Animációs térkép

A dachaui koncentrációs tábor

A dachaui koncentrációs tábort 1933-ban alapították, és 1945-ig folyamatosan működött. Ez volt a náci rezsim első ilyen tábora, és a becslések szerint 1933 és 1945 között legalább 188 000 rabot tartottak itt fogva.

szöveg

A dachaui koncentrációs tábort 1933-ban alapították, és 1945-ig folyamatosan működött. Ez volt a náci rezsim egyik legelső ilyen tábora, és a becslések szerint 1933 és 1945 között legalább 188 000 rabot tartottak itt fogva.

Az SS, a náci párt elit védelmi alakulata, 1933 márciusában alapította a dachaui koncentrációs tábort egy elhagyott lőszergyár területén Dachau városának közelében, amely Dél-Németországban található, mintegy 16 km-re északnyugatra Münchentől.

Az SS eleinte leginkább német kommunistákat, szociáldemokratákat, szakszervezeti vezetőket és a náci rezsim egyéb politikai ellenségeit küldte Dachauba. Idővel azonban más csoportok is megjelentek, például Jehova tanúi, romák (cigányok) és homoszexuálisok. 1938 novemberében, közvetlenül a Kristályéjszaka után több mint 10 000 zsidó férfit küldtek Dachauba.

1937 elején az SS megkezdte egy nagy épületkomplexum felépítését az eredeti tábor helyén. A munkát a rettenetes körülmények között dolgoztatott raboknak kellett elvégezniük, a régi lőszergyár lebontásával kezdve.

Dachau egyben az SS-őrök kiképzőhelye is volt, és a tábor szervezeti modellje és működési rendje az összes náci koncentrációs tábor mintájául szolgáltak. A tábor két részre volt osztva: magára a tábor területére és a krematórium körüli részre. A tábor területén 32 barakk és több kiszolgáló épület állt. A börtön és a központi konyha közötti udvar volt a foglyok azonnali kivégzésének a színhelye. A tábort magasfeszültségű szögesdrótból húzott kerítés, árok és egy hét őrtoronnyal ellátott fal vette körül.

Több ezer, a további munkához túl gyengének ítélt dachaui foglyot a Linz közelében fekvő hartheimi „eutanázia-központba” küldtek, ahol kivégezték őket.

Az SS Dachauban rabok százain hajtott végre orvosi kísérleteket, akik vagy belehaltak az eljárásokba, vagy maradandó károsodást szenvedtek.

A dachaui foglyokat kényszermunkásként is dolgoztatták útépítéseken, kavicsbányákban és mocsarak lecsapolásánál. 1944 nyarán és őszén a hadi termelés növelése érdekében Dachau irányítása alatt több mint 30 nagy méretű altábort létesítettek dél-németországi fegyvergyárak közelében. A kényszermunkába sok ezren belehaltak.

Ahogy a szövetséges haderők egyre közelebb értek Németországhoz, a kiürített táborokból egyre több embert szállítottak Dachauba.

A zsúfoltság és a rossz higiéniai körülmények miatt a tífuszjárvány komoly problémát jelentett.

1945 áprilisában, amikor az amerikai erők már a közelben jártak, Dachauban és az altáboraiban 65 000 regisztrált fogoly volt, akiknek körülbelül kétharmada politikai fogoly, egyharmada pedig zsidó volt. A németek több mint 7000 táborlakót, zömében zsidókat, erőltetett menetben Dachauból a délre fekvő Tegernsee felé küldtek. A halálmenet során az SS-őrök mindenkit lelőttek, aki nem tudott továbbmenni. Sokakkal az éhezés, a kimerültség vagy a hideg végzett.

Amikor 1945. április 29-én az amerikai erők felszabadították a tábort, a közelében több mint 30, oszlásnak indult holttestekkel teli vasúti kocsit találtak. A táborban is mindenhol temetetlen halottak feküdtek, és az életben maradt foglyok közül sokan súlyos betegek voltak.

1933 és 1945 között Dachauban több mint 188 000 embert tartottak fogva. A táborban elhunyt áldozatok pontos számát valószínűleg soha nem lehet pontosan meghatározni.


  • US Holocaust Memorial Museum

Megosztás

Thank you for supporting our work

We would like to thank The Crown and Goodman Family and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.