Az Egyesült Államokban az elszigetelődési politika népszerűsége korlátozta ugyan, de Roosevelt elnöknek eltökélt célja volt, hogy segítsen a demokratikus Nagy-Britanniának a náci Németország elleni harcban. Megígérte ugyan, hogy megőrzi az Egyesült Államok semlegességét az európai háborúban, Roosevelt elrendelte a hadiipar növelését, és megfogadta – amint az a felvételen látható –, hogy az Egyesült Államok lesz majd a „demokrácia nagy fegyverarzenálja”. 1941 márciusában a kongresszus jóváhagyta Nagy-Britannia kölcsönbérleti támogatását. Nagy-Britannia végül több mint 31 milliárd dollár értékű katonai támogatást kapott az Egyesült Államoktól. Az Egyesült Államok 1941. december 7-én lépett be a II. világháborúba, miután a japánok meglepetésszerűen megtámadták Pearl Harbort.
Ha Nagy-Britannia elesik, a tengelyhatalmak az európai, ázsiai, afrikai és ausztrál kontinenst, valamint a nemzetközi vizeket is az ellenőrzésük alá vonják, így óriási katonai és tengerészeti erőforrásokat sorakoztathatnak fel a nyugati félteke ellen. Nem túlzás azt állítani, hogy itt az amerikai kontinensen mindannyian célkeresztbe kerülnénk. Mostanra jól tudjuk, hogy a nácikkal való béke ára a teljes behódolás. Az önmagukat védő európai népek nem arra kérnek minket, hogy vívjuk meg helyettük a harcot. Csupán hadifelszereléseket, repülőgépeket, harckocsikat, fegyvereket, teherhajókat kérnek tőlünk, amelyekkel kivívhatják a szabadságukat és a mi biztonságunkat. Nem kérik, hogy küldjünk amerikai haderőt küldjünk a határainkon kívülre, és az Önök kormányában senki sem tervezi ezt. A mi feladatunk, hogy a demokrácia nagy fegyverarzenálját biztosítsuk. Számunkra ez egy ugyanolyan súlyos rendkívüli helyzet, mint maga a háború.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
