Category: Cikk

Mindent töröl

| 1-50 találat megjelenítése az összesen 108 találatból "" |

  • Holokauszt (rövid cikk)

    Cikk

    A holokauszt hatmillió európai zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és meggyilkolása volt, amelyet a náci német rezsim és szövetségesei, valamint a kollaboránsai hajtottak végre 1933–1945 között (az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának definíciója szerint a holokauszt évei az 1933–1945 közötti időszak). A holokauszt 1933-ban kezdődött, amikor Adolf Hitler és a náci párt hatalomra került Németországban és 1945-ben ért…

    Holokauszt (rövid cikk)
  • A holokauszt alapjai

    Cikk

    A holokauszt hatmillió európai zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és meggyilkolása volt, amelyet a náci német rezsim és szövetségesei, valamint kollaboránsai hajtottak végre. A holokauszt egy fokozatosan kiteljesedő folyamat volt, amely 1933 és 1945 között zajlott le Európa-szerte.

    A holokauszt alapjai
  • Dawid Sierakowiak

    Cikk

    Lengyelország német megszállását követően Łódź városának zsidó gyermekei szörnyű helyzetben találták magukat. Többen közülük – így Dawid Sierakowiak is – naplót vezettek az átélt borzalmakról. Történeteiken keresztül bepillantást nyerhetünk egy közösség ifjú tagjainak küzdelmeibe, akik a legkilátástalanabb helyzetben is élni akartak.

    Dawid Sierakowiak
  • A közrendészet (Ordnungspolizei)

    Cikk

    A nácik kevesebb mint egy évtized alatt egy szélsőségesen militáns, gyilkos szervezetté formálták a német közrendészetet. A közrendészet tagjai számos módon vettek részt a holokauszt elkövetésében. Őrizték a gettókat, szervezték a deportálásokat, vadásztak a bujkáló zsidókra, valamint számtalan zsidót és nem zsidót lemészároltak. A közrendészet nagyban hozzájárult az európai zsidóság ellen elkövetett népirtás gyors és könyörtelen lebonyolításához. 

    A közrendészet (Ordnungspolizei)
  • Lengyel áldozatok

    Cikk

    Miután a németetek 1939 szeptemberében legyőzték a lengyel hadsereget, kegyetlen elnyomó rendszert kényszerítettek a lengyelekre: civilek ezreit végeztéki ki, tömegeket sújtó kényszermunka-programokat vezettek be, százezreket száműztek lakhelyükről.

    Lengyel áldozatok
  • A Harmadik Birodalom: áttekintés

    Cikk

    A nácik hatalomra kerülése véget vetett a Németország által az I. világháború után létrehozott parlamentáris demokráciának, az úgynevezett Weimari Köztársaságnak. Adolf Hitler 1933. január 30-i kancellári kinevezése után a Harmadik Birodalom néven is ismert náci állam hamarosan olyan rendszerré vált, amely nem garantálta az alapvető jogokat a német állampolgároknak. 1933. február 28-án, a Reichstagban (a német parlament) kitört gyanús tűz után a kormány kiadott…

    A Harmadik Birodalom: áttekintés
  • A holokauszt után

    Cikk

    1945-ben, amikor az angol, amerikai és szovjet csapatok elérték a náci koncentrációs táborokat, megtalálták a felhalmozott holttesteket, emberi csontokat és hamvakat, a tömeggyilkosságok bizonyítékait. A katonák több ezer éhező és súlyos beteg zsidó és nem zsidó túlélőt is találtak. A túlélők számára az élet újrakezdése elrettentő feladatnak tűnt. A felszabadítás után sok túlélő félt visszatérni korábbi otthonába az Európa egyes részein továbbra sem…

    A holokauszt után
  • A holokauszt utóhatása (rövidített cikk)

    Cikk

    1945-ben, amikor a szövetséges csapatok bevonultak a náci koncentrációs táborokba, emberi holttestek, csontvázak és hamvak halmaival- a tömeggyilkosságok bizonyítékaival - szembesültek. A katonák több ezer éhező és beteg túlélőt – zsidót és nem zsidót – is találtak. Felszabadításuk után sok túlélő félt visszatérni korábbi otthonába a továbbra is fennálló antiszemitizmus (a zsidók elleni gyűlölet) miatt. A hazatérők közül sokan halálfélelemben éltek. Az…

  • A II. világháború Európában

    Cikk

    A holokauszt a II. világháború tágabb kontextusában történt. Hitler kormánya egy hatalmas, bőséges élettérrel (Lebensraum) rendelkező új kelet-európai birodalmat képzelt el Németország számára, amely még ki sem heverte az I. világháborús vereséget. A vezetők számításai szerint az európai német uralom valóra váltásához háborút kellett vívniuk. 1939 A Szovjetunió semlegességének biztosítása után (1939. augusztus, szovjet-német megnemtámadási egyezmény) a…

    A II. világháború Európában
  • A II. világháború Európában (rövidített cikk)

    Cikk

    A II. világháború halálos áldozatainak becsült száma világméretekben elérte az 55 millió főt; ez volt a legnagyobb és legpusztítóbb háború a történelem folyamán. Németország robbantotta ki 1939. szeptember 1-én Lengyelország megszállásával. Válaszul Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent a németeknek, a német haderő pedig 1940 tavaszán betört Nyugat-Európába. A Szovjetunió, Németország bátorítása mellett, 1940 júniusában elfoglalja a balti államokat.…

  • A náci korszak áldozatai: a náci faji ideológia

    Cikk

    A HOLOKAUSZT A holokauszt a nyugati civilizáció, a nemzetállamok, a modern bürokratikus társadalmak és az emberi természet megismerésének megkerülhetetlen témája. A holokauszt az ártatlan polgári lakosok millióinak előre eltervezett tömegmészárlását jelenti. A nácik példátlan mértékű népirtást hajtottak végre rasszista ideológiájuk alapján, amely a zsidókat „élősködő férgeknek” tekintette, akik csak a megsemmisítésre méltók. Európa teljes zsidó lakosságát…

    A náci korszak áldozatai: a náci faji ideológia
  • A náci olimpia, Berlin, 1936.

    Cikk

    A LEGFŐBB TÉNYEK   2016-ban van a Berlinben 1936-ban megrendezett olimpiai játékok 80. évfordulója. A náci Németország propagandacélokra használta az 1936-os olimpiai játékokat. Egy új, erős, egységes Németország képét mutatta, miközben leplezte az antiszemita és rasszista politikát, valamint az erősödő militarizmust. A nyári játékok története során első alkalommal indultak mozgalmak Európában és az Egyesült Államokban az 1936-os berlini olimpia bojkottálására…

    A náci olimpia, Berlin, 1936.
  • A náci táborok felszabadítása

    Cikk

    Ahogy a szövetséges csapatok a náci Németország elleni offenzívák sorozata révén egyre beljebb hatoltak Európába, egymás után érték el a több tízezernyi foglyot őrző koncentrációs táborokat. A foglyok közül sokaknak a megszállt Lengyelország táboraiból Németország belsejébe tartó erőltetett menetet is túl kellett élniük. Ezek a foglyok éheztek és súlyos betegségektől szenvedtek. Elsőként a szovjet erők bukkantak nagyobb méretű náci táborra a…

    A náci táborok felszabadítása
  • A náci táborok felszabadítása (rövidített cikk)

    Cikk

    Ahogy a szövetséges csapatok a náci Németország elleni offenzívák sorozata révén egyre beljebb hatoltak Európába, egymás után érték el a több tízezernyi, éhségtől és betegségtől szenvedő foglyot őrző koncentrációs táborokat. Az ezekben lezajlott rémtettek teljes képe csak a felszabadítás után bontakozott ki a világ szemei előtt. Elsőként a szovjet erők bukkantak nagyobb méretű náci táborra a lengyelországi Lublin mellett fekvő Majdanek városkában, 1944…

  • A nem zsidók ellenállása

    Cikk

    1933 és 1945 között számos csoport fejtett ki ellenállást a náci rezsimmel szemben, mind Németország, mind az általa elfoglalt országok területén. Saját hazájukban a nácik legkorábbi ellenfelei a kommunisták, a szocialisták és a szakszervezeti vezetők voltak. Habár a hagyományos egyházak hierarchiájába tartozó személyek vagy támogatták a náci rezsimet, vagy eltűrték a diszkriminációt és üldöztetést célzó politikájukat, egyes német teológusok, mint például…

    A nem zsidók ellenállása
  • A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék (rövidített cikk)

    Cikk

    A németországi Nürnbergben hivatalosan 1945. november 20-án, mindössze hat és fél hónappal a fegyverletétel után megkezdődtek a német vezetők Nemzetközi Katonai Törvényszék (IMT) előtti perei; ezek a háború utáni időszak legismertebb háborús bűntetteket vizsgáló perek. A szövetséges nemzetek mindegyike - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország - egy-egy bírót és ügyészi csapatot biztosított az eljáráshoz, melynek szabályait a…

  • A varsói gettólázadás

    Cikk

    1943. április 19-én lázadás tört ki a varsói gettóban, miután a német katonák és rendőrök benyomultak azzal a céllal, hogy deportálják a gettó még életben lévő lakóit. 1943. május 16-ára a németek leverték a felkelést és lerombolták a gettót. A gettó életben maradt lakóit koncentrációs táborokba és haláltáborokba deportálták.

    Bejelölések: Gettók Az ellenállás Varsó
    A varsói gettólázadás
  • A végső megoldás: áttekintés

    Cikk

    A nácik gyakran szépítő kifejezésekkel leplezték bűntetteik valódi természetét. A zsidó nép teljes megsemmisítését célzó tervet „végső megoldásnak” nevezték. Nem ismert, hogy a náci Németország vezetői pontosan mikor döntöttek a „végső megoldás” végrehajtása mellett. Egy évtizeden át tartó, egyre erősödő diszkriminációs rendelkezések betetőzése lett a zsidók elleni népirtás, tömeges elpusztításuk. Adolf Hitler uralma alatt a zsidók üldöztetését…

    A végső megoldás: áttekintés
  • A wannseei konferencia és a „végső megoldás” (rövidített cikk)

    Cikk

    1942. január 20-án a náci párt és a német kormány 15 magas rangú tisztviselője gyűlt össze a Berlin melletti Wannsee egyik villájában, hogy megbeszéljék „a zsidókérdés végső megoldása”-ként emlegetett terv megvalósítását. A „végső megoldás” az európai zsidók szisztematikus, előre eltervezett, tömeges fizikai megsemmisítésének kódolt elnevezése volt. Ezt a tervet Adolf Hitler még valamikor 1941 folyamán hagyta jóvá. Reinhard Heydrich SS-tábornok azért…

  • Adolf Eichmann (rövidített cikk)

    Cikk

    Adolf Eichmann egyike volt azoknak, akik központi szerepet játszottak az európai zsidóság deportálásában a holokauszt idején. Bár Németországban született, családjával együtt még gyermekkorában Ausztriába költözött. 1932-ben csatlakozott az osztrák nemzetiszocialista párthoz, illetve az SS-hez, és gyorsan haladt előre a náci szervezetek ranglétráján. Miután a németek 1938 márciusában bekebelezték Ausztriát, Bécsben megszervezte a Zsidó Kivándorlás Központi…

    Bejelölések: Elkövetők náci párt
  • Anne Frank

    Cikk

    ÁTTEKINTÉS ÉS HÁTTÉR Anne Frank egyike volt annak a több mint egymillió zsidó gyermeknek, akik a holokauszt során vesztették életüket. Annelies Marie Frank néven született 1929. június 12-én a németországi Frankfurtban, Otto és Edith Frank lányaként. Életének első 5 évében szüleivel és nővérével, Margot-val Frankfurt külvárosában lakott. Miután a nácik 1933-ban hatalomra jutottak, Otto Frank a hollandiai Amszterdamba menekült, ahol üzleti kapcsolata voltak. A Frank…

    Bejelölések: Anne Frank gyerekek naplói
    Anne Frank
  • Anne Frank (rövidített cikk)

    Cikk

    Anne Frank - Fénykép Anne Frank egyike volt annak a több mint egymillió zsidó gyermeknek, akik a holokausztban vesztették életüket. Rejtőzködése alatt naplót vezetett, melyben feljegyezte félelmeit, reményeit és élményeit. Miután családját letartóztatták, a bujtatásukat segítő egyik személy, Miep Gies megtalálta ezt az elrejtett naplót. A háború után számos nyelven kiadták és tananyaggá vált a világ több ezer általános és középiskolájában. Anne Frank éppen…

  • Antiszemitizmus

    Cikk

    Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, az irántuk érzett gyűlöletet jelenti. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által. Az antiszemitizmus kifejezést egy német újságíró, Wilhelm Marr használta először 1879-ben a zsidók, illetve a 18. és a 19. századi, a zsidókkal összefüggésbe…

    Antiszemitizmus
  • Antiszemitizmus (rövidített cikk)

    Cikk

    Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, irántuk való gyűlöletet jelent. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által. Magát a fogalmat Wilhelm Marr német újságíró alkotta meg 1879-ben. A zsidókkal szembeni gyűlölet azonban már a modern kor, és az antiszemitizmus kifejezés létrejötte előtt…

  • Auschwitz

    Cikk

    Az auschwitzi komplexum volt a náci rezsim által létrehozott legnagyobb koncentrációs tábor. Három főtáborból állt, mindhárom táborban kényszermunkát végző rabokat tartottak fogva. Az egyik tábor hosszabb ideig haláltáborként is működött. A komplexum Krakkótól mintegy 60 km-re nyugatra feküdt, a háború előtt Felső-Szilézia területén húzódó német-lengyel határ közelében. Ezt a területet a náci Németország 1939-ben, Lengyelország megtámadása és elfoglalása…

    Auschwitz
  • Auschwitz (rövidített cikk)

    Cikk

    Az auschwitzi koncentrációs tábor volt a legnagyobb komplexum, melyet a náci rezsim létrehozott. Három fő táborból állt, mindegyikben kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, az egyik emellett kivégzőközpontként is funkcionált. Az építkezés 1940 májusában kezdődött a lengyelországi Krakkótól mintegy 60 kilométerre nyugatra fekvő Auschwitz mellett. 1940 és 1945 között becslések szerint legalább 1,3 millió embert deportált ide az SS és a német rendőrség, s közülük…

  • Az 1936-os berlini náci olimpia: Afroamerikai hangok és a Jim Crow-törvények Amerikája

    Cikk

    Nem sokkal azután, hogy Hitler 1933-ban hatalomra került Németországban, az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban élő megfigyelők megkérdőjelezték a náci rezsim által rendezett olimpiai játékok támogatásának erkölcsösségét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1933 júniusában ígéretet kapott a Német Olimpiai Bizottságtól, hogy Németország be fogja tartani az olimpiai chartát. A charta a diszkrimináció összes formáját tiltotta a sportban. Miután…

    Az 1936-os berlini náci olimpia: Afroamerikai hangok és a Jim Crow-törvények Amerikája
  • Az 1936-os berlini náci olimpia: az olimpiai fáklyás váltófutás bemutatkozása

    Cikk

    HÁTTÉR 1931. május 13-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Berlinnek ítélte az 1936-os nyári olimpia rendezés jogát. A bizottságot a belga Henri Baillet-Latour gróf vezette. Berlin kiválasztása Németország visszatérését jelezte a globális közösségbe az I. világháborúban elszenvedett vereség után. Két évvel később a náci párt vezére, Adolf Hitler Németország kancellárja lett. A nemzet törékeny demokratikus rendszerét hamarosan egypártrendszerű diktatúrává…

    Az 1936-os berlini náci olimpia: az olimpiai fáklyás váltófutás bemutatkozása
  • Az áldozatok mozaikja (rövidített cikk)

    Cikk

    Bár első számú célpontjaik a zsidók voltak, a nácik és kollaboránsaik faji vagy ideológiai alapon más csoportokat is üldöztek. Diszkriminációjuk legkorábbi németországi áldozatai a rendszer politikai ellenfelei lettek: főként a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti vezetők. Ezenkívül az olyan írókat vagy művészeket is üldözték, akik munkáit felforgatónak tartották, illetve akik zsidó származásúak voltak. Az ilyeneket…

  • Az áldozatok mozaikja: a részletek

    Cikk

    A zsidóké csak az egyike volt annak a négy csoportnak, amelyet a náci Németországban és a német uralom alatt álló Európában faji alapon üldöztek, a náci rezsim más csoportok tagjait is kivégeztette. A náci Németország diszkriminációjának és üldözésének legkorábbi áldozatai a rendszer politikai ellenfelei voltak: főként a kommunisták, szocialisták, szociáldemokraták és szakszervezeti vezetők. A nácik azokat az írókat és művészeket is üldözték, akiknek…

    Az áldozatok mozaikja: a részletek
  • Az áldozatok mozaikja: áttekintés

    Cikk

    Bár első számú célpontjaik a zsidók voltak, a nácik és kollaboránsaik faji vagy ideológiai alapon más csoportokat is üldöztek. A náci diszkrimináció legkorábbi németországi áldozatai a rendszer politikai ellenfelei voltak: főként a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti vezetők. 1933-ban az SS létrehozta az első koncentrációs tábort Dachauban, ahol több ezer német politikai foglyot tartottak fogva. Ezenkívül olyan írókat vagy művészeket…

    Az áldozatok mozaikja: áttekintés
  • Az Egyesült Államok és a holokauszt

    Cikk

    Bár az  amerikaiaknak megbízható információik voltak arról,  hogy a náci rezsim üldözi a zsidókat, legtöbben elépzelhetetlennek tartották, hogy lehetséges egy szervezett tömeggylkosság végrehajtása. Még ha a legtöbb amerikai együttérzéssel tekintett az európai zsidók helyzetére, az ország számára soha nem volt kiemelt fontossgú a menekültek megsegítése a vagy  nácizmus áldozatainak megmentése.

    Az Egyesült Államok és a holokauszt
  • Az Egyesült Államok és a holokauszt (rövidített cikk)

    Cikk

    A II. világháború során a zsidók és a nácizmus más áldozatainak mentése nem volt kiemelt cél az Egyesült Államok kormánya számára. Részben az antiszemitizmus (a zsidókkal szembeni előítélet vagy gyűlölet), az izolacionizmus, a gazdasági válság és az idegengyűlölet (a külföldiekkel szembeni előítélet vagy félelem) miatt az amerikai politika komoly akadályokat gördített a menekültek vízumszerzési kísérletei elé. Ráadásul a külügyminisztérium is késleltetve…

  • Az I. világháború

    Cikk

    AZ I. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE A huszadik század első nagy nemzetközi konfliktusa az I. világháború volt, amely Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös és felesége, Zsófia főhercegnő 1914. június 28-i szarajevói meggyilkolása után robbant ki, és amely 1914 augusztusától kezdve négy éven át számos fronton zajlott. AZ I. VILÁGHÁBORÚ ANTANT- ÉS KÖZPONTI HATALMAI A háború során az antanthatalmak – Nagy-Britannia, Franciaország, Szerbia és a cári…

    Bejelölések: Az I. világháború
    Az I. világháború
  • Az I. világháború (rövidített cikk)

    Cikk

    A huszadik század első nagy nemzetközi konfliktusa az I. világháború volt, amely 1914 augusztusától kezdve a következő négy év során számos fronton zajlott, s amelynek gyújtószikráját a Habsburg főherceg, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása jelentette. A háború során az antant hatalmak - Nagy-Britannia, Franciaország, Szerbia és a birodalmi Oroszország (a később hozzájuk csatlakozó Olaszországgal, Görögországgal, Portugáliával, Romániával és az Egyesült Államokkal…

    Bejelölések: Az I. világháború
  • Az I. világháború következményei

    Cikk

    Az I. világháború után kivetett megterhelő kártérítések és az Európában az 1920-as években tapasztalható általános infláció (amely az anyagilag kimerítő háború közvetlen következménye volt) a német birodalmi márka rohamos hiperinflációját idézték elő 1923-ra. Ez a hiperinflációs időszak, valamint az 1929-ben kezdődött gazdasági világválság hatásai komolyan aláaknázták a német gazdaság stabilitását, megfosztották a középosztályt a személyes…

    Az I. világháború következményei
  • Belzec (rövidített cikk)

    Cikk

    1941 novemberében a német hatóságok kivégzőközpont építésébe fogtak a megszállt Lengyelország délkeleti részében fekvő korábbi munkatábor helyén. Belzec, a németek második ilyen létesítménye, 1942. március 17-én kezdte meg működését. Csak ebben az évben mintegy 434 500 zsidót, és meghatározatlan számú keresztény vallású lengyelt, valamint romát (cigányt) szállítottak Belzecbe, ahol mindnyájukat megölték. A legtöbb áldozat Dél-Lengyelország gettóiból…

  • Bergen-Belsen (rövidített cikk)

    Cikk

    A német katonai hatóságok 1940-ben hozták létre a bergen-belseni tábort a németországi Cellétől körülbelül 18 kilométerre északra fekvő Bergen, illetve Belsen városok déli határában. Ez a komplexum számos tábort foglalt magában, amelyek fennállása különböző szakaszaiban létesültek. Három fő egysége a hadifogolytábor, a „lakótábor”, valamint a „fogolytábor” volt. 1943 előtt Bergen-Belsen kizárólag katonai fogolytáborként működött, később azonban a…

    Bejelölések: Bergen-Belsen náci táborok
  • Buchenwald (rövidített cikk)

    Cikk

    Számos kiegészítő telepével együttvéve Buchenwald volt az egyik legnagyobb koncentrációs tábor, amelyet a nácik létrehoztak. Megnyitására 1937 júliusában került sor, a Németország középső-keleti részében fekvő Weimartól mintegy 8 kilométerre északnyugatra. A foglyokat a tábor északi részébe zárták (ez volt a „főtábor”), míg az őrök barakkjai és a tábori adminisztráció a déli részben kapott helyet. A főtábort elektromos szögesdrót kerítés, őrtornyok…

  • Chelmno (rövidített cikk)

    Cikk

    A holokauszt során az SS legalább 152 000 embert pusztított el a chelmnói haláltáborban, mintegy 50 kilométerre északnyugatra a lengyelországi Lodz városától. Ez volt az első olyan állandósult létesítmény, amelyben tömegesen gázosítottak el zsidókat. A kivégzőközpont a Chelmno város területén álló egyik urasági birtokból, valamint egy közeli, hatalmas erdei tisztásból állt. A tábori állomány és az őrök a város más épületeiben szálltak meg, a birtokot és az…

  • Dachau (rövidített cikk)

    Cikk

    A nácik által 1933 márciusában létrehozott dachaui koncentrációs tábor Németország déli részén, Münchentől mintegy 15 kilométernyire északnyugatra feküdt. Első foglyai német kommunisták, szociáldemokraták, szakszervezeti vezetők, a Jehova tanúi, romák (cigányok), homoszexuálisok és visszaeső bűnözők voltak. Az 1938. november 10-11-i Kristályéjszaka után azonban – 10 000-nél is több férfi internálásával – a zsidó rabok száma is emelkedni kezdett. 1933 és…

  • Deportálás a haláltáborokba

    Cikk

    A náci rezsim a második világháború alatt erőszakkal alakította át Kelet-Európa etnikai összetételét, amelynek az egyik eszköze a vasúti szállítás volt. 1941-ben a náci vezetőség a „végső megoldás” végrehajtása, vagyis az európai zsidóság szisztematikus, tömeges kiirtása mellett döntött. A német hatóságok a kontinens minden részén a vasúthálózat segítségével szállították el vagy deportálták a zsidókat otthonukból, elsősorban Kelet-Európába. Miután…

    Deportálás a haláltáborokba
  • Einsatzgruppen (mozgó kivégzőosztagok)

    Cikk

    Az Einsatzgruppen (itt: mozgó kivégzőosztagok) olyan egységek voltak, amelyek főként német SS-katonákból és rendőrökből álltak. A Német Biztonsági Rendőrség (Sicherheitspolizei, Sipo) és a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst, SD) tisztjeinek a parancsnoksága alatt álló Einsatzgruppen feladatai közé tartozott azoknak a faji vagy politikai ellenségeknek a kivégzése, akiket a német frontvonalak mögött tartóztattak le a megszállt Szovjetunióban. Áldozataik között…

    Einsatzgruppen (mozgó kivégzőosztagok)
  • Einsatzgruppen (mozgó kivégzőosztagok) (rövidített cikk)

    Cikk

    Az Einsatzgruppen elnevezésű mozgó kivégzőosztagok olyan egységek voltak, amelyek főként német SS-katonákból és rendőrökből álltak. Ezek a csoportok a Szovjetunió 1941. júniusi lerohanásakor a német hadsereg mögött haladtak, mélyen behatolva a szovjet területekre, ahol – gyakran a helyi civilek vagy rendőri erők támogatásával – tömeggyilkos akciókat hajtottak végre. Áldozataik között voltak zsidók, romák, és a szovjet állam, valamint a Szovjet Kommunista Párt…

  • Elhurcolt személyek (rövidített cikk)

    Cikk

    A felszabadítás után a szövetséges erők készen álltak arra, hogy a zsidó deportáltakat visszasegítsék otthonaikba, ám ezt sokan elutasították, vagy féltek visszatérni a lakóhelyükre. 1945 és 1952 között több mint 250 000 elhurcolt személy élt olyan táborokban vagy városi központokban Németország, Ausztria és Olaszország területén, amelyek a szövetséges erők, valamint az ENSZ Segélyezési és Újjáépítési Hivatala fennhatósága alatt álltak. A túlélők elkezdtek…

  • Elkövetők

    Cikk

    AZ SSA náci rezsim elit védelmi alakulatát képező SS tagjai kulcsszereplők voltak a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtására irányuló terv kivitelezésében. A szervezetet a rendőrállammal együtt Heinrich Himmler, az SS vezetője és beosztottjai, köztük Reinhard Heydrich és Kurt Daluege hozták létre Adolf Hitler alatt, és ők irányították a rezsim ideológiai programjának végrehajtását. E program megvalósítása érdekében az SS számtalan…

    Elkövetők
  • Elkövetők (rövidített cikk)

    Cikk

    A náci rezsim elit védelmi alakulatát képező SS tagjai kulcsszereplők voltak a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtási tervének kivitelezésében. A szervezet létrehozása - a rendőrállaméval együtt - Heinrich Himmler és alárendeltjei, többek között Reinhard Heydrich és Kurt Daluege nevéhez fűződik, akik Adolf Hitler idején a rendszer ideológiai programjának megvalósítását tűzték ki célul, s az események végkifejletéhez közeledve sorozatban rendelték…

  • Eutanáziaprogram (rövidített cikk)

    Cikk

    Az eutanázia kifejezést (szó szerinti jelentése: „jó halál”) általában arra az eljárásra használják, amikor fájdalommentesen a halálba segítenek olyan krónikus vagy haldokló betegeket, akik egyébként szenvednének. A nácik ezzel szemben az olyan fogyatékos betegek titkos kiirtását célzó tervet nevezték így, akik Németország vagy a németek által megszállt területek intézményeiben éltek. Ez volt a Birodalom első tömeggyilkossági programja. Hasonlóan azokhoz, akik…

  • Gázkamrák

    Cikk

    A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni, amelynek során mentálisan sérült betegeket öltek meg („eutanázia”). A nácik eufemizáló szóhasználatában az „eutanázia” a mentális betegségeik és fizikai fogyatékosságok miatt „életre méltatlanoknak” ítélt német állampolgárok szisztematikus meggyilkolását jelentette. EUTANÁZIAPROGRAM Az eutanáziaprogram részeként hat elgázosító létesítményt hoztak létre a…

    Gázkamrák
  • Gázkamrák (rövidített cikk)

    Cikk

    A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni vegyileg előállított, tiszta szén-monoxid felhasználásával, amelyet elsőként értelmi fogyatékosszemélyek „eutanáziájára” alkalmaztak. A Szovjetunió 1941. júniusi lerohanását, és a mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) tömeggyilkosságait követően teherautókból kialakított mozgó gázkamrákat használtak. Ezekben a járművekben a motor kipufogógázát a hermetikusan lezárt…

Thank you for supporting our work

We would like to thank Crown Family Philanthropies and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.