Thomas családja 1938-ban költözött Zsolnába. Ahogy a szlovák Hlinka-gárda egyre agresszívebben zaklatta a zsidókat, a család úgy döntött, hogy elmegy. Thomas és családja végül Lengyelországba utazott, azonban az 1939 szeptemberében történt német megszállás miatt nem tudtak Nagy-Britanniába távozni. A család Kielcébe került, ahol 1941 áprilisában egy gettót jelöltek ki. Amikor a kielcei gettót 1942 augusztusában felszámolták, Thomas és családja elkerülte a deportálást Treblinkába, amely ugyanabban a hónapban zajlott. Ehelyett egy munkatáborba küldték őket. Szüleivel 1944 augusztusában deportálták Auschwitzba. Ahogy a szovjet csapatok 1945 januárjában előrenyomultak, Thomast és a többi foglyot halálmenetre küldték Auschwitzból. A sachsenhauseni táborba mentek Németországba. Sachsenhausen 1945. áprilisi szovjet felszabadítása után Thomas árvaházba került. Rokonai megkeresték, és Göttingenben újra találkozott az édesanyjával. 1951-ben az Egyesült Államokba költözött.
Végül egy gyárba kerültünk… ahol kocsikat, fakocsikat gyártottak a keleti frontra. Akkoriban… nagyon érdekes munkám és feladatom volt. Úgy éreztem, hogy fontos volt a túléléshez, hogy legyen valami feladatom, pedig még 10 éves se voltam. Ezért odamentem a parancsnokhoz, a tábor német parancsnokához, és azt mondtam neki, megkérdeztem, hogy kell-e neki egy kifutófiú. És… rám nézett, és azt mondta: „Rendben.” Gyakorlatilag a munkám abból állt… a táborban, hogy az ajtaja előtt ültem, és elvégeztem az apró feladatokat, például odahoztam neki a biciklijét, vagy elvittem valamit ide vagy oda. A munka nagy előnyökkel járt, mivel hallottam, hogy éppen mi történik… és beszámoltam róla a társaimnak, és figyelmeztethettem is mindenkit, ha jött, mivel mindig előtte mentem, futva, bejelentve az érkezését. És volt egy jelünk, amit ilyenkor mutattam. Egy tollas kalapot hordott; és ha ezt mutattam az embereknek [jelzés], tudták, hogy jön. És… mert ha látták, hogy az emberek nem dolgoznak, nagyon durván megverték őket.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
