Personal effects taken from the prisoners at Auschwitz before they were taken to the gas chamber.

Gázkamrák

A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni, amelynek során mentálisan sérült betegeket öltek meg („eutanázia”). A nácik eufemizáló szóhasználatában az „eutanázia” a mentális betegségeik és fizikai fogyatékosságok miatt „életre méltatlanoknak” ítélt német állampolgárok szisztematikus meggyilkolását jelentette.

EUTANÁZIAPROGRAM

Photograph with the caption:  "...because God cannot want the sick and ailing to reproduce."

Fénykép a következő felirattal: „... Mivel Isten nem akarhatja, hogy a betegek és gyengék szaporodjanak.” Ez a kép egy propagandafilmből származik, melyet a Birodalmi Propagandaminisztérium készített azzal a céllal, hogy elfogadtassa az eutanáziaprogramot a közvéleménnyel.

Forrás:
  • US Holocaust Memorial Museum

Az eutanáziaprogram részeként hat elgázosító létesítményt hoztak létre a következő helyszíneken: Bernburg, Brandenburg, Grafeneck, Hadamar, Hartheim és Sonnenstein. Ezek a megsemmisítő központok tiszta, kémiai úton előállított szén-monoxid gázt alkalmaztak.

MOZGÓ GÁZKAMRÁK (GÁZTEHERAUTÓK)

A Szovjetunió 1941. júniusi lerohanását és a mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) tömeggyilkosságait követően a nácik átalakított teherautókban létesített mozgó gázkamrákkal kísérleteztek. Ezekben a járművekben a motor kipufogógázát a hermetikusan lezárt rakodótér belsejébe vezették. A teherautókat akkor kezdték el használni, amikor az Einsatzgruppe tagjai harci kimerültségre kezdtek panaszkodni, és arra, hogy a nők és gyermekek lelövése túlzott lelki megterheléssel jár. Az elgázosítás ráadásul olcsóbb megoldásnak is bizonyult. Az Einsatzgruppen (mozgó kivégzőosztagok) több százezer embert, főként zsidókat, romákat és értelmi fogyatékosokat gyilkoltak meg a mérgező gázzal.

HALÁLTÁBOROK

Chelmno

1941-ben az SS megállapította, hogy a „végső megoldás” leghatékonyabb kivitelezési módja a zsidók haláltáborokba történő deportálása és elgázosítása. Ugyanebben az évben Lengyelországban megnyitották a chelmnoi tábort. A Lódz környékén élő zsidó és roma lakosságot itt gyilkolták meg átalakított teherautókban működő mozgó gázkamrák használatával.

Belzec, Sobibor és Treblinka

1942-ben a szintén lengyelországi Belzecben, Sobiborban és Treblinkában már épített gázkamrákban kezdődtek a szisztematikus tömeggyilkosságok (dízelmotorokkal előállított szén-monoxid gázzal). Miután az áldozatokat kiszállították a marhavagonokból, azt mondták nekik, hogy fertőtlenítő „zuhanyt” kell venniük. A náci és ukrán őrök néha kiabáltak az áldozatokkal, és verték őket, azt parancsolva nekik, hogy feltartott kézzel menjenek be a kamrába. Így ugyanis többen fértek be, és minél többen voltak, annál hamarabb megfulladtak.

Gas chamber in the main camp of Auschwitz immediately after liberation.

Háború után készült fénykép a tömeggyilkosság céljára kialakított gázkamráról az auschwitzi főtáborban. Lengyelország, kb. 1947.

1940. augusztus közepén az auschwitzi koncentrációs tábor hatóságai egy krematóriumot helyeztek üzembe a halottasház mellett. Ez az épület közvetlenül az auschwitzi főtábor határain kívül volt. 1941 szeptemberében a halottasházat tömeggyilkosság elkövetésére alkalmas gázkamrává alakították át, ahol több száz embert lehetett megölni egyszerre. Ezt a gázkamrát 1942 decemberéig használták, bár a krematórium egészen 1943 júliusáig működött. 1944-ben a tábori hatóságok leszerelték a krematórium kemencéit, és az épületet légitámadáskor használt óvóhellyé alakították az SS-kórház és a közeli tábori adminisztrációs épületekben dolgozó SS-tisztek számára. Az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum 1947-es létrehozása során két krematóriumi kemencét rekonstruáltak eredeti alkotóelemek felhasználásával, és újjáépítették a krematórium kéményét. Ekkoriban bontották le a légiriadó során használt óvóhely falait, hogy a múzeum és az emlékhely látogatói megtekinthessék a rekonstruált gázkamra és krematórium területét.

Forrás:
  • Dokumentationsarchiv des Oesterreichischen Widerstandes

Auschwitz

Mindezzel párhuzamosan a nácik továbbra is kutatták a hatékonyabb kivégzési módszereket. A lengyelországi Auschwitzban található táborban 1941 szeptemberében 600 szovjet hadifoglyon és 250 beteg táborlakón kipróbálták a (korábban fertőtlenítésre és rovarirtásra használt) Zyklon-B granulátumot, amely a levegővel érintkezve halálosan mérgező gázzá alakul át. Ez bizonyult a leggyorsabban ölő módszernek, ezért ezt választották az auschwitzi tömeggyilkosságok eszközéül.

A deportálások csúcspontján naponta 6000 embert gyilkoltak meg az auschwitzi gázkamrákban.

KONCENTRÁCIÓS TÁBOROK

Bár az olyan táborok, mint a stutthofi, a mauthauseni, a sachsenhauseni és a ravensbrücki, nem kifejezetten haláltáborok voltak, ezekben is voltak gázkamrák. Ezek a kamrák viszonylag kicsik voltak, és a nácik által munkára alkalmatlannak ítélt foglyok kivégzésére szolgáltak. A legtöbb tábor gázkamráiban Zyklon-B gázt használtak.

Thank you for supporting our work

We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.

Fogalomtár