A II. világháború – Idővonal

• 1931. szeptember 18. Japán megszállja Mandzsúriát.
• 1935. október 2. – 1936. május A fasiszta Olaszország megtámadja, legyőzi és annektálja Etiópiát.
• 1936. október 25. – november 1. A Harmadik Birodalom és a fasiszta Olaszország október 25-én együttműködési szerződést ír alá. November 1-én kihirdetik a Berlin-Róma-tengely létrejöttét.
• 1936. november 25. A Harmadik Birodalom és a Japán Birodalom aláírja az Antikomintern Paktumot. A paktum a Szovjetunió és a nemzetközi kommunista mozgalom ellen irányult.
• 1937. július 7. Japán megtámadja Kínát.
• 1937. november 26. Olaszország csatlakozik a Németország és Japán által korábban aláírt Antikomintern Paktumhoz.
• 1938. március 11–13. Németország a Harmadik Birodalomhoz csatolja Ausztriát (Anschluss).

• 1938. szeptember 29. Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország aláírják a müncheni egyezményt, amely arra kényszeríti a Csehszlovák Köztársaságot, hogy adja át a náci Németországnak a Szudéta-vidéket, és ezzel adja fel kulcsfontosságú védelmi pozícióit.
• 1939. március 14–15. A szlovákok német nyomásra kikiáltják a függetlenségüket, és megalakítják a Szlovák Köztársaságot. A németek a müncheni egyezményt megszegve elfoglalják a darabjaira esett Csehország területét, és megalakítják a Cseh-Morva Protektorátust.
• 1939. március 31. Franciaország és Nagy-Britannia garanciát vállal a lengyel állam határainak megóvására.
• 1939. április 7–15. A fasiszta Olaszország megszállja, és annektálja Albániát.
• 1939. augusztus 23. A náci Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést ír alá, amelynek titkos záradékban befolyási övezetekre osztják fel Kelet-Európát.
• 1939. szeptember 1. Németország megtámadja Lengyelországot. Ezzel kezdetét veszi a második világháború Európában.
• 1939. szeptember 3. Nagy-Britannia és Franciaország a Lengyelország határaira vállalt garancia értelmében hadat üzen Németországnak.
• 1939. szeptember 17. A Szovjetunió keletről megtámadja Lengyelországot. A lengyel kormány Románián keresztül száműzetésbe menekül, először Franciaországba, majd később Nagy-Britanniába. 
• 1939. szeptember 27–29. Varsó szeptember 27-én megadja magát. Németország és a Szovjetunió felosztja egymás között Lengyelországot.
• 1939. november 30–1940. március 12. A Szovjetunió megtámadja Finnországot. Ezzel kezdetét veszi az úgynevezett téli háború. A finnek fegyverszünetet kérnek, és átengedik a Lagoda-tó északi partvidékét a Szovjetuniónak, ahogyan a Jeges-tenger finn partszakaszának egy kis részét is.
• 1940. április 9. – 1940. június 9. Németország megtámadja Dániát és Norvégiát. Dánia a támadás napján megadja magát. Norvégia június 9-ig kitart.
• 1940. május 10. – 1940. június 22. Németország megtámadja Nyugat-Európát: Franciaországot és a semleges Németalföldet (Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot). Luxemburgot május 10-re elfoglalják, Hollandia május 14-én, Belgium pedig május 28-án adja meg magát. Június 22-én Franciaország fegyverszüneti egyezményt ír alá, amelynek értelmébe az ország északi része és a teljes atlanti-óceáni partvidék német megszállás alá kerül. Dél-Franciaországban kollaboráns kormány alakul, amelynek fővárosa Vichy lesz.
• 1940. június 10. Olaszország belép a háborúba. Június 21-én Olaszország megtámadja Dél-Franciaországot.
• 1940. június 28. A Szovjetunió kényszeríti Romániát, hogy engedje át Szovjet-Ukrajnának a keleti Besszarábia tartományt és Bukovina északi felét.
• 1940. június 14. – 1940. augusztus 6. Június 14. és 18. között a Szovjetunió megszállja a balti államokat (Észtországot, Lettországot és Litvániát). Július 14-én és 15-én ezekben a Szovjetunió kommunista államcsínyt hajt végre ezekben az országokban, majd augusztus 3. és 6. között szovjet tagköztársaságokként annektálja őket.
• 1940. július 10. – 1940. október 31. Az angliai csataként ismert légi háború a náci Németország vereségével végződik.
• 1940. augusztus 30. Második bécsi döntés: Németország és Olaszország döntése felosztja Erdélyt Románia és Magyarország között. Észak-Erdély elvesztésének hatására II. Károly román király lemond a trónról a fia, Mihály javára. Ion Antonescu tábornok szerzi meg a hatalmat, és katonai diktatúrát vezet be.
• 1940. szeptember 13. Az olaszok az olasz megszállás alatt álló Líbia felől megtámadják a brit fennhatóság alá tartozó Egyiptomot.
• 1940. szeptember 27. Németország, Olaszország és Japán aláírja a Háromhatalmi egyezményt.
• 1940. október Október 28-án Olaszország Albánia felől megtámadja Görögországot.
• 1940. november Magyarország (november 20.), Románia (november 23.) és Szlovákia (november 24) csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.
• 1941. február A németek a gyenge olasz haderő támogatására Észak-Afrikába küldik a Német Afrika-hadtestet.
• 1941. március 1. Bulgária csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.
• 1941. április 6.–1941. június Németország, Olaszország és Magyarország megtámadja Jugoszláviát, és Bulgáriával együtt felosztják az országot. Jugoszlávia április 17-én megadja magát. Németország és Bulgária az olaszok megsegítésére megtámadja Görögországot. Görögországban 1941 júniusának elején megszűnik az ellenállás.
• 1941. április 10. A terrorista Usztasa Mozgalom vezetői kikiáltják az úgynevezett Független Horvát Államot. Németország és Olaszország azonnal elismeri az új alakulatot, amelyhez Bosznia-Hercegovina tartományt is hozzácsatolják. Horvátország 1941. június 15-én hivatalosan is csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.
• 1941. június 22. – 1941. november A náci Németország és tengelyhatalmi partnerei (Bulgária kivételével) megtámadják a Szovjetuniót. Finnország, amely szeretné visszaszerezni a téli háborút lezáró fegyverszünetben elvesztett területeit, szintén csatlakozik az invázióhoz. A németek gyorsan lerohanják a balti államokat, és szeptemberre a finnek támogatásával ostrom alá veszik Leningrádot (a mai Szentpétervárt). A front középső részén a németek augusztus elején elfoglalják Szmolenszket, és októberben már Moszkva felé tartanak. Délen a német és a román csapatok szeptemberben elfoglalják Kijevet, novemberben pedig beveszik a Don folyó melletti Rosztovot.
• 1941. december 6. A szovjet ellentámadás következtében a németek kaotikus visszavonulásra kényszerülnek Moszkva alól.
• 1941. december 7. Japán légiereje lebombázza Pearl Harbort.
• 1941. december 8. Az Egyesült Államok hadat üzen Japánnak, és ezzel belép a II. világháborúba. Japán csapatok szállnak partra a Fülöp-szigeteken, Francia-Indokínában (Vietnám, Laosz, Kambodzsa) és a brit Szingapúrban. A japánok 1942 áprilisára elfoglalják a Fülöp-szigeteket, Indokínát és Szingapúrt, májusban pedig Burma felett is átveszik az irányítást. 
• 1941. december 11–13. A náci Németország és tengelyhatalmi szövetségesei hadat üzennek az Egyesült Államoknak.
• 1942. május 30. – 1945. május A britek bombázni kezdik Köln városát. Ezzel a háború megérkezik Németországba. Az elkövetkező három évben az angol-amerikai bombázások következtében számtalan német városból csak romok maradnak.
• 1942. június Az amerikai haditengerészet megfékezi a japánok előrenyomulását a Csendes-óceán középső részén, Midwaynél.
• 1942. június 28. – 1942. szeptember Németország és tengelyhatalmi szövetségesei új offenzívát indítanak a Szovjetunióban. A német csapatok szeptember közepére előrenyomulnak a Volga mentén fekvő Sztálingrádig (Volgográd), és a Krím-félsziget elfoglalását követően mélyen behatolnak a Kaukázusba. Észak-Afrikában a német erők behatolnak Egyiptomba, és ezzel Németország eljut II. világháborús katonai sikereinek csúcsára.
• 1942. augusztus 7. – 1943. február 9. A szövetséges erők először indítanak támadást a japán erők ellen, partra szállnak és beveszik a salamon-szigeteki Tulagit, Guadalcanalt és a Florida szigeteket.
• 1942. október 23–24. A brit csapatok legyőzik a németeket és az olaszokat az egyiptomi El Alameinnél, ezzel megkezdődik a tengelyhatalmak erőinek kaotikus visszavonulása Líbián át egészen Tunézia keleti határáig.
• 1942. november 8. Az amerikai és a brit csapatok Algéria és Marokkó partjainál több ponton partra szállnak a francia Észak-Afrikában. A Vichy-rezsim francia csapatai képtelenek védekezni az invázió ellen, a szövetségesek így gyorsan eljutnak Tunézia nyugati határáig. Válaszul a németek november 11-én megszállják Dél-Franciaországot.
• 1942. november 23. – 1943. február 2. A szovjet csapatok ellentámadásba lendülnek, áttörnek a Sztálingrádtól észak- és dél-nyugatra húzódó magyar és román vonalakon, és a városban csapdába ejtik a 6. német hadsereget. Hitler megtiltja, hogy visszavonuljanak vagy megpróbáljanak kitörni a szovjet gyűrűből, így a 6. hadsereg túlélői 1943. január 30-án és február 2-án megadják magukat.
• 1943. május 13. A tengelyhatalmak haderői Tunéziában megadják magukat a szövetségeseknek, ezzel az észak-afrikai hadjárat véget ér.
• 1943. július 5. A németek hatalmas harckocsi-offenzívát indítanak Kurszk közelében, a Szovjetunióban. A támadás azonban a szovjet ellenállásnak köszönhetően egy héten belül megtorpan, és a szovjetek saját offenzívát indítanak.
• 1943. július 10. Amerikai és brit csapatok szállnak partra Szicíliában. Augusztus közepére a sziget a szövetségesek irányítása alá kerül.
• 1943. július 25. A Fasiszta Nagytanács leváltja Benito Mussolinit, így Pietro Badoglio olasz marsall új kormányt alakít.
• 1943. szeptember 8. A Badoglio-kormány feltétel nélkül megadja magát a szövetségeseknek. A németek azonnal átveszik az irányítást Róma és Észak-Olaszország felett, és fasiszta bábállamot hoznak létre Mussolini vezetésével, akit szeptember 12-én német kommandósok kiszabadítanak a börtönéből.
• 1943. szeptember 9. Szövetséges csapatok szállnak partra a Nápoly melletti Salernónál.
• 1943. november 6. A szovjet csapatok felszabadítják Kijevet.
• 1944. január 22. A szövetséges csapatok sikeresen partra szállnak a Rómától délre fekvő Anzio közelében.
• 1944. március 19. A németek – attól tartva, hogy Magyarország kilép a tengelyhatalmi szövetségből – elfoglalják Magyarországot, és arra kényszerítik Horthy Miklós tengernagyot, hogy németbarát miniszterelnököt nevezzen ki.
• 1944. június 4. A szövetséges csapatok felszabadítják Rómát. Az angol-amerikai bombázók hat héten belül a háború során először képesek elérni kelet-németországi célpontokat.
• 1944. június 6. A brit, az amerikai és a kanadai csapatok sikeresen partra szállnak Franciaországban, Normandiában, és ezzel második frontot nyitnak a németek ellen.

• 1944. június 22. A szovjetek hatalmas offenzívát indítanak Kelet-Fehéroroszországban (Belarusszia), megsemmisítve a németek központi hadseregcsoportját, és augusztus 1-jén már nyugati irányban, a Visztula, valamint Varsó felé haladnak Közép-Lengyelországban.
• 1944. július 25. A szövetséges erők kitörnek a normandiai partvidékről, és keleti irányba, Párizs felé tartanak.
• 1944. augusztus 1.– 1944. október 5. A Honi Hadsereg (az antikommunista lengyel ellenállás) felkelést indít a németek ellen, hogy felszabadítsa Varsót a szovjet csapatok megérkezése előtt. A németek a Visztula keleti partján megállítják a szovjet előrenyomulást. Október 5-én a Varsóban harcoló Honi Hadsereg maradványai megadják magukat a németeknek.
• 1944. augusztus 15. Szövetséges erők szállnak partra Dél-Franciaországban, Nizza közelében, és gyors ütemben nyomulnak előre a Rajna felé, észak-keleti irányban.
• 1944. augusztus 20–25. A szövetséges csapatok elérik Párizst. Augusztus 25-én a szövetséges csapatok által támogatott szabad francia erők belépnek a francia fővárosba. A szövetségesek szeptemberre elérik a német határt. Decemberre gyakorlatilag egész Franciaország, Belgium nagy része és Dél-Hollandia egy része is felszabadul.
• 1944. augusztus 23. A szovjet csapatok elérik a Prut folyót, aminek hatására a román ellenzék megdönti az Antonescu-rezsimet. Az új kormány fegyverszünetet köt, és azonnal átáll a másik oldalra a háborúban. A román fordulat hatására Bulgária szeptember 8-án megadja magát. Októberben a németek kivonulnak Görögországból, Albániából és Dél-Jugoszláviából.
• 1944. augusztus 29. – 1944. október 28. A kommunistákból és nem kommunistákból álló Szlovák Nemzeti Tanács vezetésével a szlovák ellenállás felkelést indít a németek és a hazai fasiszta szlovák rezsim ellen. Október végén a németek beveszik Besztercebányát, a felkelés főhadiszállását, és véget vetnek a szervezett ellenállásnak.
• 1944. szeptember 4. Finnország fegyverszünetet ír alá a Szovjetunióval, és kiutasítja a német erőket az országból.
• 1944. október 15. A magyar fasiszta nyilas mozgalom német támogatással államcsínyt hajt végre, hogy megakadályozza a magyar kormányt abban, hogy tárgyalásokat folytasson a szovjeteknek való megadásról.
• 1944. október 20. Az amerikai csapatok partra szállnak a Fülöp-szigeteken.
• 1944. december 16. A németek utolsó nyugati offenzívát indítanak: ez az úgynevezett ardenneki offenzíva, amelynek célja, hogy visszafoglalják Belgiumot, és megosszák a szövetséges erőket a német határ mentén. 1945. január 1-én a németek visszavonulnak.
• 1945. január 12. A szovjetek januárban újabb offenzívát indítanak, elfoglalják Varsót és Krakkót. Február 13-án két hónapig tartó ostrom után a szovjetek elfoglalják Budapestet, április elejére kiűzik az országból a németeket és a velük együttműködő magyarokat. 
• 1945. március 7. Az amerikai csapatok Remagen-nál átkelnek a Rajnán.
• 1945. április 4. Pozsony elfoglalása megadásra kényszeríti Szlovákiát.
• 1945. április 13. A szovjet csapatok elfoglalják Bécset. 
• 1945. április 16. A szovjetek körülzárják Berlint. Kezdetét veszi az utolsó offenzíva.
• 1945. április A partizán egységek Josip Tito jugoszláv kommunista vezető irányításával beveszik Zágrábot és megdöntik az usztasák uralmát. Az usztasa mozgalom vezetői Olaszországba és Ausztriába menekülnek.
• 1945. április 30. Hitler öngyilkosságot követ el.
• 1945. május 7–8. Németország feltétel nélkül megadja magát. Az ezt tartalmazó dokumentumot Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok, a szövetséges erők észak-nyugat-európai parancsnokának reimsi főhadiszállásán, május 7-én írják alá. Május 8-án, közép-európai idő (CET) szerint 23:01-kor hatályba lép a németek kapitulációja.
• 1945. május 8. Németország aláír egy második, nagyon hasonló, megadásról szóló dokumentumot Berlinben. Ez szintén május 8-án, közép-európai idő (CET) szerint 23:01-kor lép hatályba. Moszkvában ez az időpont éjfél után van, így az oroszok május 9-re teszik a kapituláció dátumát. 
• 1945. május A szövetséges csapatok elfoglalják Okinavát, a központi japán szigetcsoport előtti utolsó állomást.
• 1945. augusztus 6. Az Egyesült Államok atombombát dob le ​Hirosimára.
• 1945. augusztus 8. A Szovjetunió hadüzenetet küld Japánnak, és megszállja Mandzsúriát.
• 1945. augusztus 9. Az Egyesült Államok atombombát dob le ​Nagaszakira.
• 1945. szeptember 2. Japán 1945. augusztus 14-én már beleegyezett a feltétel nélküli megadásba, de ezen a napon hivatalosan is megadja magát. Ezzel véget ér a II. világháború.

A II. világháborúval kapcsolatban gyakran felmerülő kérdések

Mennyi ideig tartott a II. világháború?

 A II. világháború hat évig, 1939-től 1945-ig tartott.

Mikor tört ki a II. világháború?

A II. világháború 1939. szeptember 1-én tört ki, amikor a németek megtámadták Lengyelországot.

Mikor ért véget a II. világháború Európában?

A német fegyveres erők 1945. május 7-én feltétel nélkül letették a fegyvert a szövetségesek előtt. A kapitulációra a következő napon, május 8-án került sor. 

A második világháború Európa nagy részén hivatalosan május 8-án ért véget (ez az úgynevezett „győzelem napja” Európában). Az időeltolódás miatt a szovjetek csak 1945. május 9-én hirdették ki a „győzelem napját”.

Mikor ért véget a II. világháború a csendes-óceáni hadszíntéren?

A csendes-óceáni hadszíntéren 1945. szeptember 2-án ért véget a második világháború, amikor Japán hivatalosan is aláírta a kapitulációt tartalmazó egyezményt.