Az 1936-os berlini náci olimpia: az olimpiai fáklyás váltófutás bemutatkozása

HÁTTÉR

Fénykép

Az olimpiai fáklyát Görögországból hozó 3000 tagú futóváltó utolsó tagja meggyújtja az olimpiai lángot Berlinben, ami a XI. nyári olimpia megnyitását jelzi (Fénykép)

Az olimpiai fáklyát Görögországból hozó 3000 tagú futóváltó utolsó tagja meggyújtja az olimpiai lángot Berlinben, ami a XI. nyári olimpia megnyitását jelzi. Berlin, Németország, 1936. augusztus

Forrás:

• National Archives and Records Administration, College Park, MD

1931. május 13-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Berlinnek ítélte az 1936-os nyári olimpia rendezés jogát. A bizottságot a belga Henri Baillet-Latour gróf vezette. Berlin kiválasztása Németország visszatérését jelezte a globális közösségbe az I. világháborúban elszenvedett vereség után.

Két évvel később a náci párt vezére, Adolf Hitler Németország kancellárja lett. A nemzet törékeny demokratikus rendszerét hamarosan egypártrendszerű diktatúrává formálta. A rendőrség politikai ellenfelek ezreit fogta el és küldte koncentrációs táborokba tárgyalás nélkül. A náci rezsim továbbá faji szabályozásokat is bevezetett, amelyek a germán „árja” lakosság „megtisztítását” és erősítését célozták. Egy könyörtelen kampány keretében megkezdték a másfél milliós németországi zsidóság kirekesztését a német élet minden területéről.

1936. AUGUSZTUS

1936 augusztusában Adolf Hitler náci diktatúrája két hétre álarc mögé rejtette rasszista, militarista jellegét, amikor otthont adott a nyári olimpiai játékoknak. Az antiszemitizmus és a területi terjeszkedés háttérbe helyezésével a sportesemény remek lehetőséget jelentett arra, hogy a békés, toleráns Németország látszatával kápráztassák el a sok külföldi látogatót és újságírót.

Németország ügyesen hirdette az olimpiát színes plakátokkal és magazinhirdetésekkel. Az sport képi világával kapcsolatot teremtettek a náci Németország és az ókori Görögország között. Ezek az ábrázolások azt a náci mítoszt szimbolizálták, amely szerint a felsőbbrendű német kultúra jogos örököse az ókor „árja” kultúrájának.

Ezek az összehangolt propagandatevékenységek jóval az olimpiai játékok után is folytatódtak, például Leni Riefenstahl sokat vitatott „Olimpia” című dokumentumfilmjének 1938-as nemzetközi kiadásával.

A JÁTÉKOK MEGNYITÓJA

1936. augusztus 1-jén Hitler megnyitotta a XI. olimpiai játékokat. A híres zeneszerző, Richard Strauss fanfárjai jelezték a főleg németekből álló tömegnek a diktátor érkezését. Több száz, a megnyitóra készült egyenruhát viselő sportoló vonult be a stadionba, csapatonként, betűrendben. Egy új szertartást is bevezettek: magányos futó érkezett fáklyával a kezében az ókori játékok helyszínéről, a görögországi Olümpiából.

A FÁKLYÁS VÁLTÓFUTÁS

Az 1936-os játékokon szerepelt először a fáklyás futás. Mind a 3422 fáklyahordozó egy kilométert (0,6 mérföldet) futott a fáklyás futás útvonalán az ősi olimpiai játékok helyszínéről, a görögországi Olümpiából Berlinbe. A korábbi német olimpikon, Carl Diem az i. e. 80-ban Athénban futott versenyről mintázta a váltót. Ez tökéletesen megfelelt a náci propagandistáknak, akik fáklyafényes parádékkal és gyűlésekkel vonzották a németeket, különösen a fiatalságot, a náci mozgalomhoz.

Magát a fáklyát 1936-ban a Krupp, egy acél- és fegyvergyártásról ismert német vállalat készítette.