A II. világháború – Idővonal

• 1931. szeptember 18. Japán megszállja Mandzsúriát.
• 1935. október 2. – 1936. május A fasiszta Olaszország megtámadja, legyőzi és annektálja Etiópiát.
• 1936. október 25. – november 1. A Harmadik Birodalom és a fasiszta Olaszország október 25-én együttműködési szerződést ír alá. November 1-én kihirdetik a Berlin-Róma-tengely létrejöttét.
• 1936. november 25. A Harmadik Birodalom és a Japán Birodalom aláírja az Antikomintern Paktumot. A paktum a Szovjetunió és a nemzetközi kommunista mozgalom ellen irányult.
• 1937. július 7. Japán megtámadja Kínát.
• 1937. november 26. Olaszország csatlakozik a Németország és Japán által korábban aláírt Antikomintern Paktumhoz.
• 1938. március 11–13. Németország a Harmadik Birodalomhoz csatolja Ausztriát (Anschluss).

Fénykép

Ausztria német annektálás után nem sokkal náci rohamosztagosok állnak őrt egy zsidó tulajdonú üzlet előtt. (Fénykép)

Ausztria német annektálás után nem sokkal náci rohamosztagosok állnak őrt egy zsidó tulajdonú üzlet előtt. Az ablakra festett firkán a következő szöveg olvasható: „Te zsidó disznó, rohadjon le a kezed!” Bécs, Ausztria, 1938. március.

Forrás:

• US Holocaust Memorial Museum, courtesy of Hans Marsalek

• 1938. szeptember 29. Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország aláírják a müncheni egyezményt, amely arra kényszeríti a Csehszlovák Köztársaságot, hogy adja át a náci Németországnak a Szudéta-vidéket, és ezzel adja fel kulcsfontosságú védelmi pozícióit.
• 1939. március 14–15. A szlovákok német nyomásra kikiáltják a függetlenségüket, és megalakítják a Szlovák Köztársaságot. A németek a müncheni egyezményt megszegve elfoglalják a darabjaira esett Csehország területét, és megalakítják a Cseh-Morva Protektorátust.
• 1939. március 31. Franciaország és Nagy-Britannia garanciát vállal a lengyel állam határainak megóvására.
• 1939. április 7–15. A fasiszta Olaszország megszállja, és annektálja Albániát.
• 1939. augusztus 23. A náci Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést ír alá, amelynek titkos záradékban befolyási övezetekre osztják fel Kelet-Európát.
• 1939. szeptember 1. Németország megtámadja Lengyelországot. Ezzel kezdetét veszi a második világháború Európában.
• 1939. szeptember 3. Nagy-Britannia és Franciaország a Lengyelország határaira vállalt garancia értelmében hadat üzen Németországnak.
• 1939. szeptember 17. A Szovjetunió keletről megtámadja Lengyelországot. A lengyel kormány Románián keresztül száműzetésbe menekül, először Franciaországba, majd később Nagy-Britanniába. 
• 1939. szeptember 27–29. Varsó szeptember 27-én megadja magát. Németország és a Szovjetunió felosztja egymás között Lengyelországot.
• 1939. november 30–1940. március 12. A Szovjetunió megtámadja Finnországot. Ezzel kezdetét veszi az úgynevezett téli háború. A finnek fegyverszünetet kérnek, és átengedik a Lagoda-tó északi partvidékét a Szovjetuniónak, ahogyan a Jeges-tenger finn partszakaszának egy kis részét is.
• 1940. április 9. – 1940. június 9. Németország megtámadja Dániát és Norvégiát. Dánia a támadás napján megadja magát. Norvégia június 9-ig kitart.
• 1940. május 10. – 1940. június 22. Németország megtámadja Nyugat-Európát: Franciaországot és a semleges Németalföldet (Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot). Luxemburgot május 10-re elfoglalják, Hollandia május 14-én, Belgium pedig május 28-án adja meg magát. Június 22-én Franciaország fegyverszüneti egyezményt ír alá, amelynek értelmébe az ország északi része és a teljes atlanti-óceáni partvidék német megszállás alá kerül. Dél-Franciaországban kollaboráns kormány alakul, amelynek fővárosa Vichy lesz.
• 1940. június 10. Olaszország belép a háborúba. Június 21-én Olaszország megtámadja Dél-Franciaországot.
• 1940. június 28. A Szovjetunió kényszeríti Romániát, hogy engedje át Szovjet-Ukrajnának a keleti Besszarábia tartományt és Bukovina északi felét.
• 1940. június 14. – 1940. augusztus 6. Június 14. és 18. között a Szovjetunió megszállja a balti államokat (Észtországot, Lettországot és Litvániát). Július 14-én és 15-én ezekben a Szovjetunió kommunista államcsínyt hajt végre ezekben az országokban, majd augusztus 3. és 6. között szovjet tagköztársaságokként annektálja őket.
• 1940. július 10. – 1940. október 31. Az angliai csataként ismert légi háború a náci Németország vereségével végződik.
• 1940. augusztus 30. Második bécsi döntés: Németország és Olaszország döntése felosztja Erdélyt Románia és Magyarország között. Észak-Erdély elvesztésének hatására II. Károly román király lemond a trónról a fia, Mihály javára. Ion Antonescu tábornok szerzi meg a hatalmat, és katonai diktatúrát vezet be.
• 1940. szeptember 13. Az olaszok az olasz megszállás alatt álló Líbia felől megtámadják a brit fennhatóság alá tartozó Egyiptomot.
• 1940. szeptember 27. Németország, Olaszország és Japán aláírja a Háromhatalmi egyezményt.
• 1940. október Október 28-án Olaszország Albánia felől megtámadja Görögországot.
• 1940. november Magyarország (november 20.), Románia (november 23.) és Szlovákia (november 24) csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.
• 1941. február A németek a gyenge olasz haderő támogatására Észak-Afrikába küldik a Német Afrika-hadtestet.
• 1941. március 1. Bulgária csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.
• 1941. április 6.–1941. június Németország, Olaszország és Magyarország megtámadja Jugoszláviát, és Bulgáriával együtt felosztják az országot. Jugoszlávia április 17-én megadja magát. Németország és Bulgária az olaszok megsegítésére megtámadja Görögországot. Görögországban 1941 júniusának elején megszűnik az ellenállás.
• 1941. április 10. A terrorista Usztasa Mozgalom vezetői kikiáltják az úgynevezett Független Horvát Államot. Németország és Olaszország azonnal elismeri az új alakulatot, amelyhez Bosznia-Hercegovina tartományt is hozzácsatolják. Horvátország 1941. június 15-én hivatalosan is csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.
• 1941. június 22. – 1941. november A náci Németország és tengelyhatalmi partnerei (Bulgária kivételével) megtámadják a Szovjetuniót. Finnország, amely szeretné visszaszerezni a téli háborút lezáró fegyverszünetben elvesztett területeit, szintén csatlakozik az invázióhoz. A németek gyorsan lerohanják a balti államokat, és szeptemberre a finnek támogatásával ostrom alá veszik Leningrádot (a mai Szentpétervárt). A front középső részén a németek augusztus elején elfoglalják Szmolenszket, és októberben már Moszkva felé tartanak. Délen a német és a román csapatok szeptemberben elfoglalják Kijevet, novemberben pedig beveszik a Don folyó melletti Rosztovot.
• 1941. december 6. A szovjet ellentámadás következtében a németek kaotikus visszavonulásra kényszerülnek Moszkva alól.
• 1941. december 7. Japán légiereje lebombázza Pearl Harbort.
• 1941. december 8. Az Egyesült Államok hadat üzen Japánnak, és ezzel belép a II. világháborúba. Japán csapatok szállnak partra a Fülöp-szigeteken, Francia-Indokínában (Vietnám, Laosz, Kambodzsa) és a brit Szingapúrban. A japánok 1942 áprilisára elfoglalják a Fülöp-szigeteket, Indokínát és Szingapúrt, májusban pedig Burma felett is átveszik az irányítást. 
• 1941. december 11–13. A náci Németország és tengelyhatalmi szövetségesei hadat üzennek az Egyesült Államoknak.
• 1942. május 30. – 1945. május A britek bombázni kezdik Köln városát. Ezzel a háború megérkezik Németországba. Az elkövetkező három évben az angol-amerikai bombázások következtében számtalan német városból csak romok maradnak.
• 1942. június Az amerikai haditengerészet megfékezi a japánok előrenyomulását a Csendes-óceán középső részén, Midwaynél.
• 1942. június 28. – 1942. szeptember Németország és tengelyhatalmi szövetségesei új offenzívát indítanak a Szovjetunióban. A német csapatok szeptember közepére előrenyomulnak a Volga mentén fekvő Sztálingrádig (Volgográd), és a Krím-félsziget elfoglalását követően mélyen behatolnak a Kaukázusba. Észak-Afrikában a német erők behatolnak Egyiptomba, és ezzel Németország eljut II. világháborús katonai sikereinek csúcsára.
• 1942. augusztus 7. – 1943. február 9. A szövetséges erők először indítanak támadást a japán erők ellen, partra szállnak és beveszik a salamon-szigeteki Tulagit, Guadalcanalt és a Florida szigeteket.
• 1942. október 23–24. A brit csapatok legyőzik a németeket és az olaszokat az egyiptomi El Alameinnél, ezzel megkezdődik a tengelyhatalmak erőinek kaotikus visszavonulása Líbián át egészen Tunézia keleti határáig.
• 1942. november 8. Az amerikai és a brit csapatok Algéria és Marokkó partjainál több ponton partra szállnak a francia Észak-Afrikában. A Vichy-rezsim francia csapatai képtelenek védekezni az invázió ellen, a szövetségesek így gyorsan eljutnak Tunézia nyugati határáig. Válaszul a németek november 11-én megszállják Dél-Franciaországot.
• 1942. november 23. – 1943. február 2. A szovjet csapatok ellentámadásba lendülnek, áttörnek a Sztálingrádtól észak- és dél-nyugatra húzódó magyar és román vonalakon, és a városban csapdába ejtik a 6. német hadsereget. Hitler megtiltja, hogy visszavonuljanak vagy megpróbáljanak kitörni a szovjet gyűrűből, így a 6. hadsereg túlélői 1943. január 30-án és február 2-án megadják magukat.
• 1943. május 13. A tengelyhatalmak haderői Tunéziában megadják magukat a szövetségeseknek, ezzel az észak-afrikai hadjárat véget ér.
• 1943. július 5. A németek hatalmas harckocsi-offenzívát indítanak Kurszk közelében, a Szovjetunióban. A támadás azonban a szovjet ellenállásnak köszönhetően egy héten belül megtorpan, és a szovjetek saját offenzívát indítanak.
• 1943. július 10. Amerikai és brit csapatok szállnak partra Szicíliában. Augusztus közepére a sziget a szövetségesek irányítása alá kerül.
• 1943. július 25. A Fasiszta Nagytanács leváltja Benito Mussolinit, így Pietro Badoglio olasz marsall új kormányt alakít.
• 1943. szeptember 8. A Badoglio-kormány feltétel nélkül megadja magát a szövetségeseknek. A németek azonnal átveszik az irányítást Róma és Észak-Olaszország felett, és fasiszta bábállamot hoznak létre Mussolini vezetésével, akit szeptember 12-én német kommandósok kiszabadítanak a börtönéből.
• 1943. szeptember 9. Szövetséges csapatok szállnak partra a Nápoly melletti Salernónál.
• 1943. november 6. A szovjet csapatok felszabadítják Kijevet.
• 1944. január 22. A szövetséges csapatok sikeresen partra szállnak a Rómától délre fekvő Anzio közelében.
• 1944. március 19. A németek – attól tartva, hogy Magyarország kilép a tengelyhatalmi szövetségből – elfoglalják Magyarországot, és arra kényszerítik Horthy Miklós tengernagyot, hogy németbarát miniszterelnököt nevezzen ki.
• 1944. június 4. A szövetséges csapatok felszabadítják Rómát. Az angol-amerikai bombázók hat héten belül a háború során először képesek elérni kelet-németországi célpontokat.
• 1944. június 6. A brit, az amerikai és a kanadai csapatok sikeresen partra szállnak Franciaországban, Normandiában, és ezzel második frontot nyitnak a németek ellen.

Fénykép

Brit csapatok szállnak partra Normandiában a D-napon, Franciaország szövetséges megszállásának kezdetén, amelynek célja egy második európai front nyitása volt a németek ellen. (Fénykép)

Brit csapatok szállnak partra Normandiában a D-napon, Franciaország szövetséges megszállásának kezdetén, amelynek célja egy második európai front nyitása volt a németek ellen. Normandia, Franciaország, 1944. június 6.

Forrás:

• US Holocaust Memorial Museum

• 1944. június 22. A szovjetek hatalmas offenzívát indítanak Kelet-Fehéroroszországban (Belarusszia), megsemmisítve a németek központi hadseregcsoportját, és augusztus 1-jén már nyugati irányban, a Visztula, valamint Varsó felé haladnak Közép-Lengyelországban.
• 1944. július 25. A szövetséges erők kitörnek a normandiai partvidékről, és keleti irányba, Párizs felé tartanak.
• 1944. augusztus 1.– 1944. október 5. A Honi Hadsereg (az antikommunista lengyel ellenállás) felkelést indít a németek ellen, hogy felszabadítsa Varsót a szovjet csapatok megérkezése előtt. A németek a Visztula keleti partján megállítják a szovjet előrenyomulást. Október 5-én a Varsóban harcoló Honi Hadsereg maradványai megadják magukat a németeknek.
• 1944. augusztus 15. Szövetséges erők szállnak partra Dél-Franciaországban, Nizza közelében, és gyors ütemben nyomulnak előre a Rajna felé, észak-keleti irányban.
• 1944. augusztus 20–25. A szövetséges csapatok elérik Párizst. Augusztus 25-én a szövetséges csapatok által támogatott szabad francia erők belépnek a francia fővárosba. A szövetségesek szeptemberre elérik a német határt. Decemberre gyakorlatilag egész Franciaország, Belgium nagy része és Dél-Hollandia egy része is felszabadul.
• 1944. augusztus 23. A szovjet csapatok elérik a Prut folyót, aminek hatására a román ellenzék megdönti az Antonescu-rezsimet. Az új kormány fegyverszünetet köt, és azonnal átáll a másik oldalra a háborúban. A román fordulat hatására Bulgária szeptember 8-án megadja magát. Októberben a németek kivonulnak Görögországból, Albániából és Dél-Jugoszláviából.
• 1944. augusztus 29. – 1944. október 28. A kommunistákból és nem kommunistákból álló Szlovák Nemzeti Tanács vezetésével a szlovák ellenállás felkelést indít a németek és a hazai fasiszta szlovák rezsim ellen. Október végén a németek beveszik Besztercebányát, a felkelés főhadiszállását, és véget vetnek a szervezett ellenállásnak.
• 1944. szeptember 4. Finnország fegyverszünetet ír alá a Szovjetunióval, és kiutasítja a német erőket az országból.
• 1944. október 15. A magyar fasiszta nyilas mozgalom német támogatással államcsínyt hajt végre, hogy megakadályozza a magyar kormányt abban, hogy tárgyalásokat folytasson a szovjeteknek való megadásról.
• 1944. október 20. Az amerikai csapatok partra szállnak a Fülöp-szigeteken.
• 1944. december 16. A németek utolsó nyugati offenzívát indítanak: ez az úgynevezett ardenneki offenzíva, amelynek célja, hogy visszafoglalják Belgiumot, és megosszák a szövetséges erőket a német határ mentén. 1945. január 1-én a németek visszavonulnak.
• 1945. január 12. A szovjetek januárban újabb offenzívát indítanak, elfoglalják Varsót és Krakkót. Február 13-án két hónapig tartó ostrom után a szovjetek elfoglalják Budapestet, április elejére kiűzik az országból a németeket és a velük együttműködő magyarokat. 
• 1945. március 7. Az amerikai csapatok Remagen-nál átkelnek a Rajnán.
• 1945. április 4. Pozsony elfoglalása megadásra kényszeríti Szlovákiát.
• 1945. április 13. A szovjet csapatok elfoglalják Bécset. 
• 1945. április 16. A szovjetek körülzárják Berlint. Kezdetét veszi az utolsó offenzíva.
• 1945. április A partizán egységek Josip Tito jugoszláv kommunista vezető irányításával beveszik Zágrábot és megdöntik az usztasák uralmát. Az usztasa mozgalom vezetői Olaszországba és Ausztriába menekülnek.
• 1945. április 30. Hitler öngyilkosságot követ el.
• 1945. május 7–8. Németország feltétel nélkül megadja magát. Az ezt tartalmazó dokumentumot Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok, a szövetséges erők észak-nyugat-európai parancsnokának reimsi főhadiszállásán, május 7-én írják alá. Május 8-án, közép-európai idő (CET) szerint 23:01-kor hatályba lép a németek kapitulációja.
• 1945. május 8. Németország aláír egy második, nagyon hasonló, megadásról szóló dokumentumot Berlinben. Ez szintén május 8-án, közép-európai idő (CET) szerint 23:01-kor lép hatályba. Moszkvában ez az időpont éjfél után van, így az oroszok május 9-re teszik a kapituláció dátumát. 
• 1945. május A szövetséges csapatok elfoglalják Okinavát, a központi japán szigetcsoport előtti utolsó állomást.
• 1945. augusztus 6. Az Egyesült Államok atombombát dob le ​Hirosimára.
• 1945. augusztus 8. A Szovjetunió hadüzenetet küld Japánnak, és megszállja Mandzsúriát.
• 1945. augusztus 9. Az Egyesült Államok atombombát dob le ​Nagaszakira.
• 1945. szeptember 2. Japán 1945. augusztus 14-én már beleegyezett a feltétel nélküli megadásba, de ezen a napon hivatalosan is megadja magát. Ezzel véget ér a II. világháború.

A II. világháborúval kapcsolatban gyakran felmerülő kérdések

Mennyi ideig tartott a II. világháború?

 A II. világháború hat évig, 1939-től 1945-ig tartott.

Mikor tört ki a II. világháború?

A II. világháború 1939. szeptember 1-én tört ki, amikor a németek megtámadták Lengyelországot.

Mikor ért véget a II. világháború Európában?

A német fegyveres erők 1945. május 7-én feltétel nélkül letették a fegyvert a szövetségesek előtt. A kapitulációra a következő napon, május 8-án került sor. 

A második világháború Európa nagy részén hivatalosan május 8-án ért véget (ez az úgynevezett „győzelem napja” Európában). Az időeltolódás miatt a szovjetek csak 1945. május 9-én hirdették ki a „győzelem napját”.

Mikor ért véget a II. világháború a csendes-óceáni hadszíntéren?

A csendes-óceáni hadszíntéren 1945. szeptember 2-án ért véget a második világháború, amikor Japán hivatalosan is aláírta a kapitulációt tartalmazó egyezményt.