Szűrés cím alapján:

| 51-75 találat megjelenítése az összesen 78 találatból "Térkép" |

  • Mentés

    Animációs térkép

    Az európaiak zöme ugyan félelemből vagy közömbösségből nem tett semmit, azonban egy bátor kisebbség az életét kockáztatta azért, hogy segítsen a nácik által megszállt Európa zsidóságán. Ez a segítség sokféle formában érkezett. 1943 őszén a dán ellenállási mozgalom az ország szinte teljes zsidó népességét áthajózta a biztonságot jelentő semleges Svédországba. Más országokban egyházak, árvaházak és családok adtak menedéket zsidóknak vagy segítettek…

    Bejelölések: Mentés
    Mentés
  • Mentés Budapesten, 1944–1945

    Térkép

    Raoul Wallenberg, a budapesti svéd követségen dolgozó diplomata vezette az egyik legnagyobb és legsikeresebb mentőakciót a holokauszt idején. Az amerikai Háborús Menekültügyi Bizottsággal és a Zsidó Világkongresszussal együttműködve több tízezer magyarországi zsidót mentett meg az Auschwitz-Birkenau haláltáborba való deportálástól. Más semleges országok diplomatái is csatlakoztak a mentőakcióhoz. Carl Lutz svájci diplomata emigrációs igazolásokat állított ki, és…

    Bejelölések: Gettók Mentés
    Mentés Budapesten, 1944–1945
  • Mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) tevékenysége a Baltikumban
  • Mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) tevékenysége Ukrajnában
  • Nagynémetország, 1942
  • Nagynémetország, 1944
  • Nagyobb európai háborús bűnperek, 1943–1947

    Térkép

    A német vezető tisztviselőket a Nemzetközi Katonai Törvényszék (IMT) előtt fogták perbe a németországi Nürnberg városában. A törvényszéket Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok bíráiból állították fel. Az 1945 utáni háborús bűnperek túlnyomó többségének vádlottjai azonban alacsonyabb rangú tisztviselők és tisztek voltak. Köztük voltak a koncentrációs táborok őrei és parancsnokai, rendőrtisztek, a mozgó kivégzőosztagok tagjai…

    Nagyobb európai háborús bűnperek, 1943–1947
  • Náci koncentrációs táborok, 1933–1939

    Térkép

    Az első németországi koncentrációs táborokat nem sokkal Hitler 1933-as kancellári kinevezése után hozták létre. A rohamosztagosok (SA) és a rendőrség által létrehozott koncentrációs táborok célja a rezsim állítólagos politikai ellenfeleiként tömegesen letartóztatott személyek összegyűjtése volt. Ezeket a táborokat helyi szinten hozták létre egész Németországban. A korai táborokat fokozatosan feloszlatták, helyüket központilag szervezett, az SS (Schutzstaffel, a náci…

    Náci koncentrációs táborok, 1933–1939
  • Náci táborok a balti országokban, 1941-1945
  • Náci táborok a megszállt Lengyelországban, 1939–1945
  • Náci táborok Németalföldön, 1940-1945
  • Német hódítások Európában, 1939–1942

    Térkép

    A II. világháborúban Németország célja az volt, hogy európai ellenfeleit villámháborúk sorozatával győzze le. Németország gyorsan lerohanta Európa legnagyobb részét, és sikere töretlen volt több mint két évig. Németország legyőzte és megszállta Lengyelországot (1939. szeptemberben), Dániát (1940. április), Norvégiát (1940. április), Belgiumot (1940. május), Hollandiát (1940. május), Luxemburgot (1940. május), Franciaországot (1940. május), Jugoszláviát (1941.…

    Bejelölések: A II. világháború
    Német hódítások Európában, 1939–1942
  • Németország, 1933

    Térkép

    Amikor 1933 januárjában Adolf Hitler hatalomra került, Németország potenciálisan az egyik legerősebb európai hatalom volt. Hitler elhatározta, hogy semmisnek tekinti az I. világháborút követő versailles-i szerződés még érvényben lévő katonai és területi rendelkezéseit. Azt kívánta elérni, hogy minden német anyanyelvű ember a birodalom (Reich) része legyen, ami a német hatalom visszaállításának és az európai német birodalom létrehozásának első lépése volt.…

    Németország, 1933
  • Németország, 1945
  • Németország háború előtti területszerzése
  • Németország területi veszteségei, versailles-i szerződés, 1919

    Térkép

    Németország elvesztette az I. világháborút. Az 1919-es versailles-i szerződésben a győztes hatalmak (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és szövetségeseik) területi, katonai és gazdasági büntető intézkedéseket róttak a legyőzött Németországra. Nyugaton Németország visszaadta Elzász-Lotaringiát Franciaországnak, amelyet több mint 40 évvel korábban szerzett meg. Ezen kívül Belgium megkapta Eupen és Malmedy városát; az iparilag fejlett Saar-vidéket 15…

    Bejelölések: Az I. világháború
    Németország területi veszteségei, versailles-i szerződés, 1919
  • Olaszország, menekülttáborok
  • Romániai táborok és gettók, 1942
  • Tengelyhatalmak szövetsége, 1939–1941
  • Varsó környezete, 1940.
  • Varsói gettólázadás, 1943.
  • Varsói gettólézadás, 1943.

    Térkép

    Varsó Lengyelország fővárosa. A II. világháború előtt Varsó a zsidó élet és kultúra központja volt Lengyelországban. A háború előtt Varsóban több mint 350 000 zsidó lakott, ami a város teljes népességének mintegy 30 százalékát tette ki. Varsóban élt Lengyelország és Európa legnagyobb zsidó közössége, a második legnagyobb a világon a new york-i után. A németek 1939. szeptember 29-én foglalták el Varsót. 1940 októberében a németek elrendelték egy gettó…

    Varsói gettólézadás, 1943.
  • Zsidó bevándorlás Izraelbe, 1948–1950
  • Zsidó ejtőernyősök Palesztinából, 1943–1945
  • Zsidó emigráció Németországból, 1933–1940

    Térkép

    1933 és 1939 között a németországi zsidókat letartóztatták, gazdaságilag ellehetetlenítették, megfosztották jogaiktól majd állampolgárságuktól, koncentrációs táborokba zárták őket, kiszámíthatatlan erőszakos akcióknak és államilag szervezett pogromnak (kristályéjszaka) voltak kitéve. A zsidók különböző módokon reagáltak a náciktól elszenvedett üldöztetésre. A német társadalomtól erőszakos módon elkülönített németországi zsidók megkezdték saját…

    Zsidó emigráció Németországból, 1933–1940

Thank you for supporting our work

We would like to thank Crown Family Philanthropies and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.