A II. világháború során Kelet-Európa németek által megszállt területein német mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) működtek. Ezen a ritka felvételen egy mozgó kivégzőosztag látható egy mészárlás során a lettországi Liepaja városában. A filmet a szabályokat megszegve egy német katona készítette. A háború előtt Liepaja zsidó lakossága 7000 főt számlált. A német mozgó kivégzőosztagok a város szinte teljes zsidó lakosságát lemészárolták. Amikor a szovjet hadsereg 1945-ben felszabadította a várost, már csak körülbelül 20–30 zsidó volt életben.
MegtekintésA német hadsereg 1939 szeptemberében foglalta el Krakkó városát Lengyelországban. 1941 márciusában a németek elrendelték egy gettó kialakítását Krakkóban. Ezen a felvételen a lengyel zsidók a krakkói gettóba történő kényszerű betelepítése látható. Karjukon látható a kötelezően viselendő karszalag, amely a zsidó lakosságot különbözteti meg a város többi lakójától. A krakkói gettóban 1941 végére mintegy 18 000 zsidót tartottak fogva.
MegtekintésA német hadsereg 1939 szeptemberében szállta meg Lódz városát Lengyelországban. 1940. február elejétől a lódzi zsidókat erőszakkal egy kijelölt gettóterületre költöztették, amelyet 1940. április 30-án lezártak. Ez a német felvétel a lódzi gettóban télen uralkodó viszonyokat mutatja be. A tél tovább súlyosbította a gettók nehéz életkörülményeit, és kiapadtak a már eleve szűkös élelem- és tüzelőanyag-készletek.
MegtekintésA varsói gettó egyes területeit hidak kötötték össze, hogy a zsidók ne tudjanak kilépni a gettó területéről. Mielőtt a gettót lezárták volna, a néhány be- és kijáratnál ellenőrzőpontok voltak. A gettó életének első hónapjaiban az élet még normálisnak tűnt, azonban az élelem és a megfelelő lakhatási körülmények hiánya hamar éreztette a hatását.
MegtekintésAz auschwitzi táborba érkezve az áldozatoknak minden személyes tulajdonukat át kellett adniuk. A rabok holmiját rutinszerűen összecsomagolták, és Németországba szállították, ahol a civil lakosság körében szétosztották vagy a német iparban használták fel. Az auschwitzi tábort 1945 januárjában szabadították fel. Ezen a szovjet katonai felvételen civilek és szovjet katonák az auschwitzi haláltáborba deportált emberek holmijait kutatják át.
MegtekintésA németországi Münchentől északnyugatra fekvő, 1933-ban épített dachaui koncentrációs tábor volt az első szabályszerű koncentrációs tábor. A tábort csaknem tizenkét évvel később, 1945. április 29-én amerikai fegyveres erők szabadították fel. A táborban ekkor mintegy 30 000 éhező fogoly tartózkodott. Itt az Egyesült Államok Hetedik hadseregének katonái a tábori körülményeket dokumentálják. Emellett német polgári személyeket köteleznek a tábor bejárására, hogy szembesüljenek a nácik által elkövetett atrocitásokkal.
MegtekintésEva Justin Dr. Robert Ritter asszisztense volt, aki a Harmadik Birodalom a romákkal (cigányokkal) foglalkozó „szakértője” volt. Ezeket a roma (cigány) gyermekeket a romák faji jellemzőivel foglalkozó disszertációjának részeként tanulmányozta. A gyermekek a St. Josefspflege katolikus gyermekotthonban laktak a németországi Mulfingenben. Justin nem sokkal a film készítése után befejezte a kutatásait. A gyermekeket Auschwitz-Birkenauba deportálták, ahol a legtöbbjüket meggyilkolták.
MegtekintésA hadamari pszichiátriai klinika 1941 januárja és augusztusa között eutanáziás megsemmisítő központként üzemelt. A náci orvosok mintegy 10 000 német beteget gázosítottak itt el. Bár a gázzal végrehajtott szisztematikus kivégzések 1941 szeptemberében véget értek, a betegek gyilkolása egészen a háború végéig folytatódott. Ezen a felvételen amerikai katonák a hadamari temetőben eltemetett áldozatok exhumálását felügyelik, és megkezdik Dr. Adolf Wahlmann és Karl Wilig kihallgatását, akik részt vettek a gyilkosságokban.
Megtekintés
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
