United States Holocaust Memorial Museum logo
<p>A „Der ewige Jude” (Az örök zsidó) című antiszemita múzeumi kiállítás plakátja, amely marxistaként, uzsorásként és rabszolgatartóként ábrázolja a zsidókat. München, Németország, 1937. november 8.</p>

Bejelölések

Antiszemitizmus

További információ erről a képről

Minden téma 'Antiszemitizmus' jelöléssel

<p>A „Der ewige Jude” (Az örök zsidó) című antiszemita múzeumi kiállítás plakátja, amely marxistaként, uzsorásként és rabszolgatartóként ábrázolja a zsidókat. München, Németország, 1937. november 8.</p>
Fénykép A „Der ewige Jude” (Az örök zsidó) című antiszemita múzeumi kiállítás plakátja, amely marxistaként, uzsorásként és rabszolgatartóként ábrázolja a zsidókat.
<p>A németországi Der Stürmer-Verlag által kiadott Der Giftpilz (A mérges gomba) című német antiszemita mesekönyv borítója.</p>
Fénykép A németországi Der Stürmer-Verlag által kiadott Der Giftpilz (A mérges gomba) című német antiszemita mesekönyv borítója.
<p>A teljes német népesség zsidó és „kevert fajú” (Mischlinge) arányát mutató diagram 1939-ből.</p>
Fénykép A teljes német népesség zsidó és „kevert fajú” (Mischlinge) arányát mutató diagram 1939-ből.
<p>A zsidóellenes bojkott alatt SA-tagok transzparenseket hordoznak, amelyeken a következő olvasható: „Németek! Védjétek meg magatokat! Ne vásároljatok a zsidóktól!” Berlin, Németország, 1933. március vagy április.</p>
Fénykép A zsidóellenes bojkott alatt SA-tagok transzparenseket hordoznak, amelyeken a következő olvasható: „Németek! Védjétek meg magatokat! Ne vásároljatok a zsidóktól!” Berlin, Németország
<p>Más zsidókhoz hasonlóan Lewent családját is a varsói gettóba kényszerítették. 1942-ben Abraham egy pincéban bujkált, ezalatt édesanyját és lánytestvéreit elfogták és megölték a németek. Abrahamot kényszermunkára vitték, de megszökött, és visszatért édesapjához a gettóba. 1943-ban mindkettőjüket Majdanekbe deportálták, ahol Abraham édesapja meghalt. Abrahamot később Skarzyskoba, Buchenwaldba, Schliebenbe, Bisingenbe és Dachauba küldték. Az amerikai katonák akkor szabadították ki Abrahamot, amikor a németek a foglyokat evakuálták.</p>
Személyes történet Abraham Lewent
<p>1939. február 24-én a németországi Bingenben kiállítottak egy útlevelet Alice Mayer számára. Az útlevélen Mayer lánya, Ellen is fel van tüntetve. Az anya és a lány nevében is szerepelt a „Sara” mint középső név. Ennek a középső névnek a használatát az 1938. augusztus 17-i törvény tette kötelezővé. Ezután minden Németországban élő „nem zsidó” eredetű utónévvel rendelkező zsidó nőknek a „Sara” középső nevet kellett használnia a hivatalos okmányokon. A zsidó férfiaknak az „Israel” középső nevet kellett használniuk. A német hivatalnokok ez alapján azonosítani tudták a zsidókat.</p>
Dokumentum Alice „Sara” Mayer nevére kiállított német útlevél (belső)
<p>Antiszemita elszigetelődéspárti kiadvány. Egyesült Államok, ismeretlen dátum.</p>
Fénykép Antiszemita elszigetelődéspárti kiadvány.
<p>Antiszemita falfirka egy zsidó temető falán: „A zsidók halála véget vet a Saar-vidék nehézségeinek.” Berlin, Németország, 1938. november.</p>
Fénykép Antiszemita falfirka egy zsidó temető falán: „A zsidók halála véget vet a Saar-vidék nehézségeinek.” Be
<p>Antiszemita illusztráció egy náci filmszalagon. A német felirat fordítása: „A középkorban a zsidók idegen fajként nem rendelkeztek polgárjogokkal. A város egy elkülönített részén kellett lakniuk, egy gettóban.” Ismeretlen hely és dátum.</p>
Fénykép Antiszemita illusztráció egy náci filmszalagon.
<p>1936-ban Nürnbergben, Németországban kiadott antiszemita mesekönyv. A német cím fordítása: „Rókának zöld mezőn, zsidónak, ha esküszik, ne higgy: képeskönyv fiataloknak és időseknek”. A borítón egy róka áll a bozótban, mellette egy zsidó ember karikatúrája látható, amint esküre emeli a kezét.</p>
Tárgy Antiszemita mesekönyv
<p>Antiszemita poszter, amely a zsidókat a kommunizmussal azonosítja. Egyesült Államok, 1939.</p>
Fénykép Antiszemita poszter, amely a zsidókat a kommunizmussal azonosítja.
<p>Antiszemita propaganda. Egyesült Államok, ismeretlen dátum.</p>
Fénykép Antiszemita propaganda. Egyesült Államok, ismeretlen dátum.
<p>Antiszemita szórólapok, poszterek és matricák. Németország, 1919.</p>
Fénykép Antiszemita szórólapok, poszterek és matricák.
<p>Illusztráció egy gyerekeknek szóló antiszemita olavsókönyvben. A táblán ez áll: „A zsidók itt nemkívánatosak.” Németország, 1936.</p>
Cikk Antiszemitizmus
Cikk Antiszemitizmus (rövidített cikk)
<p>Ausztria német annektálás után nem sokkal náci rohamosztagosok állnak őrt egy zsidó tulajdonú üzlet előtt. Az ablakra festett firkán a következő szöveg olvasható: „Te zsidó disznó, rohadjon le a kezed!” Bécs, Ausztria, 1938. március.</p>
Fénykép Ausztria német annektálás után nem sokkal náci rohamosztagosok állnak őrt egy zsidó tulajdonú üzlet előtt.