Animációs térkép

A II. világháború és a holokauszt

A holokauszt az európai zsidóság államilag támogatott, szisztematikus üldözését és megsemmisítését jelentette a náci Németország és kollaboránsai által 1933 és 1945 között. Áldozatai elsősorban zsidók voltak – közülük hatmilliót megöltek. Faji, etnikai vagy nemzeti alapon a romák (cigányok), a testi és szellemi fogyatékosok és a lengyelek is a kiirtani vagy megtizedelni kívánt csoportok közé tartoztak. További milliók, köztük homoszexuálisok, Jehova tanúi, szovjet hadifoglyok és a politikai ellenzék tagjai váltak a súlyos elnyomás és gyilkosságok áldozataivá a náci zsarnokság alatt.

szöveg

A holokauszt az európai zsidóság államilag támogatott, szisztematikus üldözését és megsemmisítését jelentette a náci Németország és kollaboránsai által 1933 és 1945 között. Áldozatai elsősorban zsidók voltak – közülük hatmilliót megöltek. Faji, etnikai vagy nemzeti alapon a romák (cigányok), a testi és szellemi fogyatékosok és a lengyelek is a kiirtani vagy megtizedelni kívánt csoportok közé tartoztak. További milliók, köztük homoszexuálisok, Jehova tanúi, szovjet hadifoglyok és a politikai ellenzék tagjai váltak a súlyos elnyomás és gyilkosságok áldozataivá a náci zsarnokság alatt.

A náci párt 1933-ban jutott hatalomra Németországban. Elképzeléseik szerint a német egy biológiailag „felsőbbrendű” faj, amelyet az „alsóbbrendű” fajokkal a túlélésért folytatott harc miatt a kihalás fenyeget. Elsősorban a zsidókban látták a "német (árja) fajt" fenyegető legsúlyosabb biológiai veszélyt.

Adolf Hitler arra törekedett, hogy a német hatalmat kiterjessze Közép-Európában. 1938-1939-ben annektálta Ausztriát és feldarabolta Csehszlovákiát.

A kristályéjszakai pogromok erőszakhulláma után a nácik megszervezték a német és ausztriai zsidók első szisztematikus összegyűjtését. A kristályéjszaka után nagyjából 30 000 zsidó férfit deportáltak Dachauba és más koncentrációs táborokba.

Németország 1939 szeptemberében megszállta Lengyelországot, és ezzel kirobbantotta a II. világháborút. A lengyel hadsereget heteken belül legyőzték. Nagy-Britannia és Franciaország Lengyelország oldalán hadat üzent a németeknek. A Németországgal kötött titkos egyezmény értelmében a szovjet erők 1939-ben elfoglalták Kelet-Lengyelországot, de 1941-ig hivatalosan semlegesek maradtak a háborúban.

A németek sok százezer lengyelt öltek meg vagy telepítettek át, hogy új életteret teremtsenek a „felsőbbrendű germán fajnak”. A megüresedett ingatlanokba német családok költöztek be. A német hatóságok a városokon belül kialakított gettókba kényszerítették a zsidó lakosságot, ahol a zsidóknak német felügyelet alatt, rettenetes nyomorban kellett élniük.

A következő két év során a németek sorozatos győzelmeket arattak Dánia és Norvégia, a németalföldi államok (Belgium, Hollandia és Luxemburg), valamint Franciaország megszállásával. Ahogy a német csapatok 1940 júniusában Párizs közelébe értek, Olaszország – Németország tengelyhatalmi szövetségese – hadat üzent Nagy-Britanniának és Franciaországnak.

Eközben a Szovjetunió megtámadta Finnországot, annektálta Románia két keleti határtartományát, és elfoglalta a balti országokat (Litvániát, Lettországot és Észtországot). Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária, illetve később Finnország és Horvátország a németek szövetségese lett. 1941 tavaszán a tengelyhatalmak feldarabolták Jugoszláviát, és elfoglalták Görögországot.

1941 júniusában Németország megtámadta a Szovjetuniót. A német erők mélyen behatoltak a szovjet területekre. Ez a harc egyben ideológiai küzdelem is volt. A német harcoló alakulatok nyomában mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen), német közrendészeti egységek és más SS-alakulatok a német hadsereg támogatásával megkezdték a zsidók és más áldozatok tömeges kivégzését. Az osztagok több mint 1,5 millió zsidó férfit, nőt és gyermeket lőttek le. A német rendőri és katonai hatóságok a megszállt Jugoszlávia és Kelet-Lengyelország területén is tömegmészárlásokat hajtottak végre.

Az erősödő szovjet ellenállás miatt a német előrenyomulás megtorpant, és a németek nem tudták elfoglalni a kulcsfontosságú Leningrádot és Moszkvát. Az 1942 nyarán indított második német offenzíva a németek térnyerését eredményezte délkeleten, a Volga felé és az észak-kaukázusi régióban.

Amikor a német előrenyomulás keleten megakadt, Németország egyre nagyobb figyelmet fordított arra, hogy Európában megerősítse a hatalmát. 1942-ben a zsidók szisztematikus kiirtását is kiterjesztették a felügyeletük alá vont vagy elfoglalt területekre. Az SS és a rendőrség német tisztjei haláltáborokat hoztak létre a megszállt Lengyelországban, ahol a zsidó lakosság száma és népsűrűsége is viszonylag magas volt. Az általuk elfoglalt más európai területekről is ide deportálták a zsidókat, elsősorban vasúton. A tömeggyilkosságokhoz elsősorban szén-monoxidot vagy Zyklon-B gázt (hidrogén-cianidot) használtak.

1942 végén és 1943 elején a szovjet csapatok ellentámadásba mentek át, és megkezdték a németek által megszállt területek felszabadítását. Nyugaton 1943 nyarán a szövetséges erők lerohanták Szicíliát és az olasz félszigetet. 1944 júniusában a szövetségesek partra szálltak Észak-Franciaországban, és megkezdték Nyugat-Európa felszabadítását. Közben a szovjet csapatok elérték Németország keleti határait.

Ahogy a szövetséges csapatok hátrálásra kényszerítették a német erőket, egymás után érték el a több tízezernyi foglyot őrző koncentrációs táborokat. Megakadályozandó, hogy nagyszámú fogoly jusson a szövetségesek kezére, a németek sok tábort kiürítettek, és több ezer foglyot kényszerítettek, hogy Németország belső területei felé meneteljenek. A rabok ezeket az erőltetett meneteket „halálmeneteknek” hívták.

1945 tavaszára a megmaradt koncentrációs táborokban uralkodó körülmények rengeteg áldozatot követeltek. A túlzsúfolt és mocskos táborokban tömegével haltak meg az alapvető ellátást is nélkülöző emberek. Az 1945 januárjában még életben lévő foglyok mintegy fele meghalt a háború végéig.

A II. világháború Európában akkor ért véget, amikor a német fegyveres erők 1945 májusában feltétel nélkül megadták magukat. Több millió más áldozatuk mellett a náci Németország és kollaboránsai Európa zsidó lakosságának közel kétharmadát kiirtották. A szörnyű bűntett, amelyet ma holokausztnak nevezünk, több száz, köztük számos évzszázadok óta fennálló zsidó közösséget semmisített meg örökre.


Bejelölések


  • US Holocaust Memorial Museum

Megosztás

Thank you for supporting our work

We would like to thank The Crown and Goodman Family and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.