A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]

Cikk

Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!

Szűrés cím alapján:

| 41-50 találat megjelenítése az összesen 137 találatból "Cikk" |

  • Auschwitz

    Cikk

    Az auschwitzi komplexum volt a náci rezsim által létrehozott legnagyobb koncentrációs tábor. Három főtáborból állt, mindhárom táborban kényszermunkát végző rabokat tartottak fogva. Az egyik tábor hosszabb ideig haláltáborként is működött. A komplexum Krakkótól mintegy 60 km-re nyugatra feküdt, a háború előtt Felső-Szilézia területén húzódó német-lengyel határ közelében. Ezt a területet a náci Németország 1939-ben, Lengyelország megtámadása és elfoglalása…

    Auschwitz
  • Auschwitz (rövidített cikk)

    Cikk

    Az auschwitzi koncentrációs tábor volt a legnagyobb komplexum, melyet a náci rezsim létrehozott. Három fő táborból állt, mindegyikben kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, az egyik emellett kivégzőközpontként is funkcionált. Az építkezés 1940 májusában kezdődött a lengyelországi Krakkótól mintegy 60 kilométerre nyugatra fekvő Auschwitz mellett. 1940 és 1945 között becslések szerint legalább 1,3 millió embert deportált ide az SS és a német rendőrség, s közülük…

  • Az 1936-os berlini náci olimpia: Afroamerikai hangok és a Jim Crow-törvények Amerikája

    Cikk

    Nem sokkal azután, hogy Hitler 1933-ban hatalomra került Németországban, az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban élő megfigyelők megkérdőjelezték a náci rezsim által rendezett olimpiai játékok támogatásának erkölcsösségét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1933 júniusában ígéretet kapott a Német Olimpiai Bizottságtól, hogy Németország be fogja tartani az olimpiai chartát. A charta a diszkrimináció összes formáját tiltotta a sportban. Miután…

    Az 1936-os berlini náci olimpia: Afroamerikai hangok és a Jim Crow-törvények Amerikája
  • Az 1936-os berlini náci olimpia: az olimpiai fáklyás váltófutás bemutatkozása

    Cikk

    HÁTTÉR 1931. május 13-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Berlinnek ítélte az 1936-os nyári olimpia rendezés jogát. A bizottságot a belga Henri Baillet-Latour gróf vezette. Berlin kiválasztása Németország visszatérését jelezte a globális közösségbe az I. világháborúban elszenvedett vereség után. Két évvel később a náci párt vezére, Adolf Hitler Németország kancellárja lett. A nemzet törékeny demokratikus rendszerét hamarosan egypártrendszerű diktatúrává…

    Az 1936-os berlini náci olimpia: az olimpiai fáklyás váltófutás bemutatkozása
  • Az Egyesült Államok és a holokauszt

    Cikk

    Bár az  amerikaiaknak megbízható információik voltak arról,  hogy a náci rezsim üldözi a zsidókat, legtöbben elépzelhetetlennek tartották, hogy lehetséges egy szervezett tömeggylkosság végrehajtása. Még ha a legtöbb amerikai együttérzéssel tekintett az európai zsidók helyzetére, az ország számára soha nem volt kiemelt fontossgú a menekültek megsegítése a vagy  nácizmus áldozatainak megmentése.

    Az Egyesült Államok és a holokauszt
  • Az Egyesült Államok és a holokauszt (rövidített cikk)

    Cikk

    A II. világháború során a zsidók és a nácizmus más áldozatainak mentése nem volt kiemelt cél az Egyesült Államok kormánya számára. Részben az antiszemitizmus (a zsidókkal szembeni előítélet vagy gyűlölet), az izolacionizmus, a gazdasági válság és az idegengyűlölet (a külföldiekkel szembeni előítélet vagy félelem) miatt az amerikai politika komoly akadályokat gördített a menekültek vízumszerzési kísérletei elé. Ráadásul a külügyminisztérium is késleltetve…

  • Az Eutanáziaprogram és az „Aktion T4”

    Cikk

    A náci Eutanáziaprogram célja a szellemi és fizikai fogyatékkal élők megsemmisítése volt. A nácik úgy vélték, hogy ezzel „megtisztíthatják” az „árja” fajt a genetikailag hibásnak tekintett és a társadalom számára anyagi terhet jelentő emberektől.

    Az Eutanáziaprogram és az „Aktion T4”
  • Az I. világháború

    Cikk

    AZ I. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE A huszadik század első nagy nemzetközi konfliktusa az I. világháború volt, amely Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös és felesége, Zsófia főhercegnő 1914. június 28-i szarajevói meggyilkolása után robbant ki, és amely 1914 augusztusától kezdve négy éven át számos fronton zajlott. AZ I. VILÁGHÁBORÚ ANTANT- ÉS KÖZPONTI HATALMAI A háború során az antanthatalmak – Nagy-Britannia, Franciaország, Szerbia és a cári…

    Bejelölések: Az I. világháború
    Az I. világháború
  • Az I. világháború következményei

    Cikk

    Az I. világháború után kivetett megterhelő kártérítések és az Európában az 1920-as években tapasztalható általános infláció (amely az anyagilag kimerítő háború közvetlen következménye volt) a német birodalmi márka rohamos hiperinflációját idézték elő 1923-ra. Ez a hiperinflációs időszak, valamint az 1929-ben kezdődött gazdasági világválság hatásai komolyan aláaknázták a német gazdaság stabilitását, megfosztották a középosztályt a személyes…

    Az I. világháború következményei
  • Az I. világháború (rövidített cikk)

    Cikk

    A huszadik század első nagy nemzetközi konfliktusa az I. világháború volt, amely 1914 augusztusától kezdve a következő négy év során számos fronton zajlott, s amelynek gyújtószikráját a Habsburg főherceg, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása jelentette. A háború során az antant hatalmak - Nagy-Britannia, Franciaország, Szerbia és a birodalmi Oroszország (a később hozzájuk csatlakozó Olaszországgal, Görögországgal, Portugáliával, Romániával és az Egyesült Államokkal…

    Bejelölések: Az I. világháború

Thank you for supporting our work

We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.