![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 1-9 találat megjelenítése az összesen 9 találatból "Cikk" | Következő >>
A megbékítés politikája diplomáciai stratégia, amely engedményeket tesz egy agresszív külföldi hatalom felé annak érdekében, hogy elkerülje egy háború kitörését. Ezt a típusú diplomáciát leggyakrabban Neville Chamberlain brit miniszterelnök nevéhez kötik, aki 1937 és 1940 között volt hivatalban. Az 1930-as években a brit kormány a náci Németországgal szemben a megbékítés politikáját folytatta. Ezt a politikát ma többen kudarcnak tekintik, mivel nem akadályozta meg…
1933 és 1945 között számos csoportosulás fejtett ki ellenállást a náci rezsimmel szemben mind Németország, mind az általa elfoglalt országok területén. Saját hazájukban legkorábbi ellenfeleik a kommunisták, a szocialisták és a szakszervezeti vezetők voltak. 1944-ben német politikusok és katonai vezetők kisebb csoportja kísérelt meg sikertelen merényletet Adolf Hitler ellen, Franciaországban pedig mind a nacionalista, mind a kommunista ellenállási mozgalom szabotázsakciókkal…
A Harmadik Birodalom tizenkét éve (1933–1945) alatt a náci tisztviselők és szervezetek rendszeresen alkalmazták a nyilvános megszégyenítés eszközét Németországban és a nácik által megszállt országokban. Zsidókat és más, a faji törvényeket „megsértő” áldozatokat szemeltek ki a megszégyenítés célpontjaként. Gyakran előfordult például, hogy zsidó férfiakat erőszakkal megborotváltak és testi fenyítést alkalmaztak ellenük.
1936 augusztusában Adolf Hitler náci diktatúrája két hétre álarc mögé rejtette rasszista, militarista jellegét, amikor otthont adott a nyári olimpiai játékoknak. A sportesemény remek lehetőséget jelentett arra, hogy a békés, toleráns Németország látszatával kápráztassák el a sok külföldi látogatót és újságírót. A rendezés jogát még 1931-ben ítélte Berlinnek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, két évvel az előtt, hogy a náci párt vezére, Adolf Hitler…
BEVEZETŐ1933 és 1945 között a náci Németország mintegy 40 000 tábort és más fogvatartásra alkalmas helyet létesített. Ezeket a táborokat az elkövetők különféle célokra használták, többek között kényszermunkára, az állam ellenségeinek tartott emberek bebörtönzésére és tömegmészárlásra. A táborok teljes száma az elkövetők maguk által készített feljegyzéseinek folyamatos kutatásán alapszik.KORAI TÁBOROK1933-as hatalomra kerülésétől kezdve a náci rezsim…
1933 és 1945 között a náci Németország mintegy 20 000 tábort létesített sok millió áldozata bebörtönzésére. Ezeket a táborokat különféle célokra használtákvoltak köztük kényszermunkatáborok, átmeneti táborok, melyekben csak megszálltak a deportáltak az út során, valamint olyan haláltáborok is, amelyek elsődlegesen vagy kizárólag tömegmészárlások végrehajtása céljából épültek. A németek és kollaboránsaik csak a táborokban több mint hárommillió zsidó…
Az 1935 szeptemberében a náci Németországban elfogadott nürnbergi törvények két törvényből álltak: ezek a birodalmi állampolgársági törvény és a német vér és német becsület védelméről szóló törvény. A törvények a náci ideológia mögött meghúzódó számos fajelméletet testesítették meg. Ezek biztosították a jogi keretet a németországi zsidók szisztematikus üldözéséhez.Adolf Hitler 1935. szeptember 15-én jelentette be a nürnbergi törvényeket. Németország…
A náci rezsim üldözésének és népirtásának minden zsidó a célpontja volt, férfiak és nők egyaránt. Ugyanakkor a rezsim a zsidó és nem zsidó nőket is gyakran tette brutális üldözés célpontjává, amely esetenként kimondottan női mivoltukhoz kötődött. A náci ideológia a roma (cigány), a lengyel, és az intézményi gondozás alatt álló, fogyatékkal élő nőkre is kiterjedt.Léteztek olyan táborok, illetve a koncentrációs táborokon belül olyan egységek, amelyeket…
A náci rezsim gyakran tette brutális üldözés célpontjává a zsidó és nem zsidó nőket egyaránt, melynek formája esetenként kimondottan női mivoltukhoz kötődött. Léteztek olyan táborok, illetve a koncentrációs táborokon belül olyan egységek, amelyeket kifejezetten női foglyok számára terveztek. A legnagyobb ilyen létesítmény az 1939 májusában épült ravensbrücki náci koncentrációs tábor volt, melyben a szovjetek által történt 1945-ös felszabadításig több mint…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
