Avraham Tory
Avraham Tory (1909–2002) a kovnói gettóban létesített zsidó tanács (más néven Ältestenrat) titkára volt. A német megszállás első napjaitól a gettó fennállásának utolsó napjáig vezette naplóját a mindennapi eseményekről. Tory fontosnak tartotta a gettóban megélt események dokumentálását, és ő felügyelte a gettó titkos archívumát.
A legfontosabb tények
-
1
A háború előtt ügyvédként és cionista aktivistaként tevékenykedő Avraham Tory a kovnói gettóban naplót vezetett, hogy dokumentálja a nácik által elkövetett bűnöket. Másokkal együttműködve jelentéseket, karszalagokat, német rendeleteket és a gettóban születő művészeti alkotásokat gyűjtötte össze, amelyeket aztán a naplójával együtt elásott öt faládában.
-
2
Tory megbízott egy litván papot, Vaickus atyát, hogy ha egyetlen zsidó sem éli túl a háborút, akkor ássa ki a ládákat, és továbbítsa azokat a Cionista Világszervezetnek.
-
3
A napló és a Tory által megmentett egyéb dokumentumok segítettek megóvni a feledéstől a kovnói gettó történetének jelentős részét.
A II. világháború előtt
Tory Avraham Golub néven született 1909-ben a litvániai Lazdijaiban, amely akkor a cári Oroszország része volt. Orosz vezetéknevét 1950-ben héberre cserélte – mindkettő jelentése „galamb”.
Miután a litvániai Marijampoléban zsidó gimnáziumba járt, és részt vett az általános cionista ifjúsági mozgalomban, Tory Kovnóban és az Egyesült Államokban járt jogi egyetemre. Jogi diplomáját Kovnóban szerezte meg, majd a harmincas években egy zsidó jogászprofesszor asszisztenseként dolgozott.
Szovjet annektálás és német megszállás
Amikor a szovjetek 1940-ben annektálták Litvániát, Tory a szovjet építési adminisztrációs szervnél dolgozott, amely katonai bázisokat épített Litvániában. A korszak kaotikus politikai viszonyai azonban kétszer is arra kényszerítették Toryt, hogy elhagyja Kovnót.
Az első alkalommal Vilnában (jelenlegi nevén Vilnius) bujkált, hogy elkerülje a szovjet fenyegetést, ugyanis attól tarthatott, hogy cionista „ellenforradalmi” szimpátiája miatt letartóztatják, és Szibériába deportálják. Miután a szovjetek 1941 júniusában visszavonultak, és Tory visszatérhetett, a megszálló német rezsim jelentette veszélyek miatt ismét menekülnie kellett. Miután nem tudta átlépni a litván-orosz határt, visszatért Kovnóba, ahol a helyi zsidósággal együtt gettóba zárták.
A gettó levéltárosa
Ahogyan mások is, Tory naplót kezdett vezetni, amelybe éjjelente a napközbeni jegyzetei alapján írta a bejegyzéseket (egy asszisztens, Pnina Sheinzon segítségével). A zsidó tanács (Ältestenrat) titkáraként a nézőpontja egyedülálló volt. Be tudott számolni például Elchanan Elkes elnök és a Gestapo hatóságai közötti tárgyalásokról. Ő írta a két szöveget, amely a festő- és táblakészítő-műhely grafikusainak kezében a gettó két központi dokumentuma lett: az „És ezek a törvények – német stílusban” című összeállítást és a „Slobodka gettó 1942” című évkönyvet.
Tory részt vett a gettó mindennapi ügyeinek intézésében és titkos archívumának kezelésében. Úgy vélte, hogy a gettólakók tapasztalatainak dokumentálása alapvető fontosságú, és pozícióját arra használta fel, hogy művészeket bízzon meg, továbbá képeket – köztük százötven fényképet – szerezzen be az archívum számára. Emellett a különböző tanácsi irodákból is összegyűjtötte a dokumentumokat vagy azok másolatait.
Menekülés
Amikor a gettó 1943 szeptemberében koncentrációs táborrá alakult át, a tanács befolyása a németek felé jelentős mértékben lecsökkent. Tory minden esetleges menekülési lehetőséget fontolóra vett. A gettón kívüli csoportokkal való kapcsolatainak köszönhetően sikerült biztonságba helyeznie Pninát és lányát, Shulamitot.
Tory előkészületeket tett arra is, hogy elrejtsen öt kis faládát, amelyekben a saját naplója, a rendeletek gyűjteménye, az 1942-es évkönyv, az Ältestenrat jelentései, műalkotások és fényképek voltak. Ezeket a C blokk - egy befejezetlen szovjet építésű lakóház - alatti bunkerben rejtette el, amelyet számos nyílt és titkos gettótevékenységre használtak már korábban is. Ő maga 1944. március 23-án szökött meg, és a háború utolsó hónapjait egy Kovno melletti tanyán bujkálva töltötte.
Az archívum felszínre hozása
Közvetlenül Kovno 1944. augusztusi felszabadítása után Tory visszatért a gettóba, hogy megkeresse az akkorra már porig rombolt C blokkot. Az öt elrejtett láda közül csak hármat sikerült megtalálnia. A tartalmukat Lengyelországba vitte. Ott átadta naplóját és más iratait a Brihah, a zsidók Palesztinába jutását segítő szervezet egyik tagjának, aki megígérte, hogy biztonságban eljuttatja azokat Bukarestbe.
Tory maga is útnak indult Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Ausztria érintésével, és két évet Olaszországban töltött. 1947 októberében végleg letelepedett Tel Avivban. A romániai izraeli nagykövet segítségével Torynak sikerült visszaszereznie a naplóját és a kovnói gettóból származó dokumentumok nagy részét is.
A holokauszt után
Az évek során Tory elismert jogászként dolgozott Izraelben, 1969-ben a Zsidó Jogászok Nemzetközi Szövetségének főtitkárává választották.
Legmaradandóbb érdemét mégis naplójának közzététele és a többi archivált dokumentum megőrzése jelentette. A napló, amelyet a vizsgálatok vezetői az 1960-as évektől bizonyítékként használnak a litván és német elkövetők ellen, rendkívüli szemtanúi beszámolóként szolgál. Héberül 1988-ban, angolul pedig két évvel később jelent meg Túlélni a holokausztot: a kovnói gettónapló címen.
A napló és a Tory által megmentett többi dokumentum segített megóvni a feledéstől a kovnói gettó történetének jelentős részét.