Antiszemitizmus (rövidített cikk)

Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, irántuk való gyűlöletet jelent. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által. Magát a fogalmat Wilhelm Marr német újságíró alkotta meg 1879-ben. A zsidókkal szembeni gyűlölet azonban már a modern kor, és az antiszemitizmus kifejezés létrejötte előtt megjelent. A történelem során az antiszemitizmus leginkább pogromokban és a zsidók elleni erőszakos zavargásokban nyilvánult meg, melyeket sok esetben az állami hatóságok is ösztönöztek. Ezeket a szervezett pogromokat gyakran vérvádak, azaz olyan hamis állítások váltották ki, melyek szerint a zsidók keresztény gyermekek vérét használják fel rituális áldozataikhoz.

A modern korban az antiszemiták gyűlöleten alapuló ideológiája politikai dimenzióval bővült. Németországban, Franciaországban és Ausztriában a 19. század utolsó harmadában antiszemita politikai pártok alakultak. Az olyan kiadványok pedig, mint a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei táptalajt nyújtottak a zsidók nemzetközi összeesküvéséről szóló hamis elméletek számára. A politikai antiszemitizmus egyik fő hajtóerejét képező nacionalizmus hívei gyakran próbálták a zsidókat megbízhatatlan állampolgárokként, hazaárulókként feltüntetni. Az 1919-ben alapított, majd Adolf Hitler által vezetett náci párt a különböző fajelméleteket politikai kifejezési formába öntötte. A náci párt részben szintén a zsidóellenes propaganda révén tett szert népszerűségre.