Böngésszen a holokauszt és a második világháború előtti, alatti és utáni jelentős eseményeket bemutató filmklipek betűrendes listájában! A klipek között privát filmek, propagandafilmek, híradók és egyéb felvételek találhatóak.
<< Előző | 1-10 találat megjelenítése az összesen 60 találatból "Történelmi filmfelvétel" | Következő >>
A náci Németország, a fasiszta Olaszország és a Japán Birodalom tisztviselői Berlinben írták alá a tíz évre szóló háromhatalmi egyezményt, mely egy katonai szövetség volt. A paktum a három nemzet (tengelyhatalom) közötti együttműködést rögzítette a II. világháborúban. Ez a felvétel „A náci terv” (The Nazi Plan) című filmben volt látható, amelyet az Egyesült Államok készített és használt fel a nürnbergi perek büntetőeljárása során.
A németországi Münchentől északnyugatra fekvő dachaui koncentrációs tábor volt az első szabályszerű koncentrációs tábor, amelyet a nácik 1933-ban építettek. A tábort csaknem tizenkét évvel később, 1945. április 29-én amerikai fegyveres erők szabadították fel. A táborban ekkor mintegy 30 000 éhező fogoly tartózkodott. Ez a felvétel madártávlatból ábrázolja a tábort és a foglyok körletének bejáratát.
1946 júliusában a lengyelországi Kielcében egy pogromban negyvenkét zsidó ember vesztette életét, és rajtuk kívül körülbelül 50 sérült volt. Az esemény hatására több százezer zsidó indult útnak tömegesen Lengyelországból, valamint Kelet- és Közép-Európa más országaiból. A felvételen zsidó menekültek, a pogrom túlélői várják, hogy elhagyhassák Lengyelországot, és átkelhessenek Csehszlovákiába.
A német hadsereg 1939 szeptemberében szállta meg Lódz városát Lengyelországban. 1940. február elejétől a lódzi zsidókat erőszakkal egy kijelölt gettóterületre költöztették, amelyet 1940. április 30-án lezártak. Ez a német felvétel a lódzi gettóban télen uralkodó viszonyokat mutatja be. A tél tovább súlyosbította a gettók nehéz életkörülményeit, és kiapadtak a már eleve szűkös élelem- és tüzelőanyag-készletek.
Hermann Göring felolvassa a nürnbergi törvények preambulumát a náci párt hetedik kongresszusán. A törvények a német állampolgárságot vér alapján állapították meg, és megtiltották a házasságot németek és zsidók között. A Reichstag (a német parlament) rendkívüli ülése fogadta el a törvényeket, amelyek jelezték náci zsidóellenes intézkedések fokozódó szigorát.
Az 1919-es versailles-i szerződés rendelkezései az I. világháborúban vesztes Németországnak megtiltották, hogy fegyveres erőket állomásoztasson a Rajna-vidéki demilitarizált zónában, amely egy Franciaországgal, Belgiummal és Hollandia egy részével határos terület volt Nyugat-Németországban. A szerződés értelmében szövetséges erők – köztük amerikai csapatok is – foglalták el a régiót. A békeszerződés kirívó megsértéseként 1936. március 7-én Hitler…
Miután megszületett a müncheni egyezmény, és a csehek átadták a Szudéta-vidéket a németeknek, a német hatóságok Csehszlovákiába száműzték az ott élő pohorelicei zsidókat. A cseh kormány a menekültáradattól tartva nem volt hajlandó befogadni őket. A zsidó menekültek így arra kényszerültek, hogy a Brno és Pozsony közötti senki földjén táborozzanak a cseh-német határon.
A varsói gettó egyes területeit hidak kötötték össze, hogy a zsidók ne tudjanak kilépni a gettó területéről. Mielőtt a gettót lezárták volna, a néhány be- és kijáratnál ellenőrzőpontok voltak. A gettó életének első hónapjaiban az élet még normálisnak tűnt, azonban az élelem és a megfelelő lakhatási körülmények hiánya hamar éreztette a hatását.
A nácik szóhasználatában az „eutanázia” a nácik által „az életre méltatlannak” ítélt személyek meggyilkolását jelentette. 1941-ben a hadamari pszichiátriai klinika egyike volt a németországi eutanáziás kivégzőközpontoknak. A német orvosok által eutanáziára kijelölt betegeket Hadamarba vagy egy másik létesítménybe szállították, és ott gázkamrában kivégezték. Több mint 10 000 embert gázosítottak el Hadamarban, mielőtt az eutanáziaprogram 1941…
Ante Pavelic horvát fasiszta vezető volt, akinek németbarát kormánya 1941 és 1945 között irányította Horvátországot. Ezen a német híradós felvételen Pavelic rajongók tömegei előtt sétál és katonai szemlét tart. A horvát kormány Pavelic uralma alatt több százezer szerbet, zsidót és romát (cigányt) ölt meg. Pavelic a háború után Argentínába menekült. 1959-ben halt meg egy két évvel korábbi gyilkossági kísérlet során szerzett sebesülés szövődményeiben.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.