1933 és 1939 között a németországi zsidókat letartóztatták, gazdaságilag ellehetetlenítették, megfosztották jogaiktól majd állampolgárságuktól, koncentrációs táborokba zárták őket, kiszámíthatatlan erőszakos akcióknak és államilag szervezett pogromnak (kristályéjszaka) voltak kitéve. A zsidók különböző módokon reagáltak a náciktól elszenvedett üldöztetésre. A német társadalomtól erőszakos módon elkülönített németországi zsidók megkezdték saját intézményeik és társadalmi szervezeteik bővítését. A növekvő elnyomás és fizikai erőszak miatt azonban számos zsidó menekült el Németországból. Amennyiben bizonyos országok, mint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagyobb hajlandóságot mutattak volna a befogadásukra, valószínűleg többen is távoztak volna.
MegtekintésA hazájukban letartóztatott, külföldön pedig nemkívánatos német zsidó menekültek helyzetét érzékelteti az SS „St. Louis” utazása. 1939. május 13-án a német SS „St. Louis” óceánjáró hajó fedélzetén közel ezer zsidó menekülttel hagyta el Németországot. A menekültek úticélja Kuba volt, de megérkezésük előtt a kubai kormány visszavonta a belépési engedélyüket. A „St. Louis” 1939 júniusában kénytelen volt visszatérni Európába. Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium és Hollandia azonban beleegyezett, hogy fogadja a menekülteket. Nyugat-Európa 1940-ben történt német megszállása után a „St. Louis” utasai és más zsidók, akik ezekbe az országokba menekültek a "végső megoldás" vagyis az európai zsidóság elpusztítását célzó náci terv áldozatai lettek.
MegtekintésAz elfoglalt európai területek nagy részén a németek igyekeztek összegyűjteni a zsidókat, hogy a megszállt Lengyelország területén felállított haláltáborokba deportálják őket. Voltak zsidók, akik bujkáltak, mások pedig a német uralom alatt álló Európából elmenekülve élték túl a háborút. A megszállt Európából kivezető menekülési útvonalak hadviselő államokba (például a Szovjetunióba), semleges államokba (például Svájcba, Spanyolországba, Svédországba és Törökországba) vagy akár Németországokkal szövetséges államokba (például a német megszállás előtti Olaszországba és Magyarországra) vezettek. A Szovjetuniót elleni német támadás után több mint egymillió szovjet zsidó szökött keletre az előrenyomuló német hadsereg elől. Bulgária és Románia fekete-tengeri kikötőiből további ezrek jutottak el a biztonságot jelentő Palesztinába.
MegtekintésA II. világháború után több százezer zsidó túlélő maradt menekülttáborokban. A szövetségesek ehhez hasonló táborokat hoztak létre az általuk megszállt Németországban, Ausztriában és Olaszországban az Európát elhagyni kívánó menekültek számára. A zsidó menekültek legnagyobb része Palesztinába emigrált volna, de sokan próbáltak az Egyesült Államokba is eljutni. Úgy döntöttek, hogy a menekülttáborokban maradnak, amíg elhagyhatják Európát. 1946 végére a zsidó menekültek számát 250 000-re becsülték, ebből 185 000-en Németországban, 45 000-en Ausztriában és 20 000-en Olaszországban tartózkodtak. A legtöbb zsidó menekült Lengyelországból származott, akik közül sokan a háború során a Szovjetunió belső területeire menekültek a németek elől. Ezenkívül Csehszlovákiából, Magyarországról és Romániából is sokan érkeztek.
Megtekintés
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.