Más zsidókhoz hasonlóan Lewent családját is a varsói gettóba kényszerítették. 1942-ben Abraham egy pincéban bujkált, ezalatt édesanyját és lánytestvéreit elfogták és megölték a németek. Abrahamot kényszermunkára vitték, de megszökött, és visszatért édesapjához a gettóba. 1943-ban mindkettőjüket Majdanekbe deportálták, ahol Abraham édesapja meghalt. Abrahamot később Skarzyskoba, Buchenwaldba, Schliebenbe, Bisingenbe és Dachauba küldték. Az amerikai katonák akkor szabadították ki Abrahamot, amikor a németek a foglyokat evakuálták.
Az éhezés a gettóban olyan méreteket öltött, hogy az utcát földön fekvő, haldokló emberek lepték el, kisgyermekek kéregettek, és minden nap, amikor reggel kiléptünk az utcára, láttuk, hogy egy halott fekszik, újságpapírral vagy valamilyen pokróccal letakarva, amit éppen találtak vagy találtunk... Eleinte ezek az emberek kis kocsikon szálltották el a halottakat, levitték őket a temetőbe, és tömegsírokba hantolták el őket. Csak az éhezés miatt naponta ezrek haltak meg, mert a németek semmilyen ennivalót nem adtak a gettó lakóinak. Nem volt semmi. Nem mehettünk be [a városba], hogy vásároljunk, nem szerezhettünk ennivalót. Ez volt a mi balszerencsénk. Ha nincs mit enned, meghalsz, ennyiről szólt a dolog.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
