Háborús bűnperek (rövidített cikk)

A II. világháború után mind a nemzetközi, mind a nemzeti bíróságok lefolytattak háborús bűnök elkövetői ellen indított pereket. A vezető német tisztviselők pere a szövetséges hatalmak (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Franciaország) bíróiból álló Nemzetközi Katonai Törvényszék (International Military Tribunal, IMT) előtt zajlott a németországi Nürnberg városában. 1945. október 18-a és 1946. október 1-je között az IMT 22 „főbűnös” ellen folytatott eljárást a béke és az emberiség ellen elkövetett, valamint egyéb háborús bűnökért és az ilyenek elkövetésére való szövetkezésért. Közülük tizenketten halálbüntetést kaptak, hárman életfogytiglani, négyen pedig 10-től 20 évig terjedő börtönbüntetést. A többi három vádlottat a Törvényszék felmentette. Ugyanitt az amerikai hadbíróságok további 12 német vezetőt helyeztek vád alá: magas rangú orvosoknak, a mozgó kivégzőosztagok, a német igazságszolgáltatás, a külügyi hivatal és a német katonai főparancsnokság tagjainak, valamint az ipar vezető gazdasági szereplőinek kellett felelniük a tetteikért.

Az 1945 utáni háborús bűnperek túlnyomó többségének vádlottjai alacsonyabb szintű tisztviselők és funkcionáriusok voltak. Közvetlenül a háború utáni időszakban a négy szövetséges állam az általuk elfoglalt német és osztrák területeken is folytatott eljárásokat. Ezeken keresztül – a perek során előkerült bizonyítékok és a kihallgatott szemtanúk vallomásai alapján – kerültek napvilágra a koncentrációs táborok rendszeréről szóló első információk. Független államként történő megalapításuk után mind a Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország), mind a Német Demokratikus Köztársaság (Kelet-Németország) még évtizedekig tárgyalta a náci korszak vádlottainak ügyeit, de sok más, olyan nemzet is lefolytatta saját háborús pereit, amelyeket Németország a II. világháború során elfoglalt, vagy amelyek együttműködtek a németekkel a civil, főként zsidó lakosság üldözésében. Többek között Lengyelország, az akkori Csehszlovákia, a Szovjetunió, Magyarország, Románia és Franciaország egyaránt több ezer német és hazai vádlott ügyét vizsgálta ki. Az európai zsidók deportálásának fő megtervezőjeként ismert Adolf Eichmann 1961-es izraeli pere pedig az egész világ figyelmét felkeltette. Ennek ellenére elmondható, hogy a náci bűnösök nagy részét soha nem vonták felelősségre és nem büntették meg, hanem egyszerűen visszatértek megszokott hétköznapi életükhöz. Éppen ezért Németország és a tengelyhatalmak háborús bűnöseinek felkutatása a mai napig is folyamatban van.

Thank you for supporting our work

We would like to thank The Crown and Goodman Family and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.