A nácik támogatói felvonulnak egy kampánygyűlésen a németországi Waldenburgban. Beszédében Hitler a weimari köztársaságot támadta és ígéretet tett, hogy hatalomra jutása után röviddel feloszlatja a parlamentáris rendszert.
MegtekintésA nácik arra törekedtek, hogy megtisztítsák az országot mindentől, amit nem ítéltek németnek, ezért országszerte nyilvános könyvégetéseket tartottak. Itt a kántáló tömeg épp zsidók és baloldali értelmiségiek által írt könyveket éget a berlini Operaház előtt. Joseph Goebbels, Hitler információs- és propagandaminisztere Németország tervezett „átneveléséről” beszél.
MegtekintésAdolf Hitler külpolitikájának célja egy európai német birodalom létrehozása volt a háború eszközével. Ehhez a politikához Németország katonai erejének gyors növelésére volt szükség. Az 1932-ben kezdődő genfi leszerelési konferencia célja az volt, hogy a fegyverkezést korlátozó egyezményekkel elkerülje egy újabb európai háború kitörését. Amikor Hitler 1933 októberében kivonta Németországot a konferenciáról, megtagadta ezeket a célokat. A Nemzetek Szövetségéből való kilépéssel emellett a nemzetközi politika kollektív biztonságát is elutasította. A náci Németország ehelyett óriási katonai fejlesztési programba kezdett.
MegtekintésAz 1919-es versailles-i szerződés rendelkezései az I. világháborúban vesztes Németországnak megtiltották, hogy fegyveres erőket állomásoztasson a Rajna-vidéki demilitarizált zónában, amely egy Franciaországgal, Belgiummal és Hollandia egy részével határos terület volt Nyugat-Németországban. A szerződés értelmében szövetséges erők – köztük amerikai csapatok is – foglalták el a régiót. A békeszerződés kirívó megsértéseként 1936. március 7-én Hitler elrendelte, hogy a német csapatok foglalják vissza a zónát. Hitler arra számított, hogy a nyugati hatalmak nem fognak beavatkozni. Az akciót Nagy-Britannia és Franciaország is elítélte, de egyik nemzet sem avatkozott be, hogy a szerződés rendelkezéseinek érvényt szerezzen. A felvételen a Rajna-vidékre behatoló német erők láthatóak.
Megtekintés1933-ban a náci párt vezére, Adolf Hitler lett Németország kancellárja, és a nemzet törékeny demokratikus rendszerét hamarosan egypártrendszerű diktatúrává formálta. A rendőrség a politikai ellenfelek ezreit fogta el és küldte koncentrációs táborokba tárgyalás nélkül. A náci rezsim továbbá faji szabályozásokat is bevezetett, amelyek a germán „árja” lakosság „megtisztítását” és erősítését célozták. Egy könyörtelen kampány keretében megkezdték a fél milliós németországi zsidóság kirekesztését a német élet minden területéről. 1936 augusztusában Adolf Hitler két hétre álarc mögé rejtette antiszemita és terjeszkedést célzó programját, amíg Berlin otthont adott a nyári olimpiai játékoknak. Annak érdekében, hogy jó benyomást tegyen rendezvényre Németországba érkező rengeteg külföldi látogatóra, Hitler rövid ideig engedélyezte a zsidóellenes tevékenységek enyhítését, így még a zsidókat közterületekről kitiltó táblákat is eltávolították. Az olimpia egyértelmű propagandasikert hozott a nácik számára. A külföldi szemlélők egy békés és toleráns Németország képét látták. Hitler itt hivatalosan megnyitja az 1936-os berlini nyári olimpiai játékokat. Egy új szertartást is bevezettek: magányos futó érkezett fáklyával a kezében az ősi játékok helyszínéről, a görögországi Olümpiából.
Megtekintés
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
![Adolf Hitler poses with his cabinet shortly after assuming power as chancellor of Germany. [LCID: 79487]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/thumb/1b9f0457-bda2-4b6f-8fae-9a13eff86f8b.jpg)