Németország elvesztette az I. világháborút. Az 1919-es versailles-i szerződésben a győztes hatalmak (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és szövetségeseik) területi, katonai és gazdasági büntető intézkedéseket róttak a legyőzött Németországra. Nyugaton Németország visszaadta Elzász-Lotaringiát Franciaországnak, amelyet több mint 40 évvel korábban szerzett meg. Ezen kívül Belgium megkapta Eupen és Malmedy városát; az iparilag fejlett Saar-vidéket 15 évig a Nemzetek Szövetségének felügyelete alá helyezték, Dánia pedig megkapta Észak-Schleswiget. Végül demilitarizálták a Rajna-vidéket, ami azt jelentette, hogy a területen nem lehetett jelen semmilyen német haderő vagy erődítmény. Keleten Lengyelországhoz kerültek a Németországtól elcsatolt Nyugat-Poroszország egyes részei és Szilézia. Ezen kívül Csehszlovákiához került Németország Hultschin körzete; Danzig németek többségű városa a Nemzetek Szövetségének védelme alatt álló szabad város lett, a Balti-tenger partján, Kelet-Poroszországban található Memel pedig litván fennhatóság alá került. Németek minden Európán kívüli gyarmatukat elvesztették. Németország összességében európai területeinek 13 százalékát (körülbelül 70 000 négyzetkilométer), népességének pedig egytizedét (6,5–7 millió ember) vesztette el.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.