A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék (rövidített cikk)

A németországi Nürnbergben hivatalosan 1945. november 20-án, mindössze hat és fél hónappal a fegyverletétel után megkezdődtek a német vezetők Nemzetközi Katonai Törvényszék (IMT) előtti perei; ezek a háború utáni időszak legismertebb háborús bűntetteket vizsgáló perek. A szövetséges nemzetek mindegyike - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország - egy-egy bírót és ügyészi csapatot biztosított az eljáráshoz, melynek szabályait a kontinentális és az anglo-amerikai bíráskodási rendszer érzékeny összehangolásával állították fel. A tolmácsok minden mozzanatot szimultán fordítottak angol, francia, német és orosz nyelvre.

Hosszas viták eredményeként 24 alperes képviselte a náci diplomáciai, gazdasági, politikai és katonai vezetés keresztmetszetét a vádlottak padján (közülük azonban csak 21-en jelentek meg végül a bíróság előtt). Adolf Hitler, Heinrich Himmler és Joseph Goebbels felelősségre vonására soha nem került sor, mivel mindhárman véget vetettek életüknek még a háború befejezése előtt. Az IMT a béke és az emberiség elleni bűnök, valamint háborús bűntettek elkövetésének vádját hozta fel az érintettek ellen. Az emberiség elleni bűntettek közé a bíróság meghatározásában olyan cselekedetek tartoztak, mint a „politikai, faji vagy vallási alapon történő gyilkosságok, kivégzések, bebörtönzések, deportálások ... vagy üldözések”. Annak érdekében, hogy a II. világháború kezdete előtt a náci német törvények értelmében elkövetett bűnök is tárgyalhatók legyenek, negyedik vádpontként azt hozták fel mindannyiuk ellen, hogy a fenti bűncselekmények elkövetésére összeesküvést szőttek. A vádlottak szabadon választhattak maguknak ügyvédet. A tárgyalásokat nap mint nap 400 látogató kísérte figyelemmel, 23 különböző ország 325 tudósítójával együtt.

Az amerikai főügyész, Robert Jackson úgy döntött, hogy a szemtanúk vallomásai helyett inkább a nácik saját feljegyzéseire és dokumentumaira építi fel érvelését. Ezek a Nürnbergben bemutatott bizonyítékok és vallomások képezik a holokauszttal kapcsolatos mai tényismereteink nagy részét, az auschwitzi halálgyárról, a varsói gettó elpusztításáról, és a hatmillió zsidó áldozattal kapcsolatos becslésről szóló információkat is beleértve.

A bírák 1946. október 1-jén hirdettek ítéletet. A bűnösség megállapításához négyből három bírónak egyet kellett értenie. Tizenkét vádlottat halálra ítéltek; Herman Goering öngyilkosság elkövetésével menekült meg az akasztófától. Az IMT három vádlottat életfogytiglani, négyet pedig 10-től 20 évig terjedő börtönbüntetésre ítélt; hármukat felmentették.

Thank you for supporting our work

We would like to thank The Crown and Goodman Family and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.