Inge Auerbacher

Inge szülei Berthold és Regina Auerbacher vallásos zsidók voltak Kippenheim faluban, Németország délnyugati részén, a Fekete-erdő közelében. Az apja szövetkereskedő volt. A család egy hatalmas, 17 szobás házban lakott, és cselédeket tartott a házimunka elvégzésére.

1933–39: 1938. november 10-én huligánok kövekkel megdobálták a házat, és betörték az összes ablakot. Ugyanaznap a rendőrség letartóztatta az apámat és a nagyapámat. Az anyámnak, a nagyanyámnak és nekem sikerült elbújnunk az egyik fészerben, amíg a dolgok el nem csendesedtek. Mire előbújtunk, a város zsidó férfiait már elvitték a dachaui koncentrációs táborba. Az apámat és a nagyapámat néhány hétre rá hazaengedték, de a nagyapám májusában szívrohamban meghalt.

1940–45: 7 éves koromban a szüleimmel a theresienstadti gettóba deportáltak bennünket Csehszlovákiában. Amikor megérkeztünk, mindenünket elvették a rajtunk lévő ruháktól és Marlene babámtól eltekintve. A táborban nagyon nehéz körülmények között éltünk. A krumpli olyan értékes volt, akár a gyémánt. Éheztem, féltem és többnyire beteg voltam. A nyolcadik születésnapomra a szüleimtől egy apró krumplis süteményt kaptam nagyon kevés cukorral, a kilencedikre egy rongyokból varrt új ruhácskát Marlene babának, a tizedikre pedig egy verset, amelyet az anyám írt nekem.

1945. május 8-án Ingét és a szüleit a theresienstadti gettóból szabadították fel, ahol közel három évet töltöttek. 1946 májusában kivándoroltak az Egyesült Államokba.