Megjelenített tartalom
Bejelölések
Témák keresése és az adott témákhoz kapcsolódó enciklopédia-anyag böngészése
Minden személyi azonosító lap
Személyi adatlapok böngészése, hogy jobban megismerje a holokauszt alatt átélt személyes sorsokat
Fontos dátumok
A II. világháború Európában
Fénykép
Minden fotó
Ajánlott olvasnivalók
:
Ezt az 1930-as évekből származó babát Zofia Burowska (Chorowicz) adományozta az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának. Zofia a szüleitől kapta a babát a háború előtt, és a lengyelországi Wolbrum és Krakkó gettójában is megőrizte. Később a babát a család más vagyontárgyaival együtt nem zsidó barátok gondjaira bízták. Zofiát egy zsidók számára létesített lengyelországi kényszermunkatáborba, Skarzysko-Kamiennába deportálták. Onnan a németországi Buchenwaldba került a tábor felszabadításáig. A háború után visszatért Krakkóba, és visszakapta a babát.
Yona Wygocka Dickmann alumíniumból és egy fűrész egy darabjából készítette ezt a zsebkést, miután 1944 novemberében az SS Auschwitzból egy freiburgi repülőgépgyárba szállította kényszermunkára. A kést arra használta, hogy félbevágja a napi kenyéradagját, hogy tovább tartson.
Yona Wygocka Dickmann repülőgép-alkatrészekből készítette ezt az alumíniumfésűt, miután 1944 novemberében az SS Auschwitzból egy freiburgi repülőgépgyárba szállította kényszermunkára. A fésűre azért volt szüksége, mert az Auschwitzban leborotvált haja kezdett újra megnőni.
Hana Müller átalakította az auschwitzi koncentrációs táborban 1944-ben kapott szoknyát, és a szegélyből zsebeket készített.
1939. február 24-én a németországi Bingenben kiállítottak egy útlevelet Alice Mayer számára. Az útlevélen Mayer lánya, Ellen is fel van tüntetve. Az anya és a lány nevében is szerepelt a „Sara” mint középső név. Ennek a középső névnek a használatát az 1938. augusztus 17-i törvény tette kötelezővé. Ezután minden Németországban élő „nem zsidó” eredetű utónévvel rendelkező zsidó nőknek a „Sara” középső nevet kellett használnia a hivatalos okmányokon. A zsidó férfiaknak az „Israel” középső nevet kellett használniuk. A német hivatalnokok ez alapján azonosítani tudták a zsidókat.
A német rendőrség 1939. július 8-án, Berlinben állította ki ezt az útlevelet Erna „Sara” Schlesinger számára. Az útlevél első oldala illusztrálja a német törvényeket, amelyek megkönnyítették számukra a zsidók azonosítását. 1938-tól a német törvények kötelezővé tették a „nem zsidó” eredetű utónévvel rendelkező zsidó nőknek a „Sara” középső név használatát a hivatalos okmányokon. A zsidó férfiaknak az „Israel” középső nevet kellett használniuk. A piros J betűt (ami a német „Jude”, azaz „zsidó” szót jelöli) minden olyan zsidó útlevelére rápecsételték, aki német állampolgár is volt. Erna Schlesinger 1939-ben emigrált az Egyesült Államokba.
Simone Weil 1940-ben, a strasbourgi Szociálismunkás-képző Iskolában szerezte ezt a diplomát, amely igazolta, hogy francia óvodákban dolgozhat. Weil 1943 végén hamis személyazonosságot vett fel, hogy az Oeuvre de Secours aux Enfants (Gyermeksegítő Közösség, OSE) nevű segély- és mentőszervezet tagjaként ellenállási tevékenységet folytasson. A Weil új személyazonosságát igazoló dokumentumai között szerepelt ennek a diplomának a hamisított változata is „Simone Werlin” néven.
Más hamis dokumentumok mellett ezt a hamisított diplomát használta Simone Weil az 1943-ban felvett új személyazonossága dokumentálásához. Simone Werlinként sikerült elkerülnie a letartóztatást, majd elköltözött, hogy az Oeuvre de Secours aux Enfants (Gyermeksegítő Közösség, OSE) nevű segély- és mentőszervezet tagjaként segíthesse a zsidó gyermekek megmentését. Weil 1940-ben, a strasbourgi Szociálismunkás-képző Iskolában szerzett diplomát, amely igazolta, hogy francia óvodákban dolgozhat. Az intézmény vezetője önként vállalta az új, hamis változat elkészítését.
Simone Weil ezt az arcképét tartalmazó üres személyigazolványt hordta magánál arra az esetre, ha a „Simone Werlin” álnévvel lelepleződne, és egy új személyazonosságot kellene hamisítania. A szükséges pecséteket és aláírásokat az ellenállók és együtt érző kormányzati alkalmazottak biztosították számára. Weil ezekkel a hamisított dokumentumokkal az Oeuvre de Secours aux Enfants (Gyermeksegítő Közösség, OSE) segély- és mentőszervezet tagjaként segítette a zsidó gyermekek megmentését.
We would like to thank Crown Family Philanthropies and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.