Haláltáborok a megszállt Lengyelországban, 1942

A megsemmisítő központokat (más néven „haláltáborokat”) a népirtás végrehajtására tervezték. 1941 és 1945 között a nácik hat haláltábort hoztak létre a korábbi lengyel területeken: Chelmno, Belzec, Sobibor, Treblinka, Auschwitz-Birkenau (az Auschwitz komplexum része) és Majdanek táborát. A chelmnoi és auschwitzi táborokat az 1939-ben Németországhoz csatolt területeken, a többit (Belzec, Sobibor, Treblinka és Majdanek) pedig Lengyelország megszállt területén (Generalgouvernement) hozták létre. Mind Auschwitz, mind Majdanek koncentrációs- és kényszermunkatáborként, valamint haláltáborként is működött. A haláltáborok áldozatainak túlnyomó többsége zsidó volt. A végső megoldás keretében hozzávetőlegesen 3,5 millió zsidót öltek meg ebben a hat haláltáborban. Az áldozatok között voltak továbbá romák (cigányok) és szovjet hadifoglyok is.