Böngésszen a holokauszthoz és a második világháborúhoz kapcsolódó kiállítási tárgyak betűrendes listájában! Minden tárgy egy történetet mesél el a történelemről, és bemutatja az adott időszak emberi tapasztalatait.
<< Előző | 1-24 találat megjelenítése az összesen 24 találatból "Tárgy" | Következő >>
A sachsenhauseni koncentrációs tábort szovjet csapatok szabadították fel 1945 áprilisában. Szovjet katonák találták meg az Ó- és Újtestamentum német kiadását egy halott fogolynál, aki Jehova tanúja volt. A Bibliát elküldték a fogoly életben maradt családtagjainak.
A képen látható lapok olyan héber imakönyvekből valók, amelyeket a Kristályéjszakának nevezett pogrom során rongáltak meg 1938. november 9-én és 10-én. Ezek a lapok a németországi Bobenhausen zsinagógáját elpusztító tűzben sérültek meg. 1989-ben, a giesseni zsidó közösség adományaként kerültek az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának gyűjteményébe.
A lengyelországi Lublin közelében található majdaneki haláltábor gázkamra-ajtajának másolata, amelyet az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának megrendelésére öntöttek újra. Majdanek koncentrációs, kényszermunka- és haláltáborként is szolgált. Majdanek minden gázkamráját légmentesen záródó fémajtóval szerelték fel, amelyet bereteszeltek, mielőtt a gáz a kamrába áramlott volna. Az SS-őrök a gáz hatását az ajtó felső részénél, középen található…
A németországi Hamburgban található Reichshof Hotel 1939-ből származó szórólapja. A piros címke arról tájékoztatja a szálloda zsidó származású vendégeit, hogy nem léphetnek be az étterembe, a bárba és az előtérbe. A szálloda vezetése megkövetelte a zsidó vendégektől, hogy a szobájukban étkezzenek. Az 1935-ös nürnbergi törvényeket követően a zsidókat szisztematikusan kiszorították Németország közterületeiről.
A táborok túlélőinek gyakran semmijük, még lábbelijük sem volt. Ezeket az Egyesült Államok hadseregében használt csizmákat a Vöröskereszt adományozta Jacob Polaknak 1945 júniusában vagy júliusában, miután hazatelepítették Hollandiába.
A fényképen látható családi Biblia Andre Trocme tulajdonát képezte, és tartalmazza a prédikációihoz készített jegyzeteit. Trocme a franciaországi Chambon-sur-Lignon protestáns lelkésze volt. A háború során a város többi lakosával együtt zsidókat, elsősorban zsidó gyermekeket védett meg a németektől. Több ezernyi menekült, köztük mintegy 5000 zsidó életét mentették így meg. Kézzel, franciául írt ajánlásában többek között ez olvasható: „Boldogok, a kik…
Abraham Lewent, akit a varsói gettóból Majdanekbe, majd később több németországi koncentrációs táborba szállítottak, ezt a zubbonyt a rabok egyenruhájának részeként kapta 1944-ben, amikor megérkezett a buchenwaldi táborba.
1936-ban Nürnbergben, Németországban kiadott antiszemita mesekönyv. A német cím fordítása: „Rókának zöld mezőn, zsidónak, ha esküszik, ne higgy: képeskönyv fiataloknak és időseknek”. A borítón egy róka áll a bozótban, mellette egy zsidó ember karikatúrája látható, amint esküre emeli a kezét.
Ezt az 1930-as évekből származó babát Zofia Burowska (Chorowicz) adományozta az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának. Zofia a szüleitől kapta a babát a háború előtt, és a lengyelországi Wolbrum és Krakkó gettójában is megőrizte. Később a babát a család más vagyontárgyaival együtt nem zsidó barátok gondjaira bízták. Zofiát egy zsidók számára létesített lengyelországi kényszermunkatáborba, Skarzysko-Kamiennába deportálták. Onnan a németországi…
Fehér karszalag kék szállal hímzett Dávid-csillaggal, amelyet Dina Offman viselt 1939 és 1941 között a lengyelországi Stopnica gettójában.
Fehér karszalag kék szállal hímzett Dávid-csillaggal, amelyet Dina Offman viselt 1939 és 1941 között a lengyelországi Stopnica gettójában.
Tefillin hímzett zsákban. A tefillin (tsz.) olyan rituális tárgyak, amelyeket a vallásos zsidók a hétköznapi reggeli ima alatt viselnek. Ezeket egy halálmenet áldozatánál találták meg, aki a németországi Regensburg közelében volt eltemetve.
Hana Müller átalakította az auschwitzi koncentrációs táborban 1944-ben kapott szoknyát, és a szegélyből zsebeket készített.
Ezt a nagy, fedeles faládát a Zsidómentő Tanács (kódnevén „Żegota”) arra használta, hogy elrejtse a hamis személyazonossági okmányokat a náci hatóságok elől. A Żegota lengyeleket és zsidókat tömörítő földalatti mentőszervezet volt a német megszállás alatt álló Lengyelországban. A száműzetésben lévő lengyel kormány támogatásával 1942 és 1945 között működő szervezet fő célja a zsidómentő erőfeszítések összehangolása volt. A Żegota egyik…
Kék és szürke csíkos zubbony a flossenbürgi koncentrációs táborból. A zubbony elején létható „P” betű azt jelzi, hogy a ruhadarabot egy lengyel, nem zsidó származású rab viselte. A „P” a német „Pole” (lengyel) szót jelöli. A zubbonyt egykori viselője, Julian Noga adományozta az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának.
Miután 1942-ben Theresienstadtból az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták, Karel Bruml a buna-monowitzi táborrészlegben található Buna szintetikusgumi-gyárban végzett kényszermunkát. A sapka a rabruhája része volt.
Egy pár gyertyatartó, amelyet Lengyelországban vásároltak, és péntek esténként használtak a zsidó sabbath szertartása során. Lengyelország 1939-es német inváziója elől menekülő lengyel zsidók vitték őket Vilniusba.
A fényképen a 190 gránittömb közül látszik néhány, amelyet az osztrák mauthauseni emlékhely adományozott az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának. A nácik 1938-ban alapították a mauthauseni koncentrációs tábort egy elhagyott kőfejtő közelében. A raboknak több mint 180 lépcsőfokon kellett felvinniük ezeket a gránittömböket. A kisebb tömbök tömege 13,5 és 20,5 kg között volt, a nagyobb tömbök egyenként akár több mint 34 kg-ot nyomtak. A tábor…
Ezeket a tóratekercseket, amelyek egy bécsi, illetve egy marburgi zsinagógából származnak, a Kristályéjszaka, egy erőszakos zsidóellenes pogrom során gyalázták meg, amelyre 1938. november 9-én és 10-én került sor. A pogrom az akkor már Ausztriát és Csehszlovákia Szudéta-vidékét is magában foglaló Németország teljes területére kiterjedt. A fényképen látható tekercseket német polgárok mentették és őrizték meg a háború végéig.
Egy bőrönd, amely 1939 körül egy, a náci megszállás elől Európából Japánba menekülő zsidó tulajdona volt. A bőröndöt az út különböző állomásairól származó címkék borítják, például egy moszkvai hotelé (a bal felső sarokban), az NYK Line társaságé (felül középen), és hat különböző japán szállodáé. [Az USHMM „Flight and Rescue” (Menekülés és mentés) című tematikus kiállításából.]
Ez a taft és pamut szoknya az 1920-as évekből származik. Egy, a németországi Frankfurtban született roma (cigány) asszonyé volt, aki Németországban élt a háború előtt. A nácik letartóztatták, és megjárta az auschwitzi, ravensbrücki, mauthauseni és bergen-belseni táborokat. Bergen-Belsenben halt meg 1945 márciusában, röviddel a tábor felszabadítása előtt. Férje és hat gyermeke közül kettő szintén táborokban halt meg.
Yona Wygocka Dickmann repülőgép-alkatrészekből készítette ezt az alumíniumfésűt, miután 1944 novemberében az SS Auschwitzból egy freiburgi repülőgépgyárba szállította kényszermunkára. A fésűre azért volt szüksége, mert az Auschwitzban leborotvált haja kezdett újra megnőni.
Yona Wygocka Dickmann alumíniumból és egy fűrész egy darabjából készítette ezt a zsebkést, miután 1944 novemberében az SS Auschwitzból egy freiburgi repülőgépgyárba szállította kényszermunkára. A kést arra használta, hogy félbevágja a napi kenyéradagját, hogy tovább tartson.
A náci Németországban mindenhol ehhez hasonló, a zsidókat kitiltó táblákat helyeztek ki a közterekre (például parkokhoz, színházakhoz, mozikhoz és éttermekhez). A tábla német feliratának jelentése: „A zsidók itt nemkívánatosak.”
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.