![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpeg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 1-25 találat megjelenítése az összesen 172 találatból "Cikk" | Következő >>
A Biztonsági Rendőrség (Sicherheitspolizei, SiPo) egy új német rendőri szervezet volt, amelyet Heinrich Himmler SS-vezető és a német rendőri erők vezetője hozott létre 1936-ban. A Biztonsági Rendőrség egyesítette a bűnügyi rendőrséget (Kripo) és a politikai rendőrséget (Gestapo). Szoros kapcsolatban állt az SD-vel (Sicherheitsdienst), az SS titkosszolgálatával. A Biztonsági Rendőrség intézménye és állománya jelentős szerepet játszott a holokauszt elkövetésében.
Az SD (Sicherheitsdienst) a náci párt titkosszolgálataként működött. A náci párt elit félkatonai szervezete, az SS (Schutzstaffel, magyarul Védőosztag) alá tartozott, amely Heinrich Himmler irányítása alatt állt. A náci korszak idején az SD egyre fontosabb pozíciót kapott a náci zsidóellenes politikában. Leginkább arról várt hírhedtté, hogy tagjai az Einsatzgruppék (mozgó kivégzőosztagok) fontos állományát képezték.
Az 1944. június 6-i normandiai partraszállás, avagy a D-nap jelezte az Overlord-hadművelet kezdetét. Az Overlord-hadművelet volt a normandiai invázió kódneve. A normandiai hadjárat a II. világháború egyik legfontosabb szövetséges katonai műveletének bizonyult. Elengedhetetlen volt a szövetségesek Németország feletti győzelméhez. Június végére több mint 850 000 szövetséges katona szállt partra a normandiai partokon.
Amikor a nácik hatalomra kerültek 1933-ban, több ezer fekete bőrű személy élt Németországban. A náci rezsim zaklatta és üldözte őket, mivel a nácik a fekete bőrű embereket fajilag alsóbbrendűnek tekintették. Bár nem volt olyan központosított, szisztematikus program, amely a feketék elpusztítását célozta volna, a nácik sok feketét bebörtönöztek, kényszersterilizáltak, illetve meggyilkoltak.
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A szakemberek között gazdasági vezetők is voltak.
A Gestapo volt a náci Németország hírhedt politikai titkosrendőrsége. A nácik uralma alatt a Gestapo átalakult, hatalma folyamatosan növekedett. A Gestapo által üldözött csoportok is a rezsim politikai céljainak megfelelően változtak. Egyetlen dolog maradt állandó: a Gestapo megbízható kegyetlenséggel szolgálta ki a nácik legszélsőségesebb politikai szándékait.
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A hadsereg meghatározó szerepet játszott a náci hatalom megszilárdításában, valamint a zsidók és más csoportok üldözésében és tömeges meggyilkolásában.
A nácik hatalomra kerülése véget vetett a Németország által az I. világháború után létrehozott parlamentáris demokráciának, az úgynevezett Weimari Köztársaságnak. Adolf Hitler 1933. január 30-i kancellári kinevezése után a Harmadik Birodalom néven is ismert náci állam hamarosan olyan rendszerré vált, amely nem garantálta az alapvető jogokat a német állampolgároknak. 1933. február 28-án, a Reichstagban (a német parlament) kitört gyanús tűz után a kormány kiadott egy…
A náci párt igyekezett befolyását a német társadalom életének minden területére kiterjeszteni. A Hitlerjugend és a Német Lányszövetség a náci párt ifjúsági csoportjaiként jöttek létre, azzal a céllal, hogy megismertessék a gyerekeket és a fiatalokat a náci ideológiával és politikával. Az ilyen ifjúsági csoportok feladata volt az is, hogy felkészítse a német fiatalokat a háborúra.
A holokauszt hatmillió európai zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és meggyilkolása volt, amelyet a náci német rezsim és szövetségesei, valamint kollaboránsai hajtottak végre. A holokauszt egy fokozatosan kiteljesedő folyamat volt, amely 1933 és 1945 között zajlott le Európa-szerte.
A holokauszt (1933–1945) idején a magyar kormány saját kezdeményezésére és a náci német hatóságokkal együttműködve üldözte és gyilkolta a zsidókat. A holokauszt Magyarországon mind az országon belül, mind az ország által annektált közép- és kelet-európai területeken meghatározta az ott élő zsidó közösségek sorsát. A második világháború idején összesen körülbelül 825 000 zsidó élt magyar fennhatóság alatt. Közülük mintegy 550 000 embert öltek meg a…
Az ukrajnai Odessza városát 1941 októberétől 1944 tavaszáig a náci Németország akkori szövetségese, Románia tartotta megszállás alatt. Az odesszai antiszemita intézkedések rövidesen a tömeggyilkosságokig eszkalálódtak. A románok a megszállás első heteiben több tízezer zsidót gyilkoltak meg Odesszában és annak külvárosaiban. Az életben maradt zsidókat deportálták. A legtöbbjüket 1941 végén vagy 1942 első felében a románok által megszállt területeken gyilkolták…
1945-ben, amikor az angol, amerikai és szovjet csapatok elérték a náci koncentrációs táborokat, megtalálták a felhalmozott holttesteket, emberi csontokat és hamvakat, a tömeggyilkosságok bizonyítékait. A katonák több ezer éhező és súlyos beteg zsidó és nem zsidó túlélőt is találtak. A túlélők számára az élet újrakezdése elrettentő feladatnak tűnt.A felszabadítás után sok túlélő félt visszatérni korábbi otthonába az Európa egyes részein továbbra sem szűnő…
1945-ben, amikor a szövetséges csapatok bevonultak a náci koncentrációs táborokba, emberi holttestek, csontvázak és hamvak halmaival- a tömeggyilkosságok bizonyítékaivalszembesültek. A katonák több ezer éhező és beteg túlélőt – zsidót és nem zsidót – is találtak. Felszabadításuk után sok túlélő félt visszatérni korábbi otthonába a továbbra is fennálló antiszemitizmus (a zsidók elleni gyűlölet) miatt. A hazatérők közül sokan halálfélelemben éltek. Az…
Miután a holokauszt véget ért, a túlélők többsége úgy érezte, hogy a zsidóknak nincs jövője Európában. Olyan hazára vágytak, ahol a zsidóság nem egy sebezhető kisebbség. Ezek a remények 1948. május 14-én sokak számára akkor váltak valóra, amikor megalakult Izrael állama. A zsidók évezredes történelmi és vallási kapcsolatban álltak Izrael földjével.
A holokauszt a II. világháború tágabb kontextusában történt. Hitler kormánya egy hatalmas, bőséges élettérrel (Lebensraum) rendelkező új kelet-európai birodalmat képzelt el Németország számára, amely még ki sem heverte az I. világháborús vereséget. A vezetők számításai szerint az európai német uralom valóra váltásához háborút kellett vívniuk.1939A Szovjetunió semlegességének biztosítása után (1939. augusztus, szovjet-német megnemtámadási egyezmény) a németek…
A II. világháború halálos áldozatainak becsült száma világméretekben elérte az 55 millió főt; ez volt a legnagyobb és legpusztítóbb háború a történelem folyamán. Németország robbantotta ki 1939. szeptember 1-én Lengyelország megszállásával. Válaszul Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent a németeknek, a német haderő pedig 1940 tavaszán betört Nyugat-Európába. A Szovjetunió, Németország bátorítása mellett, 1940 júniusában elfoglalja a balti államokat.…
Itt megismerheti a második világháborút megelőzően és a háború során bekövetkezett legfontosabb események idővonalát. Az európai zsidók tömeges meggyilkolása a második világháború alatt zajlott. Ahogy a német csapatok egyre több területet szálltak meg és foglaltak el Európában, a Szovjetunióban és Észak-Afrikában, úgy a rezsim faji és antiszemita politikája is egyre radikálisabbá vált: az üldözés helyett a teljes megsemmisítés lett a kitűzött cél.
A szótárak szerint a „kívülálló” olyasvalaki, aki jelen van az eseményeknél, de nem vesz bennük aktívan részt.
A nácik kevesebb mint egy évtized alatt egy szélsőségesen militáns, gyilkos szervezetté formálták a német közrendészetet. A közrendészet tagjai számos módon vettek részt a holokauszt elkövetésében. Őrizték a gettókat, szervezték a deportálásokat, vadásztak a bujkáló zsidókra, valamint számtalan zsidót és nem zsidót lemészároltak. A közrendészet nagyban hozzájárult az európai zsidóság ellen elkövetett népirtás gyors és könyörtelen lebonyolításához.
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A köztisztviselők – a kormánytisztviselőktől a bírákig – olyan törvények kidolgozásában és érvényesítésében működtek közre, amelyek célja az volt, hogy megfosszák a zsidókat…
1933 és 1945 között számos csoport fejtett ki ellenállást a náci rezsimmel szemben, mind Németország, mind az általa elfoglalt országok területén. Saját hazájukban a nácik legkorábbi ellenfelei a kommunisták, a szocialisták és a szakszervezeti vezetők voltak. Habár a hagyományos egyházak hierarchiájába tartozó személyek vagy támogatták a náci rezsimet, vagy eltűrték a diszkriminációt és üldöztetést célzó politikájukat, egyes német teológusok, mint például…
A fajra vonatkozó hiedelmek és elgondolások a hétköznapi élet és politika minden aspektusát áthatották a náci Németországban. Különösen meghatározó volt az a hamis elképzelés, hogy a zsidóság egy különálló és alsóbbrendű fajt képez. Ez a hiedelem a faji alapú antiszemitizmus.A nácik fajra vonatkozó hiedelmeinek és elgondolásainak együttesét néha „náci fajelméletnek” vagy „náci faji ideológiának” nevezzük. A rasszizmus más formáihoz hasonlóan a náci…
BevezetésSzámos tudós vizsgálta a nácik Kelet-Európára vonatkozó ideológiáját és politikáját az imperializmus és a gyarmatosítás összefüggésében.Az imperializmus egy állam hatalmának kiterjesztése a határain túli területekre vagy népekre, többek között hódítás, felvásárlás vagy a politikai és gazdasági ellenőrzés kiterjesztése révén.A gyarmatosítás az imperializmus egyik formája, amelyben egy állam úgy szerez ellenőrzést egy terület felett, hogy a…
A HOLOKAUSZTA holokauszt a nyugati civilizáció, a nemzetállamok, a modern bürokratikus társadalmak és az emberi természet megismerésének megkerülhetetlen témája. A holokauszt az ártatlan polgári lakosok millióinak előre eltervezett tömegmészárlását jelenti. A nácik példátlan mértékű népirtást hajtottak végre rasszista ideológiájuk alapján, amely a zsidókat „élősködő férgeknek” tekintette, akik csak a megsemmisítésre méltók. Európa teljes zsidó lakosságát…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.
