Európa német megszállás alatt álló területein a németek letartóztatták az ellenszegülőket és azokat, akiket faji alapon alsóbbrendűnek vagy politikailag elfogadhatatlannak ítéltek. A német uralommal szembeszállókat többnyire kényszermunka- vagy koncentrációs táborokba küldték. A németek a zsidókat Európa minden megszállt területéről a lengyelországi haláltáborokba deportálták, ahol szisztematikusan kivégezték őket, másokat koncentrációs táborokba küldtek, ahol kényszermunkát végeztettek velük. A tranzittáborok, mint Nyugat-Európában Westerbork, Gurs, Mechelen és Drancy, valamint a koncentrációs táborok, mint Olaszországban Bolzano és Fossoli di Carpi arra szolgáltak, hogy azokban összegyűjtsék a zsidókat, akiket innen aztán vasúton haláltáborokba deportáltak. Az SS jelentései szerint 1945 januárjában több mint 700 000 foglyot regisztráltak a koncentrációs táborokban.
MegtekintésA náci táborrendszer a II. világháború 1939. szeptemberi kitörése után rohamosan bővült, mivel a kényszermunka a háborús termelés fontos része lett. A német háborús gazdaságban a munkaerőhiány az 1942-1943-as sztálingrádi vereség után kritikussá vált, ezért a német hadiipar egyre nagyobb számban dolgoztatta kényszermunkásként a koncentrációs táborok foglyait. Főleg 1943-ban és 1944-ben számos altábort hoztak létre ipari üzemekben vagy azok közelében. Az altáborok általában kisebb táborok voltak, amelyeket a fő táborok irányítottak és láttak el megfelelő számú fogollyal. Az olyan táborok, mint a lengyelországi Auschwitz, a közép-németországi Buchenwald, a kelet-németországi Gross-Rosen, a kelet-franciaországi Natzweiler-Struthof, a Berlin közelében lévő Ravensbrück és a balti-tengeri Danzig közelében található Stutthof lettek a kiegészítő kényszermunkatáborok hatalmas hálózatának adminisztratív központjai.
MegtekintésA dachaui koncentrációs tábort 1933-ban alapították, és 1945-ig folyamatosan működött. Ez volt a náci rezsim első ilyen tábora, és a becslések szerint 1933 és 1945 között legalább 188 000 rabot tartottak itt fogva.
Megtekintés
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.