American Runner Archie Williams

Mozgalom az 1936-os berlini olimpiai játékok bojkottálásáért

HÁTTÉR

Egy gyalogos megáll, hogy elolvassa a felhívást, amelyben egy közelgő nyilvános gyűlést hirdetnek december 3-ra, keddre. A gyűlésen az amerikaiakat

Adolf Hitler 1933-ban jutott hatalomra Németországban. Az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban élő kortársak hamar elkezdték megkérdőjelezni a náci rezsim által rendezett olimpia támogatásának morális helyességét.

A zsidó sportolók üldöztetéséről kapott 1933-as jelentésekre reagálva Avery Brundage, az Amerikai Olimpiai Bizottság (AOC) elnöke kijelentette: „Az olimpiai játékok modern kori újjászületésének alapjait ásná alá, ha egyes országoknak lehetősége lenne osztálybeli, vallási vagy faji hovatartozás alapján korlátozni az olimpián való részvételt.”

Brundage is, mint sokan mások az olimpiai mozgalomban, eleinte azt fontolgatta, meg kellene Németországot fosztani a rendezés jogától. A német sportlétesítmények rövidre szabott és szigorúan behatárolt 1934-es vizsgálata után Brundage hivatalosan kijelentette, a zsidó sportolók megfelelő bánásmódban részesülnek, és a játékok a tervek szerint haladhatnak tovább.

VITA A BOJKOTTRÓL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

Az 1936-os olimpián való részvételről zajló viták az Egyesült Államokban voltak a leghevesebbek, ahonnan hagyományosan az egyik legnagyobb csapat érkezett a játékokra. 1934 végére a két oldal közötti véleménykülönbségek tisztán kirajzolódtak.

Avery Brundage

Avery Brundage ellenezte a bojkottot, azzal érvelt, hogy a politikának nincs helye a sportban. Azért küzdött, hogy az USA csapata részt vegyen az 1936-os Olimpián, mert úgy vélte, hogy „Az olimpiai játékok a sportolóké, nem a politikusoké”. Az Amerikai Olimpiai Bizottság „Fair play az amerikai sportolóknak” című röpiratában azt írta, az amerikai sportolóknak nem kellene bekapcsolódniuk az aktuális „zsidó-náci civakodásba”.

Ahogy az olimpia körüli viták egyre hevesebbé váltak 1935-ben, Brundage azt feltételezte, hogy létezik egy „zsidó-kommunista összeesküvés”, mely az Egyesült Államokat szeretné távol tartani a játékoktól.

Jeremiah Mahoney

Jeremiah Mahoney bíró, az Amatőr Sportolók Egyesületének elnöke vezette az 1936-os olimpia bojkottjáért tett erőfeszítéseket. Azzal érvelt, hogy Németország megszegte az olimpia szabályait, amelyek megtiltják a faji és vallási alapú diszkriminációt. Úgy vélte, a részvétéllel azt jeleznék, támogatják Hitler birodalmát.

Mahoney volt az egyike azoknak a katolikus vezetőknek, akik támogatták a bojkottot. New York polgármestere, Fiorello La Guardia, New York kormányzója, Al Smith és Massachusetts kormányzója, James Curley szintén ellenezték, hogy sportolókat küldjenek Berlinbe. The Commonwealth katolikus folyóirat 1935. november 8-i száma az olimpia bojkottálását javasolta, mert a részvétellel végleges megerősítést nyernek a radikálisan keresztényellenes náci doktrínák.

Ernst Lee Jahncke

A bojkott egy másik fontos támogatóját, Ernst Lee Jahnckét (az amerikai haditengerészet korábbi helyettes titkárát) 1936 júliusában kizárták a Nemzetközi Olimpiai Bizottságból (NOB), miután határozottan kiállt a nyilvánosság előtt a berlini játékok ellen. A NOB sokatmondóan Avery Brundage-ot választotta meg Jahncke utódjának. A NOB 100 éves történetében Jahncke volt az egyetlen tag, akit kizártak.

Franklin D. Roosevelt

Franklin D. Roosevelt elnök nem vállalt szerepet a bojkott támogatásában, bár magas rangú amerikai diplomaták figyelmeztették, hogy a nácik propagandacélokra kívánták felhasználni az olimpiát. Roosevelt egy 40 éves hagyományt folytatott, amikor hagyta, hogy az Amerikai Olimpiai Bizottság külső befolyástól függetlenül működjön. Az Egyesült Államok németországi nagykövete, William E. Dodd és az Egyesült Államok bécsi követségének vezetője, George Messersmith is elítélte az Amerikai Olimpiai Bizottság berlini részvétel melletti döntését.

A nácik hatalmas összeget költöttek az olimpiai játékok előkészületeire.

A BOJKOTT TÁMOGATÁSA MÁS ORSZÁGOKBAN

Nagy-Britanniában, Franciaországban, Svédországban, Csehszlovákiában és Hollandiában is indultak rövid életű mozgalmak a játékok bojkottálására. Az emigráns német szocialisták és kommunisták Arbeiter Illustrierte Zeitunghoz (A Munkások Képes Újsága) hasonló kiadványokban fejezték ki az ellenérzéseiket a játékokkal kapcsolatban. A bojkott néhány híve egy másik olimpia szervezését támogatta. Ezek közül a legnagyobb az 1936 nyarára, a spanyolországi Barcelonába tervezett „népi olimpia” volt. 1936 júliusában kitört a spanyol polgárháború, ezért az esemény meghiúsult, miután sportolók ezrei kezdtek a helyszínre érkezni.

AZ EGYES SPORTOLÓK DÖNTÉSEI

Számos ország egyéni zsidó sportolói a berlini olimpiai játékok bojkottja mellett döntöttek. Az Egyesült Államokban néhány zsidó sportoló és zsidó szervezet, például az Amerikai Zsidó Kongresszus és a Zsidó Munkabizottság is támogatta a berlini játékok bojkottját.

DÖNTÉS A RÉSZVÉTEL MELLETT

Számos amerikai újság szerkesztője és náciellenes csoport Jeremiah Mahoney, az Amatőr Sportolói Egyesült elnökének vezetésével nem volt hajlandó elfogadni a náci Németország üres ígéreteit a német zsidó sportolókkal kapcsolatban. Az eltökélt Avery Brundage manővereinek köszönhetően azonban az Amatőr Sportolói Egyesület egy szoros szavazással az amerikai csapat Berlinbe küldése mellett döntött, és végül Mahoney bojkottért tett erőfeszítései nem jártak sikerrel.

Miután az Egyesült Államok Amateur Athletic Union nevű szervezete 1935 decemberében a részvétel mellett szavazott, más országok is követték a példáját.

A berlini játékokon végül minden korábbinál több, negyvenkilenc ország sportolói képviseltették magukat a világ minden tájáról.

Olimpiai játékok Berlinben

Thank you for supporting our work

We would like to thank The Crown and Goodman Family and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.