Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 76-99 találat megjelenítése az összesen 114 találatból "Cikk" | Következő >>
BEVEZETŐ Európában az antiszemitizmus, a nacionalizmus, az etnikai jellegű gyűlölet, a kommunizmusellenesség és az opportunizmus a Németország által megszállt nemzetek sok polgárát ösztönözte arra, hogy együttműködjön a náci rezsimmel az európai zsidók megsemmisítésében és más náci faji politikai célok megvalósításában. Ez az együttműködés kulcsfontosságú eleme volt a „végső megoldás” kivitelezésének és a náci rezsim által üldözött különféle…
A holokauszt legkegyetlenebb atrocitásai közül jó néhányat a kollaboránsok követtek el. Az antiszemitizmus, a nacionalizmus, az etnikai jellegű gyűlölet, a kommunizmusellenesség, valamint az opportunizmus a Németország által megszállt nemzetek sok polgárát indítottak arra, hogy együttműködjenek a náci rezsimmel az európai zsidók megsemmisítésében. Németország tengelyhatalmi szövetségesei zsidóellenes törvények megalkotásával támogatták a náci rendszert.…
A nácik több millió embert (zsidókat és más üldözött csoportokat) kényszerítettek arra, hogy rettenetes körülmények között munkaszolgálatot végezzenek. Az első koncentrációs és fogolytáborok megalapításától, 1933 telétől kezdve a – gyakran céltalan és megalázó, megfelelő felszerelés, ruházat, élelem vagy pihenés nélkül végzett – kényszermunka alapvető részét képezte a koncentrációs táborok napi gyakorlatának. A nácik már a háború kezdete előtt is…
A „könyvégetés” kifejezés írásművek rituális elégetésére vonatkozik, amely általában nyilvánosság előtt történik, az adott tartalmakkal szembeni kulturális, vallási vagy politikai ellenérzések kifejezéseként. Amikor Joseph Goebbels náci információs és propagandaminiszter 1933-ban hozzálátott a német művészet és kultúra náci ideológia szerinti áthangolásához, elkezdődött a kulturális szervezetek megtisztítása a politikailag gyanúsnak tartott zsidóktól,…
Miután a németetek 1939 szeptemberében legyőzték a lengyel hadsereget, kegyetlen elnyomó rendszert kényszerítettek a lengyelekre: civilek ezreit végeztéki ki, tömegeket sújtó kényszermunka-programokat vezettek be, százezreket száműztek lakhelyükről.
A német haderő 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, és ezzel kirobbant a II. világháború. A német agresszióra válaszul Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent a náci Németországnak.
Adolf Hitler Mein Kampf (Harcom) cimű könyve minden idők legismertebb és legnépszerűbb náci szövege.
A nácik 1933-as hatalomra kerülése és a náci Németország 1945-ös kapitulációja között több mint 340 000 zsidó hagyta el Németországot és Ausztriát. Tragikus módon közülük majdnem 100 000-en olyan területeken kerestek menedéket, amelyeket később a németek elfoglaltak, így a hatóságok nagy többségüket deportálták és megölték. Ausztria 1938. márciusi annektálása, és különösen az 1938. november 9-10-i kristályéjszaka pogromjai után Nyugat-Európa és az…
1933 és 1945 között több mint 340 000 zsidó hagyta el Németországot és Ausztriát. Tragikus módon közülük majdnem 100 000-en olyan területeken kerestek menedéket, amelyeket később a németek elfoglaltak, így a hatóságok nagy többségüket deportálták és megölték. Ausztria 1938 márciusában történt annektálása után Nyugat-Európa és az amerikai kontinens országai attól tartottak, hogy megindul feléjük a menekültek áradata. Az Anschlusst követő másfél év során…
Noha az európaiak többsége közömbös maradt míg mások részt is vettek a zsidók meggyilkolásában a holokauszt során, minden európai országban és minden vallási felekezetben voltak olyan személyek, akik életük kockáztatása árán is segíteni próbáltak a zsidóknak. A mentésért tett erőfeszítések az egyéni akcióktól a kisebb-nagyobb, szervezett műveletekig széles skálát öleltek fel. A zsidók mentése számtalan akadályba ütközött a holokauszt idején. Több nagyobb…
Az európaiak többségének közömbössége, illetve sokaknak a zsidók meggyilkolásában való együttműködése ellenére minden európai országban és minden vallási felekezetben voltak olyan személyek, akik életük kockáztatása árán is próbáltak segíteni a zsidóknak. A mentésért tett erőfeszítések az egyéni akcióktól a kisebb-nagyobb, szervezett műveletekig széles skálát öleltek fel. 1943 őszén a németek által elfoglalt Dániában például az ellenállási mozgalom…
A „GENOCÍDIUM” FOGALMA 1944 előtt az angol nyelvben még nem létezett a népirtást jelentő „genocídium” kifejezés. Ez a nagyon speciális fogalom valamely népcsoport ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekre utal, melyeknek célja az adott csoport kipusztítása. Az emberi jogok az ENSZ által 1948-ban kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elvei alapján még csupán az egyének jogaira vonatkoztak. 1944-ben a zsidó származású lengyel jogász, Raphael Lemkin…
HÁTTÉR Adolf Hitler 1933-ban jutott hatalomra Németországban. Az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban élő kortársak hamar elkezdték megkérdőjelezni a náci rezsim által rendezett olimpia támogatásának morális helyességét. A zsidó sportolók üldöztetéséről kapott 1933-as jelentésekre reagálva Avery Brundage, az Amerikai Olimpiai Bizottság (AOC) elnöke kijelentette: „Az olimpiai játékok modern kori újjászületésének alapjait ásná alá, ha egyes…
1933 és 1945 között számos csoportosulás fejtett ki ellenállást a náci rezsimmel szemben mind Németország, mind az általa elfoglalt országok területén. Saját hazájukban legkorábbi ellenfeleik a kommunisták, a szocialisták és a szakszervezeti vezetők voltak. 1944-ben német politikusok és katonai vezetők kisebb csoportja kísérelt meg sikertelen merényletet Adolf Hitler ellen, Franciaországban pedig mind a nacionalista, mind a kommunista ellenállási mozgalom szabotázsakciókkal…
1936 augusztusában Adolf Hitler náci diktatúrája két hétre álarc mögé rejtette rasszista, militarista jellegét, amikor otthont adott a nyári olimpiai játékoknak. A sportesemény remek lehetőséget jelentett arra, hogy a békés, toleráns Németország látszatával kápráztassák el a sok külföldi látogatót és újságírót. A rendezés jogát még 1931-ben ítélte Berlinnek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, két évvel az előtt, hogy a náci párt vezére, Adolf Hitler…
BEVEZETŐ 1933 és 1945 között a náci Németország mintegy 40 000 tábort és más fogvatartásra alkalmas helyet létesített. Ezeket a táborokat az elkövetők különféle célokra használták, többek között kényszermunkára, az állam ellenségeinek tartott emberek bebörtönzésére és tömegmészárlásra. A táborok teljes száma az elkövetők maguk által készített feljegyzéseinek folyamatos kutatásán alapszik. KORAI TÁBOROK 1933-as hatalomra kerülésétől kezdve a náci…
1933 és 1945 között a náci Németország mintegy 20 000 tábort létesített sok millió áldozata bebörtönzésére. Ezeket a táborokat különféle célokra használták - voltak köztük kényszermunkatáborok, átmeneti táborok, melyekben csak megszálltak a deportáltak az út során, valamint olyan haláltáborok is, amelyek elsődlegesen vagy kizárólag tömegmészárlások végrehajtása céljából épültek. A németek és kollaboránsaik csak a táborokban több mint hárommillió…
Az 1935 szeptemberében a náci Németországban elfogadott nürnbergi törvények két törvényből álltak: ezek a birodalmi állampolgársági törvény és a német vér és német becsület védelméről szóló törvény. A törvények a náci ideológia mögött meghúzódó számos fajelméletet testesítették meg. Ezek biztosították a jogi keretet a németországi zsidók szisztematikus üldözéséhez. Adolf Hitler 1935. szeptember 15-én jelentette be a nürnbergi törvényeket.…
A náci rezsim üldözésének és népirtásának minden zsidó a célpontja volt, férfiak és nők egyaránt. Ugyanakkor a rezsim a zsidó és nem zsidó nőket is gyakran tette brutális üldözés célpontjává, amely esetenként kimondottan női mivoltukhoz kötődött. A náci ideológia a roma (cigány), a lengyel, és az intézményi gondozás alatt álló, fogyatékkal élő nőkre is kiterjedt. Léteztek olyan táborok, illetve a koncentrációs táborokon belül olyan egységek, amelyeket…
A náci rezsim gyakran tette brutális üldözés célpontjává a zsidó és nem zsidó nőket egyaránt, melynek formája esetenként kimondottan női mivoltukhoz kötődött. Léteztek olyan táborok, illetve a koncentrációs táborokon belül olyan egységek, amelyeket kifejezetten női foglyok számára terveztek. A legnagyobb ilyen létesítmény az 1939 májusában épült ravensbrücki náci koncentrációs tábor volt, melyben a szovjetek által történt 1945-ös felszabadításig több mint…
Az ohrdrufi tábor a buchenwaldi komplexum egyik alegysége volt, s egyben az első olyan náci tábor, amelyet az amerikai csapatok felszabadítottak. Ohrdrufot 1944 novemberében hozták létre a nácik Gotha városa mellett, ez a tábor szolgáltatta a kényszermunkásokat a vasúti építkezésekhez. 1945 márciusának vége felé az itt tartott foglyok száma elérte a 11 700-at, azonban április elején az SS kevés kivétellel mindenkit a buchenwaldi táborba evakuált. Azon foglyok nagy részét,…
Oskar Schindler (1908-1974) a morvaországi Svitavyban született (Zwittau), amely akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia egyik tartománya volt. Ez a német katolikus származású férfi a II. világháború során közel 1200 zsidót mentett meg az Auschwitzba deportálástól. 1936-tól a Német Katonai Hírszerzésnél dolgozott, majd 1939 februárjában belépett a náci pártba. Az opportunista üzletemberről, aki ráadásul szeretett nagy lábon élni, aligha hihette volna bárki, hogy…
A pogrom orosz eredetű szó, melynek jelentése „pusztítás, erőszakos rombolás”. Történelmi fogalomként olyan erőszakos támadásokra utal, amelyeket a nem zsidó lakosság követett el az Orosz Birodalom területén és más országokban élő zsidók ellen. Az első pogromnak nevezett atrocitás az 1821-es odesszai zsidóellenes zavargás volt. A „pogrom” mint leíró fogalom akkor vált bevetté, amikor 1881 és 1884 között II. Sándor cár meggyilkolását követően kiterjedt…
A pogrom orosz eredetű szó, melynek jelentése „pusztítás, rombolás, megsemmisítés”. Történelmi fogalomként olyan erőszakos támadásokra utal, amelyeket a nem zsidó lakosság követett el az Orosz Birodalom területén élő zsidók ellen. A náci Németországban az ilyen, zsidók elleni nyilvános erőszakot nem csupán megtűrték, hanem ösztönözték is, mivel a vezetők úgy számítottak, hogy ezek „felkészítik” a társadalmat a kegyetlen antiszemita intézkedések…
We would like to thank Crown Family Philanthropies and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.