Athletes Jesse Owens of the United States (right) and Lutz Long of Germany at the Olympic stadium.

Az 1936-os berlini náci olimpia: Afroamerikai hangok és a Jim Crow-törvények Amerikája

View of the Olympic Stadium, centerpiece of Berlin's Reich Sports Field.

A berlini Reich sportpálya központi elemét képező olimpiai stadion látképe. Berlin, Németország, 1936.

Forrás:
  • US Holocaust Memorial Museum, courtesy of Gerhard Vogel

Nem sokkal azután, hogy Hitler 1933-ban hatalomra került Németországban, az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban élő megfigyelők megkérdőjelezték a náci rezsim által rendezett olimpiai játékok támogatásának erkölcsösségét.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1933 júniusában ígéretet kapott a Német Olimpiai Bizottságtól, hogy Németország be fogja tartani az olimpiai chartát. A charta a diszkrimináció összes formáját tiltotta a sportban. Miután megszűntek a színes bőrű sportolók náci Németországbeli biztonságával kapcsolatos aggodalmak, a legtöbb afroamerikai újság ellenezte az 1936-os olimpiai játékok bojkottját.

A Philadelphia Tribune és a Chicago Defender újságírói például úgy vélték, hogy a fekete sportolók győzelmei aláásnák a rasszizmust és a náci faji nézetek által hangsúlyozott „árja” felsőbbrendűséget. Abban is reménykedtek, hogy a győzelmek felélesztik a fekete büszkeséget Amerikában. A Chicago Defender 1935. december 14-én arról számolt be, hogy három afroamerikai atléta, Eulace Peacock, Jesse Owens és Ralph Metcalfe támogatja a részvételt az olimpián, mivel úgy érzik, hogy a győzelmükkel megcáfolhatnák a náci fajelméleteket.

SPORTOLÓK

1936-ban számos színes bőrű sportoló pályázott jó eséllyel az olimpiai részvételre, és végül 18 afroamerikai – 16 férfi és 2 nő – utazott Berlinbe. Ez az 1932-es Los Angeles-i játékokon részt vevők számának háromszorosa volt.

1933-ban a náci párt vezére, Adolf Hitler lett Németország kancellárja, és a nemzet törékeny demokratikus rendszerét hamarosan egypártrendszerű diktatúrává formálta. A rendőrség a politikai ellenfelek ezreit fogta el és küldte koncentrációs táborokba tárgyalás nélkül. A náci rezsim továbbá faji szabályozásokat is bevezetett, amelyek a germán „árja” lakosság „megtisztítását” és erősítését célozták. Egy könyörtelen kampány keretében megkezdték a fél milliós németországi zsidóság kirekesztését a német élet minden területéről. 1936 augusztusában Adolf Hitler két hétre álarc mögé rejtette antiszemita és terjeszkedést célzó programját, amíg Berlin otthont adott a nyári olimpiai játékoknak. Annak érdekében, hogy jó benyomást tegyen rendezvényre Németországba érkező rengeteg külföldi látogatóra, Hitler rövid ideig engedélyezte a zsidóellenes tevékenységek enyhítését, így még a zsidókat közterületekről kitiltó táblákat is eltávolították. Az olimpia egyértelmű propagandasikert hozott a nácik számára. A külföldi szemlélők egy békés és toleráns Németország képét látták. Hitler itt hivatalosan megnyitja az 1936-os berlini nyári olimpiai játékokat. Egy új szertartást is bevezettek: magányos futó érkezett fáklyával a kezében az ősi játékok helyszínéről, a görögországi Olümpiából.

Forrás:
  • National Archives - Film

Afroamerikai olimpiai érmesek

David Albritton
magasugrás, ezüst

Cornelius Johnson
magasugrás, arany

James LuValle
400 méteres síkfutás, bronz

Ralph Metcalfe
4x100 méteres váltó, arany
100 méteres síkfutás, ezüst

Jesse Owens
100 méteres síkfutás, arany
200 méteres síkfutás, arany
távolugrás, arany
4x100 méteres váltó, arany

Frederick Pollard, Jr.
110 méteres gátfutás, bronz

Matthew Robinson
200 méteres síkfutás, ezüst

Archibald Williams
400 méteres síkfutás, arany

Jack Wilson
harmatsúlyú ökölvívás, ezüst

John Woodruff
800 méteres síkfutás, arany

DISZKRIMINÁCIÓ

US runner Jesse Owens begins the 200-meter race in which he established a new Olympic record of 20.7 seconds.

Az Egyesült Államok futója, Jesse Owens megkezdi a 200 méteres versenyt, amelyen 20,7 másodperccel új olimpiai rekordot állított fel. Berlin, Németország, 1936. augusztus 2.

Forrás:
  • Library of Congress

Ezeknek a színes bőrű sportolóknak az olimpia különleges lehetőséget jelentett. Az 1930-as évek Amerikájában a feketéknek az élet legtöbb területén diszkriminációval kellett szembesülniük. Az úgynevezett Jim Crow-törvények, amelyet a fehérek a feketék jogfosztása és szegregálása érdekében alkottak meg, eltiltották az afroamerikaiakat számos munkától, illetve megtiltották számukra a belépést többek között olyan nyilvános helyekre, mint például az éttermek, a szállodák. Különösen délen a feketék a rasszista indíttatású erőszaktól való félelemben éltek. Az Egyesült Államok fegyveres erői még a II. világháború idején is szegregáltak voltak.

SPORT

A sport területén a feketék lehetőségei egyetemi és professzionális szinten is korlátozottak voltak. A színes bőrű újságírók felrótták az olimpia bojkottját támogatóknak, hogy rengeteget beszélnek a sportolók elleni külföldi diszkriminációról, de nem foglalkoznak a sportolók hazai hátrányos megkülönböztetésével. Rámutattak, hogy az összes fekete olimpikon északi egyetemekről érkezik, amelyekre főként fehér tanulók járnak. Kiemelték, hogy ez bizonyítja az edzőfelszerelések és -létesítmények rosszabb minőségét a hagyományosan fekete egyetemeken, ahol a legtöbb afroamerikai diák tanult az 1930-as években.

FOLYTATODÓ DISZKRIMINÁCIÓ

Az 1936-os berlini olimpián részt vevő afroamerikai sportolók 14 érmet nyertek. A fekete sportolók Egyesült Államokba való visszatérése után folytatódó társadalmi és gazdasági diszkrimináció kihangsúlyozta a rasszista Németországban aratott győzelmük iróniáját.

Thank you for supporting our work

We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.

Fogalomtár