A Hitlerjugend

A Hitlerjugend (vagy HJ) a nácik által szervezett ifjúsági mozgalom volt. Fiúk és lányok a szervezet különböző csoportjaiba kerültek. A fiúk szakaszának neve egyszerűen Hitlerjugend volt. A lányok szakaszát pedig Német Lányszövetségnek (Bund Deutscher Mädel, BDM) nevezték.

Amikor a nácik 1933 januárjában hatalomra kerültek, a Hitlerjugend mozgalom nagyjából 100 000 tagot számlált. Az év végére a tagság létszáma több mint 2 millióra növekedett (Ez a 10–18 éves német fiatalok mintegy 30%-át jelentette). A következő években a náci rezsim nemcsak ösztönözte a fiatalokat, hanem nyomást is gyakorolt rájuk, hogy lépjenek be a Hitlerjugend szervezeteibe. A lelkesedés, a kortársak általi ösztönzés és a kényszer a tagság jelentős növekedéséhez vezetett. 1937-re a Hitlerjugendnek már 5,4 millió tagja volt (a 10–18 éves fiatalok 65%-a). 1940-re ez a szám 7,2 millió főre emelkedett (82%).¹

Fontos megjegyezni, hogy zsidók nem csatlakozhattak ezekhez a szervezetekhez. A zsidó fiatalok saját ifjúsági szervezeteket alapítottak Németországban az 1930-as években.

Ifjúsági mozgalmak a náci hatalomátvétel előtt

A cserkészet és az ifjúsági szervezetek már a XIX. század vége és a XX. század eleje óta népszerűek voltak Németországban. Amikor 1933-ban a nácik hatalomra kerültek, számos politikai, társadalmi és vallási ifjúsági csoport létezett az országban. Ezek az ifjúsági szervezetek gyakran cserkészegyenruhát viseltek. 

A náci párthoz kapcsolódó Hitlerjugend a számos ifjúsági szervezet egyike volt. A Hitlerjugend eredetileg egy náci ifjúsági csoport volt, melyet a fiúk számára hoztak létre a náci félkatonai szervezet, az SA (Sturmabteilung) mintájára. A Hitlerjugend a náci párt második legrégebbi félkatonai szerve volt. 

A szervezet a náci párt ifjúsági szövetségeként (Jugendbund der NSDAP) jött létre 1922 márciusában. Azt követően, hogy a nácik 1923 novemberében a müncheni sörpuccs során megpróbálták megdönteni a német kormányt, a kormányzat ideiglenesen betiltotta a náci szervezeteket. Ez a tiltás az ifjúsági szövetségre is vonatkozott. Az ifjúsági mozgalom működése azonban titokban folytatódott, elsősorban az 1924-ben alapított Nagynémet Ifjúsági Mozgalom formájában. Miután feloldották a tiltást, 1926 júliusában a Hitlerjugend - Német Munkásifjúsági Szövetség (Hitler-Jugend, Bund deutscher Arbeiterjugend) lett a náci párt immár hivatalos szervezete. A szervezet hivatalosan az SA részévé vált. 

A náci fiatalok beszervezése

Amint a náci párt népszerűségre tett szert az 1930-as évek elején, igyekeztek növelni befolyásukat, és elérni a német fiatalokat. Ekkor kibővítették a Hitlerjugendet, amelybe már lányok is beléphettek. 1931-re négy egység alakult ki nem és életkor alapján: 

• Német Ifjúnép (Deutsches Jungvolk) a 10 és 14 év közötti fiúk számára;
• Fiatal Lányszövetség (Jungmädelbund) a 10 és 14 éves lányok számára;
• Német Lányszövetség (Bund Deutscher Mädel vagy BDM) a 14–18 éves lányok számára;
• A tulajdonképpeni Hitlerjugend (Hitlerjugend) a 14–18 éves fiúk számára.

A nácik később a Német Lányszövetségen belül a 17–21 éves fiatal nők számára létrehoztak egy önkéntes csoportot, melynek neve Hűség és Szépség (Glaube und Schönheit) volt.

1931-ben Baldur von Schirach lett felelős a teljes Hitlerjugend vezetéséért, beleértve a szervezet mind a négy említett csoportját. Később, 1940-ben ő lett a Náci pártvezető (Gauleiter) Bécsben, de továbbra is szoros kapcsolatban maradt az ifjúsági mozgalommal. Helyére ekkor a 27 éves Artur Axmann, a Hitlerjugend egyik vezetője lépett.

A német fiatalok nácivá nevelése 

A Hitlerjugend szerepe a náci rendszerben

1933-tól kezdődően a Hitlerjugend és a Német Lányszövetség fontos szerepet játszott az új náci rezsim felépítésében. A náci vezetés az ifjúsági szervezetek segítségével tervezte belesulykolni a fiatalokba a náci ideológiát. Ez része volt annak a folyamatnak, melynek során a német társadalmat náci irányítás alá vonták. A cél az volt, hogy lebontsák a meglévő társadalmi struktúrákat és hagyományokat. A náci ifjúsági csoportokkal el akarták érni, hogy a fiatalok igazodjanak az elvárásokhoz, ne akarjanak mások lenni (konformitás). A fiatalok Németország-szerte ugyanazokat az egyenruhákat viselték, ugyanazokat a náci dalokat énekelték, és hasonló tevékenységekben vettek részt.

Ennek egyik módja az volt, hogy a csoportok a Hitlerjugend mozgalom révén uralták a német fiatalok életét. A szervezetben való részvétel jelentős időráfordítást igényelt. A Hitlerjugend tagjainak rendszeresen megbeszéléseken és eseményeken kellett részt venniük, emiatt kevesebb idejük maradt más fontos elfoglaltságokra, mint például a templomra vagy az iskolára.

A tevékenységekre szánt idő és a folyamatosan adagolt náci ideológia gyengítette a szülők, a tanárok, a vallási vezetők és más tekintélyes személyek befolyását. Valójában a Hitlerjugend és a Német Lányszövetség még ösztönözte is a tagokat, hogy számoljanak be vezetőiknek arról, mi történik az iskolában, a templomban és a családjuk körében. 

Az ifjúsági mozgalmak megszilárdítása

A náci állam azt szerette volna, ha a Hitlerjugend irányítása alá vonja a teljes német ifjúságot. A többi ifjúsági szervezetet konkurenciának tekintették. 1933-ban a fiatalokpolitikai szervezeteit gyorsan bekebelezték vagy elnyomták, ugyanakkor az apolitikus és vallásos ifjúsági szervezetek még az 1930-as évek végéig működhettek. Az ifjúsági csoportok feloszlatása és beolvasztása egy, az egész társadalomra kiterjedő folyamat, a Gleichschaltung vagy „egységesítés” részét képezte.

1936-ban a Hitlerjugendről szóló törvény így fogalmazott: „A Hitlerjugend alá tartozik a birodalom területén elő teljes német ifjúság.” Ezzel a törvénnyel Hitlerjugend minden ifjúsági ügyet magához kívánt vonni, de nem sikerült a teljes kontroll kiterjesztése.

1939 márciusában egy új rendeletet hoztak, mely előírta, hogy minden 10 és 18 év közötti fiatalnak csatlakoznia kell a Hitlerjugendhez. Ettől a ponttól kezdve a Hitlerjugend lett az egyetlen engedélyezett ifjúsági mozgalom a náci Németországban. A rezsim büntetéssel fenyegette azokat, akik nem feleltek meg az elvárásoknak.

A fiatalok felkészítése a jövőre

A Náci párt úgy tekintett a fiatalságra mint az új világ alapkövére. A fiatalok voltak a jövőbeli párttagok, anyák és katonák. A nácik emiatt a Volksgemeinschaft („Népközösség”) túlélése és megfelelő állapota tekintetében alapvető fontosságúnak tartotta őket. Úgy képzelték, hogy a gyermekeket arra nevelik, legyenek fajilag tudatosak valamint sportosak és egészségesek, hogy új jövőt építhessenek Németország számára. A jövő szimbólumaként a Hitlerjugend gyakran vett részt a náci párt gyűlésein és felvonulásain, így az évente megrendezett nürnbergi nagygyűlésen is. Leni Riefenstahl filmje, Az akarat diadala (Triumph des Willens) bemutatta, ahogyan Hitler a Hitlerjugend tagjaihoz intézi beszédét, majd köszönti is őket az 1934-es nürnbergi rendezvényen.

Hitlerjugend

A Hitlerjugend egy félkatonai szervezet volt, mely azzal a céllal alakult, hogy a fiúkból harcosokat neveljen, akik katonaként a náci ügyért küzdenek. A náci állam hivatalos szervezeteként a Hitlerjugendet katonai struktúra jellemezte helyi, regionális és országos szinten egyaránt.

A fiúk katonai gyakorlatozásokon vettek részt, és megtanulták a fegyverek kezelését. Emellett nyaranta gazdaságokban is dolgoztak, és versenysportokban is részt vettek, elsősorban ökölvívásban. Egyes fiúk élvezték a fizikai kihívást, a versenyzést és a bajtársiasságot. Mások ellenben úgy érezték, megterhelő és kiábrándító a folyamatos készülődés a háborúra, illetve annak a gondolata, hogy fel kell áldozni magukat a hazáért.

Német Lányszövetség

A Német Lányszövetség célja az volt, hogy felkészítse a lányokat a feleség és az anya szerepére. A lányok fizikai tevékenységekben is részt vettek, így például tornáztak. A lányok számára inkább csoportos és összehangolt sporttevékenységeket szerveztek, kerülték az egyéni és versenysportot. Ezzel a közösen végzett munka értékét akarták demonstrálni. A Lányszövetség arra nevelte a lányokat, hogy az ő feladatuk legyen a házimunka és a család ellátása. Megtanultak varrni, családtagokról gondoskodni, főzni, valamint a háztartási feladatokat elvégezni.

Ellenálló fiatalok

A náci állam homogén ifjúsági kultúrát kívánt megteremteni a Hitlerjugend szervezetein keresztül. Egyes fiatalok azonban nem voltak hajlandóak részt venni a mozgalmi életben. Ennek oka bizonyos esetekben az volt, hogy ragaszkodtak politikai vagy vallási meggyőződésükhöz. Más esetekben kamaszkori lázadás vagy individualizmus állt a háttérben.

Jellemzően a nagyvárosokban voltak olyan illegális ifjúsági csoportok, melyek elutasították a Hitlerjugend kultúráját. Ezek a fiatalok általában irtóztak a konformitástól és a katonai jellegtől. Jellemzően más stílusú ruhákat viseltek, és szabadabb közösségi tevékenységekben vettek részt. Számos illegális ifjúsági csoport létezett mind a lányok, mind a fiúk számára. Néhányan a nemi szerepköröket is rugalmasabbnak látták, mint amit a merev Hitlerjugend-szerkezet lehetővé tett. 

Ezek az informális, alternatív ifjúsági csoportok sajátos jellemzőkkel rendelkeztek. A Leipzig Meuten például egy kommunista ideológiájú náciellenes csoport volt. A keményvonalas Edelweiss-i Kalózok időnként fizikailag is összecsaptak a Hitlerjugend tagjaival. A Swing‑kölykök (alternatív ifjúsági csoport, melynek Hamburgban volt legjelentősebb a jelenléte) swinget táncolt és dzsesszt hallgatott. Hosszú volt a hajuk, és amerikai vagy brit stílusban öltözködtek. 

Ezek a lázadó fiatalok vállalták azt a tényleges kockázatot is, hogy a Gestapo letartóztatja és koncentrációs táborokba zárják őket.

A fiatalság mozgósítása a háború alatt

A háború 1939-es kitörésekor a Hitlerjugend már egy generációnyi fiatalt készített fel arra, hogy harcoljon a háborúban, és idegen területeket foglaljon el. A Hitlerjugendhez az 1930-as évek elején csatlakozó fiatal férfiak és nők gyakorlati ismeretekre tettek szert, és elsajátították a náci ideológiát. Akik már elmúltak 18 évesek, arra használták tudásukat, hogy a német háborús törekvéseket szolgálják. Katonaként, rendőrként, titkárnőként, ápolóként és orvosként is dolgoztak.

A Hitlerjugend következő generációja még túl fiatal volt ahhoz, hogy csatlakozzanak a hadsereghez vagy más náci szervezetekhez. Ugyanakkor ők is szerepet kaptak a háborúban. A Hitlerjugend és a Német Lányszövetség is segítő feladatokat láttak el a háború alatt, például segélycsomagokat állítottak össze a fronton harcoló katonáknak. 

Az idősebb fiúkat és lányokat esetenként kihelyezték a Németország által annektált területekre a háború előtt és annak kitörésekor. A nácik úgy gondolták, hogy a háború előtti Németország területén kívül élő német lakosságot újra kell „germanizálni”. A Hitlerjugend német nyelvet és más német kulturális hagyományokat tanított ezeknek a közösségeknek.

A háború végén

Ahogy egyértelművé vált, hogy Németország el fogja veszíteni a háborút, a náci rezsimnek szembesülnie kellett a munkaerőhiánnyal is. A szövetséges légi csapások sok német várost leromboltak, ezáltal logisztikai problémák keletkeztek, és lakhatási, valamint ellátási válság alakult ki. A bombázások során a rezsim tinédzsereket is bevont a légvédelmi fegyverek működtetésébe. A bombázások után a fiatalok különböző módon vettek részt a pusztítás által érintett civilek ellátásában, a lányok például népkonyhákban dolgoztak, segítettek az otthontalanná váltaknak, és ápolónők mellett is segédkeztek.

A Waffen-SS 1943-ban létrehozta a Hitlerjugend tagjaiból álló speciális osztagát. Ez az osztag 1926-ban született fiúkból állt (így ők 16 vagy 17 évesek voltak 1943-ban). Az osztagot először Franciaországban vetették be. Itt számos gyilkosságot követtek el, köztük az ardenne-i apátsági mészárlást, amelynek során kanadai hadifoglyokat öltek meg. Ez az osztag hajtotta végre franciák ellen az ascq-i mészárlásként ismert megtorló tömeggyilkosságot. Mindemellett ezek a fiatalok harcoltak a Szövetséges katonákkal szemben a normandiai csatában Franciaországban, valamint az ardenneki offenzívában, Belgiumban.

A háború végső hónapaiban a 16–60 év közötti férfiakat is besorozták a Volkssturmba („népfelkelők”). Ez a militáns szervezet csatlakozott a reguláris katonasághoz a szövetséges seregek elleni végső védelmi ütközetek során. 

A szegényesen felszerelt és nem megfelelően kiképzett fiatalok ezrei harcoltak és haltak meg a német háborús célokért, még akkor is, amikor a vereség elkerülhetetlen volt.

A háború után

A náci párthoz hasonlóan a Hitlerjugendet és a Német Lányszövetséget is betiltották a háború után. Eddigre már több millió fiatal és fiatal felnőtt töltötte el meghatározó ifjú éveit a Hitlerjugend szervezeteinek kötelékében. Ezáltal ezek a szervezetek hatalmas befolyást gyakoroltak a huszadik századi német társadalomra.