Megjelenített tartalom
Bejelölések
Témák keresése és az adott témákhoz kapcsolódó enciklopédia-anyag böngészése
Minden személyi azonosító lap
Személyi adatlapok böngészése, hogy jobban megismerje a holokauszt alatt átélt személyes sorsokat
Fontos dátumok
A II. világháború Európában
Fénykép
Minden fotó
Ajánlott olvasnivalók
:
Az európaiak zöme ugyan félelemből vagy közömbösségből nem tett semmit, azonban egy bátor kisebbség az életét kockáztatta azért, hogy segítsen a nácik által megszállt Európa zsidóságán. Ez a segítség sokféle formában érkezett. 1943 őszén a dán ellenállási mozgalom az ország szinte teljes zsidó népességét áthajózta a biztonságot jelentő semleges Svédországba. Más országokban egyházak, árvaházak és családok adtak menedéket zsidóknak vagy segítettek azoknak, akik bújkáltak. A svéd diplomata, Raoul Wallenberg és mások bátran felléptek a zsidók megmentése érdekében. Ezek a bátor és lelkiismeretes akciók azonban az üldözöttek közül csak nagyon kevés ember életét mentették meg.
Az elfoglalt európai területek nagy részén a németek igyekeztek összegyűjteni a zsidókat, hogy a megszállt Lengyelország területén felállított haláltáborokba deportálják őket. Voltak zsidók, akik bujkáltak, mások pedig a német uralom alatt álló Európából elmenekülve élték túl a háborút. A megszállt Európából kivezető menekülési útvonalak hadviselő államokba (például a Szovjetunióba), semleges államokba (például Svájcba, Spanyolországba, Svédországba és Törökországba) vagy akár Németországokkal szövetséges államokba (például a német megszállás előtti Olaszországba és Magyarországra) vezettek. A Szovjetuniót elleni német támadás után több mint egymillió szovjet zsidó szökött keletre az előrenyomuló német hadsereg elől. Bulgária és Románia fekete-tengeri kikötőiből további ezrek jutottak el a biztonságot jelentő Palesztinába.
Raoul Wallenberg, a budapesti svéd követségen dolgozó diplomata vezette az egyik legnagyobb és legsikeresebb mentőakciót a holokauszt idején. Az amerikai Háborús Menekültügyi Bizottsággal és a Zsidó Világkongresszussal együttműködve több tízezer magyarországi zsidót mentett meg az Auschwitz-Birkenau haláltáborba való deportálástól. Más semleges országok diplomatái is csatlakoztak a mentőakcióhoz. Carl Lutz svájci diplomata emigrációs igazolásokat állított ki, és így közel 50 000 zsidót menekített Svájc oltalma alá. A magát spanyol diplomatának kiadó Giorgio Perlasca olasz üzletember Szamosi László és Eugénia segítségével rengeteg budapesti zsidó számára állított ki oltalmi igazolásokat olyan nemzetek nevében, amelyeknek érdekeit a semleges Spanyolország képviselte. A felszabadulás idején több mint 100 000 zsidó maradt Budapesten, főként ezeknek a mentőakcióknak köszönhetően.
1940-ben Németország elfoglalta Dániát. Amikor a németek 1943 augusztusában a dániai zsidók deportálása mellett döntöttek, a dánok egy spontán mentőakciót szerveztek és a segítettek a zsidóknak eljutni a tengerpartra, ahonnan halászok szállították őket a semleges Svédországba. A kiterjedt mentőakcióban a dán ellenállás, a rendőrség és a kormány is részt vett. Kevesebb mint három hét alatt a dánok több mint 7000 zsidót és azok közel 700 nem zsidó hozzátartozóját hajózták át Svédországba, amely befogadta a dán menekülteket. A németek nagyjából 500 zsidót fogtak el Dániában, akiket a Csehországban található theresienstadti gettóba deportáltak. A dánok információkat követeltek a hollétükről, és a talán a dán tiltakozások ereje miatt menekültek meg attól, hogy a lengyelországi haláltáborokba deportálják őket.
We would like to thank Crown Family Philanthropies and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.