Böngésszen a földrajzi és tematikus térképek betűrendes listájában, amelyek fontos helyszíneket ábrázolnak a holokauszt és a második világháború előtt, alatt és után! Ezek a térképek a táborok, gettók és tömeges gyilkosságok helyszíneit, valamint különféle területek között mozgásokat, például katonai műveleteket, deportálásokat vagy inváziókat is mutatnak.
<< Előző | 26-50 találat megjelenítése az összesen 79 találatból "Térkép" | Következő >>
1941 nyarán, miután Németország megtámadta a Szovjetuniót, a németek elkezdték a zsidó férfiak, nők és gyermekek tömeges kivégzését a szovjet csapatoktól elfoglalt területeken. Ezek a tömeggyilkosságok a „zsidókérdés végső megoldásának”, az európai zsidóság elpusztításának részét képezték. A golyó általi kivégzéseket bevetési egységek vagy műveleti különítmények hajtották végre, melyek az Einsatzgruppe nevet viselték. Az Einsatzgruppe-egységek a…
1942-ben Európa legnagyobb részét Németország uralta. Nagynémetország szomszédai kárára növelte a területét: Ausztriát és Luxemburgot teljesen bekebelezte, valamint Csehszlovákia, Lengyelország, Franciaország, Belgium és a balti államok egyes területeit is elfoglalta. A német hadsereg megszállta Norvégiát, Dániát, Belgiumot, Franciaország északi részét, Szerbiát, Észak-Görögország egy részét, valamint Kelet-Európa hatalmas kiterjedésű területeit. Olaszország,…
A nácik szóhasználatában az „eutanázia” a németek által az állítólagos genetikai betegségeik és rendellenességeik miatt „életre méltatlannak” ítéltek személyek szisztematikus meggyilkolását jelentette. 1939 őszétől Bernburg, Brandenburg, Grafeneck, Hadamar, Hartheim és Sonnenstein településeken elgázosító létesítményeket állítottak fel. Az orvosok kiválasztották a betegeket, akiket ezután az egyik ilyen központosított elgázosító létesítménybe vittek, és…
Németország 1939 őszén elfoglalta Nyugat-Lengyelországot. Ennek a területnek a legnagyobb részét a Német Birodalomhoz csatolták. Kelet-Lengyelországot 1941 júniusában szállták meg. Dél- és Közép-Lengyelországban a németek létrehozták a Generalgouvernementet, itt volt a legtöbb korai gettó. Ezek a gettók fallal körülzárt városnegyedek voltak, amelyekbe a nácik erőszakkal betelepítették a zsidó lakosságot, hogy ott nyomorúságos körülmények között éljenek. A gettók…
A megsemmisítő központokat (más néven „haláltáborokat”) a népirtás végrehajtására tervezték. 1941 és 1945 között a nácik hat haláltábort hoztak létre a korábbi lengyel területeken: Chelmno, Belzec, Sobibor, Treblinka, Auschwitz-Birkenau (az Auschwitz komplexum része) és Majdanek táborát. A chelmnoi és auschwitzi táborokat az 1939-ben Németországhoz csatolt területeken, a többit (Belzec, Sobibor, Treblinka és Majdanek) pedig Lengyelország megszállt területén…
A II. világháború alatt a németek főleg Kelet-Európában (1939 és 1942 között) és Magyarországon (1944-ben) hoztak létre gettókat. Ezek a gettók körbezárt városnegyedek voltak, amelyekbe a nácik erőszakkal betelepítették a zsidó lakosságot, hogy ott nyomorúságos körülmények között éljenek. A németek a zsidó gettók felállítását átmeneti intézkedésnek tekintették, amellyel a zsidókat ellenőrzés alá vonták, elkülönítették és elszigetelték. 1942-től…
1945 januárjában a Harmadik Birodalom a katonai vereség szélére került. Ahogy a szövetséges erők megközelítették a náci táborokat, az SS halálmeneteket szervezett a koncentrációs táborok foglyaiból, részben azért, hogy a koncentrációs táborok foglyai ne juthassanak nagy számban a szövetségesek kezére. A „halálmenet” kifejezést maguk a koncentrációs táborok rabjai alkották. Ez a koncentrációs táborok foglyainak nagy távolságokon, szigorú őrség mellett és…
Európa német megszállás alatt álló területein a németek letartóztatták az ellenszegülőket és azokat, akiket faji alapon alsóbbrendűnek vagy politikailag elfogadhatatlannak ítéltek. A német uralommal szembeszállókat többnyire kényszermunka- vagy koncentrációs táborokba küldték. A németek a zsidókat Európa minden megszállt területéről a lengyelországi haláltáborokba deportálták, ahol szisztematikusan kivégezték őket, másokat koncentrációs táborokba küldtek, ahol…
A náci táborrendszer a II. világháború 1939. szeptemberi kitörése után rohamosan bővült, mivel a kényszermunka a háborús termelés fontos része lett. A német háborús gazdaságban a munkaerőhiány az 1942-1943-as sztálingrádi vereség után kritikussá vált, ezért a német hadiipar egyre nagyobb számban dolgoztatta kényszermunkásként a koncentrációs táborok foglyait. Főleg 1943-ban és 1944-ben számos altábort hoztak létre ipari üzemekben vagy azok közelében. Az…
Az elfoglalt európai területek nagy részén a németek igyekeztek összegyűjteni a zsidókat, hogy a megszállt Lengyelország területén felállított haláltáborokba deportálják őket. Voltak zsidók, akik bujkáltak, mások pedig a német uralom alatt álló Európából elmenekülve élték túl a háborút. A megszállt Európából kivezető menekülési útvonalak hadviselő államokba (például a Szovjetunióba), semleges államokba (például Svájcba, Spanyolországba, Svédországba és…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.