<< Előző | 1-50 találat megjelenítése az összesen 333 találatból "" | Következő >>
Brit csapatok szállnak partra Normandiában a D-napon, Franciaország szövetséges megszállásának kezdetén, amelynek célja egy második európai front nyitása volt a németek ellen. Normandia, Franciaország, 1944. június 6.
Brit katonák eltávolítják a „Theodor Herzl” menekülthajón meggyilkolt menekült (zsidó zászlóba csavart) holttestét, miután a hajó sikertelenül próbált meg átjutni a brit tengeri blokádon. Haifai kikötő, Palesztina, 1947. április 14.
Bruno atya zsidó gyermekekkel, akiket a németek elől rejtegetett. A Yad Vashem a „Világ Igaza” kitüntetést adományozta Bruno atyának. Belgium a háború idején.
Csoportkép a sobibori haláltáborban kirobbant lázadás néhány résztvevőjéről. Lengyelország, 1944. augusztus.
Dán halászok ezzel a hajóval szállították a zsidókat a biztonságos Svédországba a német megszállás alatt. Dánia, 1943. vagy 1944.
Dánia német megszállása alatt dán halászok (előtérben) zsidókat visznek át kompon egy szűk szoroson keresztül a biztonságosnak számító semleges Svédországba. Svédország, 1943.
Deportálás a westerborki tranzittáborból. Hollandia, 1943–1944.
Diagram a következő felirattal: „Die Nürnberger Gesetze”. [Nürnbergi faji törvények]. A diagram oszlopai a „Deutschblütige” [német vérűek], a „Mischling 2. Grades” [másodfokú keverékek], „Mischling 1. Grades” [elsőfokú keverékek] és a „Jude” [zsidó] kategóriákat mutatják be.
Dirke Otten azonosító fényképe, aki személyazonosító igazolványát egy zsidónak adta, hogy megmentse. Otten és férje egyszerre 50 zsidót rejtegettek otthonukban. Nieuwlande, Hollandia, ismeretlen dátum.
Dr. Fritz Klein, korábbi tábori orvos, aki orvosi kísérleteket végzett a foglyokon, holttestek között áll egy tömegsírban. Bergen-Belsen, Németország, 1945. április 15. után.
Dr. Joseph Jaksy a következő személyekkel látható a képen (balról jobbra): Valeria Suran, Lydia Suran és a felesége. A Suran nővérek a Dr. Jaksy által a háború alatt megmentett 25 zsidó közé tartoznak. Csehszlovákia, ismeretlen dátum.
Dr. Joseph Jaksy, aki 25 zsidót mentett meg a háború során. Rejtekhelyeket, pénzt, gyógyszereket és hamisított iratokat biztosított nekik. Jaksy a „Világ igaza” kitüntetésben részesült. Csehszlovákia, a háború előtt.
Dwight D. Eisenhower tábornok és Troy Middleton tábornok, a Harmadik amerikai hadsereg XVIII. hadtestének főparancsnoka megtekinti az éppen felszabadított ohrdrufi koncentrációs tábort. Ohrdruf, Németország, 1945. április 12.
Egy amerikai utazási iroda a békés Németország képeivel, amelyeket a Német Államvasutak Információs Irodája küldött, hogy látogatókat vonzzanak az 1936-os berlini olimpiára. Egyesült Államok, a háború előtt.
Egy antiszemita német mesekönyv borítója, amelynek címe: „Rókának zöld mezőn, zsidónak, ha esküszik, ne higgy”. Németország, 1936.
Egy arcát takaró nő a parkban egy padon ül, amelyen a „Csak zsidóknak” felirat olvasható. Ausztria, kb. 1938. március.
Egy férfi, egy nő és egy gyermek egy elpusztított lengyel ház romjai között kutat az I. világháborúban. Kb. 1915. október 18.
Egy fiú és húgai, egy zsidó család tagjai. Az egyik lány további családtagokkal együtt életét vesztette a holokauszt során. Érsekújvár, Csehszlovákia, 1944. május.
Egy fogoly borotválása a sachsenhauseni koncentrációs táborban. Németország, 1942.
Egy gázkamra belseje a majdaneki táborban. Majdanek, Lengyelország, 1944. július 24. után.
Egy gyalogos megáll az antiszemita „Der Stürmer” (Rohamozó) című újság egy berlini vitrinben kifüggesztett példányát olvasni. A „Der Stürmer” című újságot egész Németországban vitrinekben hirdették olyan helyeken, mint például a buszmegállók, forgalmas utcák, parkok és gyári étkezdék. Berlin, Németország, valószínűleg az 1930-as években.
Egy gyalogos megáll, hogy elolvassa a felhívást, amelyben egy közelgő nyilvános gyűlést hirdetnek december 3-ra, keddre. A gyűlésen az amerikaiakat az 1936-os berlini olimpia bojkottjára bíztatják. New York, Egyesült Államok, 1935.
Egy Hitlerjugend oktató előadás náci propagandaanyagának 33. diája. Az előadás címe: „Németország legyőzi a zsidóságot”. A német szöveg a következő: „Zum Schutze des deutschen Blutes vor fremdrassiger Vermischung erliess der Führer die”. Fordítás: „Annak érdekében, hogy megvédje a német vért az idegen fajokkal való keveredéstől, a Führer bevezette a nürnbergi törvényeket.”
Egy író és színész, akit 1937-ben 27 hónap börtönbüntetésre ítéltek homoszexualitás miatt. 1942-ben a sachsenhauseni koncentrációs táborba deportálták, ahol három évig raboskodott. Berlin, Németország, 1937 előtt.
Egy Kindertransport osztrák zsidó tagjai érkeznek egy londoni vasútállomásra. Nagy-Britannia, 1939. február 2.
Egy lesoványodott gyermek eszik a varsói gettó utcáin. Varsó, Lengyelország, 1940 és 1943 között.
Egy magyar zsidó család portréja. A kép készítése után röviddel Auschwitzba deportálták és megölték őket. Kapuvár, Magyarország, 1944. június 8.
Egy motoros egy táblát olvas, amelyen a következő felirat áll: „A zsidókat itt nem látjuk szívesen.” Németország, kb. 1935.
Egy müncheni telefonfülkén lévő tábla, amely a zsidók számára megtiltja a nyilvános telefon használatát. München, Németország, 1942.
Egy német hadoszlop küzd a sárral egy kilőtt szovjet tank mellett. Nevel, Szovjetunió, 1943 ősze.
Egy nő gyászol a kielcei pogrom során meggyilkolt zsidók koporsója mellett. Lengyelország, 1946. július 6.
Egy oldal Anne Frank fényképalbumából, amelyen 1935 és 1942 között készült pillanatképek láthatók. Amszterdam, Hollandia.
Egy propaganda célú rajzfilm a világméretű zsidó összeesküvésre figyelmeztet. Németország, ismeretlen dátum.
Egy SA-tag kijelöli a zsidóellenes bojkottra felszólító táblák helyét egy németországi bevásárlóutcában. Náci karszalagot viselő német civil egy köteg zsidóellenes bojkottra felszólító plakátot tart, amíg az SA-tagok zsidó tulajdonban lévő üzletekre ragasztják fel ezeket. A legtöbb plakáton a következő olvasható: „Németek, védjétek meg magatokat a zsidó úszító hadjárattal szemben/Csak német üzletekben vásároljatok.” Németország, kb. 1933. április 1.
Egy zsidó ellenállócsoport tagjai (Organisation Juive de Combat). Espinassier, Franciaország, a háború idején.
Eisenhower, Patton és Bradley tábornokok a buchenwaldi Ohrdruf altábor foglyainak holttesteit szemlélik. Németország, 1945. április 12.
Emmi G., egy 16 éves szobalány, akit skizofréniával diagnosztizáltak. Sterilizálták, és a meseritz-obrawaldei eutanázia-központba küldték, ahol 1942. december 7-én nyugtatók túladagolásával megölték. A hely és dátum ismeretlen.
Ernst Kaltenbrunner vádlottra vonatkozó bizonyítékok bemutatása a Nemzetközi Katonai Törvényszéken tartott háborús bűnösök tárgyalásán 1946. január 2-án Nürnbergben.
Eugenetikai poszter, amelynek címe „A nürnbergi törvény a vér és a német becsület védelméért”. Az illusztráción Közép-Németország határainak stilizált térképe látható, amelyen az árják és a nem árják közötti házasságok tiltott fokozatait bemutató sematikus ábra, valamint a német vér védelméről szóló törvény szövege látható. Az oldal alján lévő német nyelvű szövegben a következő áll: „A vér tisztaságának megőrzése a német nép…
Ezek a buszok egy wiesbadeni közkórházból a hadamari eutanázia-központba vitték a betegeket, ahol gázzal vagy halálos injekciókkal megölték őket. Németország, 1941. május és szeptember között.
Felszabadított foglyok mutatják be a túlzsúfolt körülményeket a buchenwaldi koncentrációs táborban, Németország, 1945. április 23.
Fénykép a következő felirattal: „... Mivel Isten nem akarhatja, hogy a betegek és gyengék szaporodjanak.” Ez a kép egy propagandafilmből származik, melyet a Birodalmi Propagandaminisztérium készített azzal a céllal, hogy elfogadtassa az eutanáziaprogramot a közvéleménnyel.
Francia katonai mentőkocsi az I. világháborúban. Kb. 1914–1915.
Fritz Glückstein (balra) piknikezik a családjával Berlinben (Németország, 1932). Fritz apja zsidó volt (egy liberális zsinagógába járt), anyja pedig keresztény. Az 1935-ös nürnbergi törvények értelmében Fritz „vegyes származású” (Mischling) lett volna, de mivel apja a zsidó vallási közösség tagja volt, ezért Fritz is zsidónak minősült.
Gerardus Pontier református lelkész és felesége, Dora Wartema a Yad Vashem központban, ahol a „Világ Igaza” kitüntetésben részesültek, mert zsidó gyermekeket bújtattak Hollandiában. Jeruzsálem, Izrael, 1968.
Gerda D. bolti munkást vitatott módon skizofréniával diagnosztizálták, majd sterilizálták. Később a náci hatóságok a sterilizáció miatt megtiltották, hogy megházasodjon. Ismeretlen hely és dátum.
Gertruda Babilinska Michael Stolovitzkyvel, egy általa rejtegetett zsidó fiúval. A Yad Vashem a „Világ Igaza” kitüntetést adományozta neki. Vilnius, 1943.
Gyermek kényszermunkás egy gettóbeli gyárban. Kaunas, Litvánia, 1941 és 1944 között.
Gyermek kényszermunkások egy asztalosműhelyben. Kaunasi gettó, Litvánia, 1941 és 1944 között.
Gyermekek a Bad Reichenhall-i menekülttáborban. Németország, 1945.
We would like to thank Crown Family Philanthropies and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.