<< Előző | 81-90 találat megjelenítése az összesen 108 találatból "" | Következő >>
A pogrom orosz eredetű szó, melynek jelentése „pusztítás, erőszakos rombolás”. Történelmi fogalomként olyan erőszakos támadásokra utal, amelyeket a nem zsidó lakosság követett el az Orosz Birodalom területén és más országokban élő zsidók ellen. Az első pogromnak nevezett atrocitás az 1821-es odesszai zsidóellenes zavargás volt. A „pogrom” mint leíró fogalom akkor vált bevetté, amikor 1881 és 1884 között II. Sándor cár meggyilkolását követően kiterjedt…
A pogrom orosz eredetű szó, melynek jelentése „pusztítás, rombolás, megsemmisítés”. Történelmi fogalomként olyan erőszakos támadásokra utal, amelyeket a nem zsidó lakosság követett el az Orosz Birodalom területén élő zsidók ellen. A náci Németországban az ilyen, zsidók elleni nyilvános erőszakot nem csupán megtűrték, hanem ösztönözték is, mivel a vezetők úgy számítottak, hogy ezek „felkészítik” a társadalmat a kegyetlen antiszemita intézkedések…
A náci rezsim a propaganda eszközével mozgósította a német lakosságot hódító háborúi támogatására. Ez a rasszista és antiszemita agitáció alapvető szerepet játszott azok felbujtásában, akik az európai zsidók elleni népirtást végrehajtották, és ez biztosította további milliók hallgatólagos hozzájárulását is a faji alapon történő üldözésekhez és tömeggyilkosságokhoz. 1933-ban a náci hatalomátvételt követően Adolf Hitler létrehozta a Joseph Goebbels…
A rasszisták abban hisznek, hogy bizonyos belső, örökölt tulajdonságok biológiailag meghatározzák az emberi viselkedést. A rasszisták meggyőződése, hogy a nemzeti-etnikai identitás vérségi alapon dől el. A rasszista nézetek szerint az ember értekét nem az egyénisége határozza meg, hanem egy úgynevezett „faji alapú kollektív nemzethez” való tartozása. Számos értelmiségi, köztük több tudós támogatta áltudományos magyarázatokkal a rasszista gondolkodásmódot. A…
A rasszisták olyan emberek, akik abban hisznek, hogy bizonyos belső, örökölt tulajdonságok biológiailag meghatározzák az emberi viselkedést; doktrínájuk szerint a nemzeti-etnikai hovatartozás hordozója a vér. Ez az elmélet – a faji alapú antiszemitizmust is beleértve (ami a zsidók elleni téves, biológiai alapú elképzelésekre épülő előítéleteket vagy gyűlöletet jelent) – mindig is szerves részét képezte a német nemzetiszocializmus, azaz a nácizmus ideológiájának.…
A sobibori haláltábort 1942 tavaszán építették fel a német SS- és rendőri hatóságok a mai Lengyelország keleti határvidékének mocsaras, gyéren lakott területén. Legnagyobb kiterjedése idején a területe elérte a 400 x 600 métert (kb. 1/4 km2), melyet a kerítés köré ültetett fákkal takartak el, s 15 méter szélességben aknamezővel vettek körül. A tábori hatóságot német SS- és rendőrtisztekből álló kisebb alakulat, valamint egy 90-120 fős kiegészítő őrség…
A II. világháború hadviselő felei a két fő tábor egyikéhez tartoztak: vagy a tengelyhatalmakhoz, vagy a szövetségesekhez. A tengelyhatalmak három fő tagja Németország, Olaszország és Japán volt. Együttműködésük alapját két közös cél jelentette: 1) katonai hódításon alapuló, az I. világháború utáni nemzetközi rendet felülíró területi terjeszkedés és birodalomépítés; valamint 2) a szovjet kommunizmus lerombolása vagy hatástalanítása. 1936. november 1-jén,…
A Nemzetközi Katonai Törvényszék (IMT) nürnbergi ítélethozatala után az amerikai Telford Taylor tábornokot nevezték ki a további nürnbergi perek főügyészének. Mivel az IMT már kimondta a háborús bűntettek, az agresszív hadviselés és az emberiségellenes cselekedetek bűntettét, a későbbi perek célja az ugyanezekkel vádolt másodrangbeli náci tisztviselők bűnösségének megállapítása volt. Az Egyesült Államok összesen 183 személyt helyezett vád alá 12 egymást…
1941 novemberében a német hatóságok létrehozták a később Treblinka I. néven ismertté vált kényszermunkatábort a Lengyelország megszállt területén fekvő Varsótól 80 kilométernyire északkeletre, majd 1942 júliusában befejezték a Treblinka II-es kivégzőközpont építését is. 1943 novemberéig körülbelül 870-925 000 zsidó lelte itt halálát a németek és kollaboránsaik tevékenysége nyomán. A varsói gettóból, valamint a radomi, bialystoki és lublini körzetből, a…
Varsó, a mai Lengyelország fővárosa, a II. világháború előtt a zsidó élet és kultúra egyik fő központja volt. A háború előtt Varsóban több mint 350 000 zsidó lakott, ami a város teljes népességének mintegy 30 százalékát tette ki. Varsóban lakott a legnagyobb zsidó hitközösség Európában és a második legnagyobb a világon a new york-i után. Lengyelország 1939. szeptember 1-jei lerohanását követően súlyos csapás érte a várost. A német csapatok szeptember 29-én,…
We would like to thank Crown Family Philanthropies and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.