<p>Illusztráció egy gyerekeknek szóló antiszemita olavsókönyvben. A táblán ez áll: „A zsidók itt nemkívánatosak.” Németország, 1936.</p>

Antiszemitizmus

Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, az irántuk érzett gyűlöletet jelenti. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által.

Az antiszemitizmus kifejezést egy német újságíró, Wilhelm Marr használta először 1879-ben a zsidók, illetve a 18. és a 19. századi, a zsidókkal összefüggésbe hozott különböző liberális, kozmopolita és nemzetközi politikai irányzatok iránti gyűlölet leírására. Többek között az egyenlő állampolgári jogok, az alkotmányos demokrácia, a szabadkereskedelem, a szocializmus, a pénzügyi kapitalizmus és a pacifizmus álltak a támadások célpontjában.

A zsidókkal szembeni gyűlölet azonban már a modern kor és az antiszemitizmus kifejezés létrejötte előtt megjelent. A történelem során az antiszemitizmus leginkább pogromokban és a zsidók elleni erőszakos zavargásokban nyilvánult meg, amelyeket sok esetben az állami hatóságok is bátorítottak. Ezeket a szervezett pogromokat gyakran vérvádak, azaz olyan hamis állítások váltották ki, amelyek szerint a zsidók keresztény gyermekek vérét használják fel rituális célokra.

A modern korban az antiszemiták gyűlöleten alapuló ideológiája politikai vonatkozásokkal bővült. Németországban, Franciaországban és Ausztriában a 19. század utolsó harmadában antiszemita politikai pártok alakultak. Az olyan kiadványok pedig, mint a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei, táptalajt nyújtottak a zsidók nemzetközi összeesküvéséről szóló fondorlatos elméletek számára. A politikai antiszemitizmus egyik fő hajtóerejét képező nacionalizmus hívei gyakran próbálták a zsidókat megbízhatatlan állampolgárokként, hazaárulókként feltüntetni.

A 19. századi idegengyűlölő „völkisch” (népi nacionalista) mozgalom, amelynek a magját olyan német filozófusok, tudósok és művészek alkották, akik szerint a zsidó szellem idegen volt a germán kultúrától, olyan szemléletet alakított ki, amely szerint a zsidók nem tekintendők németeknek. A faji antropológia teoretikusai áltudományos érvekkel támasztották alá ezeket az elképzeléseket. Az 1919-ben alapított, majd Adolf Hitler által vezetett náci párt a különböző fajelméleteket politikai kifejezési formába öntötte. A náci párt részben a zsidóellenes propaganda révén tett szert népszerűségre. Milliók vásárolták meg Hitler Mein Kampf (Harcom) című könyvét, amely a zsidók eltávolítását követelte Németországból.

Amikor a nácik 1933-ban hatalomra jutottak, a párt zsidóellenes gazdasági bojkottokat rendelt el, könyvégetéseket rendezett, és diszkriminatív zsidóellenes törvényeket vezetett be. 1935-ben a nürnbergi törvények faji alapon, „vér” szerint azonosították a zsidókat, és elrendelték az „árják” és „nem árják” teljes elkülönítését, ezzel legalizálva a faji alapú hierarchiát. 1938. november 9-én éjjel a nácik zsinagógákat romboltak le és zsidó tulajdonú üzletek kirakatait törték be Németországban és Ausztriában (ez az esemény a kristályéjszakai pogrom néven ismeretes). A kristályéjszakával megkezdődött a pusztítás időszaka, amelyben a náci antiszemitizmus legfőbb célja a népirtás kivitelezése lett.

Források

Burleigh, Michael. The Racial State: Germany 1933-1945. New York: Cambridge University Press, 1991.

Wistrich, Robert S. Antisemitism: The Longest Hatred. New York: Pantheon Books, 1991.

*****

Ben-Itto, Hadassa. The Lie That Wouldn't Die: The Protocols of the Elders of Zion. London: Vallentine Mitchell, 2005.

Levy, Richard S. (szerk.) Antisemitism: A Historical Encyclopedia of Prejudice and Persecution. Santa Barbara, CA: ABC-CLIO, 2005.

Parkes, James W. Antisemitism. London: Valentine, Mitchell, 1963.

Poliakov, Leon. The History of Anti-Semitism. Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 2003.

Thank you for supporting our work

We would like to thank The Crown and Goodman Family and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.