk

    A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni vegyileg előállított, tiszta szén-monoxid felhasználásával, amelyet elsőként értelmi fogyatékosszemélyek „eutanáziájára” alkalmaztak. A Szovjetunió 1941. júniusi lerohanását, és a mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) tömeggyilkosságait követően teherautókból kialakított mozgó gázkamrákat használtak. Ezekben a járművekben a motor kipufogógázát a hermetikusan lezárt…

  • Halálmenetek (rövidített cikk)

    Cikk

    1944 nyarán masszív kelet-belorussziai támadás tette lehetővé a szovjet csapatok számára, hogy most először egy nagyobb náci koncentrációs tábort is elfoglaljanak, a Lublin melletti Majdaneket. A gyors előrenyomulás miatt az SS-nek nem volt ideje a tábor kiürítésre, így a felszabadításról forgatott filmfelvételek és a túlélőkkel készített interjúk alapján a szovjet és a nyugati média egyaránt a nyilvánosság elé tárhatta az attrocitásokat. Nem sokkal ez után…

  • Haláltáborok (rövidített cikk)

    Cikk

    A tömeggyilkosságok hatékony kivitelezése érdekében a nácik kivégzőközpontokat állítottak fel. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődleges célja az elzárás, illetve a munkaszolgálat volt – a kivégzőközpontok (vagy más néven haláltáborok) szinte kizárólag „halálgyár”-ként üzemeltek. A német SS és a rendőrség közel 2 700 000 zsidót végzett ki a haláltáborokban elgázosítás vagy golyó által. Az első ilyen központot Chelmno városában…

  • Haláltáborok: áttekintés

    Cikk

    A tömeggyilkosságok hatékony kivitelezése érdekében a nácik megsemmisítő központokat hoztak létre. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődleges célja az elzárás, illetve a munkaszolgálat volt – a megsemmisítő központok (vagy más néven haláltáborok) szinte kizárólag „halálgyárként” üzemeltek. A német SS és a rendőrség közel 2 700 000 zsidót végzett ki a haláltáborokban elgázosítás vagy golyó által. CHELMNO, BELZEC, SOBIBOR ÉS…

    Haláltáborok: áttekintés
  • Harmadik birodalom (rövidített cikk)

    Cikk

    A nácik hatalomra kerülése véget vetett a Németország által az I. világháború után létrehozott parlamentáris demokráciának, az úgynevezett Weimari Köztársaságnak. Adolf Hitler 1933. január 30-i kancellári kinevezése után a Harmadik Birodalom néven is ismert náci állam hamarosan olyan rendszerré vált, amelyben a németek nem élvezhették az alapvető jogokat. A kultúra, a gazdaság, az oktatás és a jog területe egyaránt náci ellenőrzés alá került, és a rezsim céljait…

  • Holokauszt (rövid cikk)

    Cikk

    A holokauszt hatmillió európai zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és meggyilkolása volt, amelyet a náci német rezsim és szövetségesei, valamint a kollaboránsai hajtottak végre 1933–1945 között (az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának definíciója szerint a holokauszt évei az 1933–1945 közötti időszak). A holokauszt 1933-ban kezdődött, amikor Adolf Hitler és a náci párt hatalomra került Németországban és 1945-ben ért…

    Holokauszt (rövid cikk)
  • Holokauszttagadás: fontos dátumok

    Cikk

    Ez az idővonal felsorolja a holokauszttagadás legfontosabb eseményeit.

    Bejelölések: A holokauszt Antiszemitizmus
  • Háború utáni perek

    Cikk

    A II. világháború után a nemzetközi, belföldi és katonai bíróságok háborús bűnösök ellen indított perek ezreit folytatták le. Még most, a 21. században is komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a náci bűncselekmények elkövetőit bíróság elé állítsák. Sajnos a bűnösök többsége elkerülte a felelősségre vonást és a büntetést. A háború utáni perek mindazonáltal fontos jogi precedenst teremtettek. Ma már mind a nemzetközi, mind a nemzeti…

    Háború utáni perek
  • Háborús bűnperek (rövidített cikk)

    Cikk

    A II. világháború után mind a nemzetközi, mind a nemzeti bíróságok lefolytattak háborús bűnök elkövetői ellen indított pereket. A vezető német tisztviselők pere a szövetséges hatalmak (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Franciaország) bíróiból álló Nemzetközi Katonai Törvényszék (International Military Tribunal, IMT) előtt zajlott a németországi Nürnberg városában. 1945. október 18-a és 1946. október 1-je között az IMT 22…

  • I. világháború: békeszerződések és jóvátétel

    Cikk

    Az I. világháborús pusztítások után a győztes nyugati hatalmak szigorú békeszerződések sorát kényszerítették a legyőzött országokra. Ezek az egyezmények jelentős területektől fosztották meg a központi hatalmakat (Németországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, illetve az Oszmán Birodalmat és Bulgáriát), és jelentős jóvátétel megfizetésére kötelezték őket. A háború példátlan változásokat hozott Európában. Közvetlen következményeként a német, az…

    Bejelölések: Az I. világháború
    I. világháború: békeszerződések és jóvátétel

Thank you for supporting our work

We would like to thank Crown Family Philanthropies and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.