<p>1936. augusztus 1-jén Hitler megnyitotta a XI. nyári olimpiai játékokat. Egy új szertartást is bevezettek: magányos futó érkezett fáklyával a kezében az ókori játékok helyszínéről, a görögországi Olümpiából. A fényképen egy olimpiai fáklyahordozó látható, amint nem sokkal a megnyitóünnepség előtt átfut Berlin városén, és elhalad a Brandenburgi kapu előtt. Berlin, Németország, 1936. július-augusztus</p>

Az 1936-os berlini náci olimpia: az olimpiai fáklyás váltófutás bemutatkozása

HÁTTÉR

Adolf Hitler az olimpiai játékok megnyitóünnepségére tartva áthalad a Brandenburgi kapu alatt.

1931. május 13-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Berlinnek ítélte az 1936-os nyári olimpia rendezés jogát. A bizottságot a belga Henri Baillet-Latour gróf vezette. Berlin kiválasztása Németország visszatérését jelezte a globális közösségbe az I. világháborúban elszenvedett vereség után.

Két évvel később a náci párt vezére, Adolf Hitler Németország kancellárja lett. A nemzet törékeny demokratikus rendszerét hamarosan egypártrendszerű diktatúrává formálta. A rendőrség politikai ellenfelek ezreit fogta el és küldte koncentrációs táborokba tárgyalás nélkül. A náci rezsim továbbá faji szabályozásokat is bevezetett, amelyek a germán „árja” lakosság „megtisztítását” és erősítését célozták. Egy könyörtelen kampány keretében megkezdték a másfél milliós németországi zsidóság kirekesztését a német élet minden területéről.

1936. AUGUSZTUS

1936 augusztusában Adolf Hitler náci diktatúrája két hétre álarc mögé rejtette rasszista, militarista jellegét, amikor otthont adott a nyári olimpiai játékoknak. Az antiszemitizmus és a területi terjeszkedés háttérbe helyezésével a sportesemény remek lehetőséget jelentett arra, hogy a békés, toleráns Németország látszatával kápráztassák el a sok külföldi látogatót és újságírót.

Németország ügyesen hirdette az olimpiát színes plakátokkal és magazinhirdetésekkel. Az sport képi világával kapcsolatot teremtettek a náci Németország és az ókori Görögország között. Ezek az ábrázolások azt a náci mítoszt szimbolizálták, amely szerint a felsőbbrendű német kultúra jogos örököse az ókor „árja” kultúrájának.

Az olimpiai fáklyát Görögországból hozó 3000 tagú futóváltó utolsó tagja meggyújtja az olimpiai lángot Berlinben, ami a XI. nyári olimpia megnyitását jelzi

Ezek az összehangolt propagandatevékenységek jóval az olimpiai játékok után is folytatódtak, például Leni Riefenstahl sokat vitatott „Olimpia” című dokumentumfilmjének 1938-as nemzetközi kiadásával.

A JÁTÉKOK MEGNYITÓJA

1936. augusztus 1-jén Hitler megnyitotta a XI. olimpiai játékokat. A híres zeneszerző, Richard Strauss fanfárjai jelezték a főleg németekből álló tömegnek a diktátor érkezését. Több száz, a megnyitóra készült egyenruhát viselő sportoló vonult be a stadionba, csapatonként, betűrendben. Egy új szertartást is bevezettek: magányos futó érkezett fáklyával a kezében az ókori játékok helyszínéről, a görögországi Olümpiából.

A FÁKLYÁS VÁLTÓFUTÁS

Az 1936-os játékokon szerepelt először a fáklyás futás. Mind a 3422 fáklyahordozó egy kilométert (0,6 mérföldet) futott a fáklyás futás útvonalán az ősi olimpiai játékok helyszínéről, a görögországi Olümpiából Berlinbe. A korábbi német olimpikon, Carl Diem az i. e. 80-ban Athénban futott versenyről mintázta a váltót. Ez tökéletesen megfelelt a náci propagandistáknak, akik fáklyafényes parádékkal és gyűlésekkel vonzották a németeket, különösen a fiatalságot, a náci mozgalomhoz.

Magát a fáklyát 1936-ban a Krupp, egy acél- és fegyvergyártásról ismert német vállalat készítette.

Az 1936-os nyári olimpiai játékok megnyitója

Thank you for supporting our work

We would like to thank The Crown and Goodman Family and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.