Adolf Hitler 1933 januárjában lett Németország kancellárja. Nem sokkal később megkezdődtek a megfélemlítő akciók a nácizmus ellenfeleivel szemben: az uszító hadjárat fő célpontjai a zsidók voltak. Sok zsidót nyilvánosan megszégyenítettek vagy letartóztattak, másokat pedig arra kényszerítettek, hogy feladják állásukat. A zsidóellenes intézkedések tetőfokát 1933. április 1-jén a zsidó tulajdonú vállalkozások bojkottálása jelentette. A felvételen egy náciellenes zsidó menet látható Chicagóban.
MegtekintésAz Amerikai Zsidó Kongresszus volt az egyik első csoport az Egyesült Államokban, amely felszólalt a nácizmus ellen. A csoport már 1933 márciusában, nem sokkal Hitler hatalomátvétele után tömeges megmozdulást szervezett, és számos demonstrációt tartott végig a háborús évek alatt is. Az Amerikai Zsidó Kongresszus szervezte ezt a náciellenes felvonulást Dél-Manhattanben. A rendezvény a németországi könyvégetések idején zajlott.
Megtekintés1938. november 9-én a nácik vezetésével országos méretű pogrom zajlott a zsidók ellen. A kristályéjszaka néven ismert pogrom során a rohamosztag (SA) csapatai több ezer zsidó tulajdonú üzletet és több száz zsinagógát romboltak le. Az erőszakhullám során közel 100 zsidót öltek meg. A felvételen egy tiltakozó gyűlés látható New Yorkban. Stephen S. Wise rabbi adott hangot az amerikai zsidó közösség felháborodásának. Az Egyesült Államok kormánya hivatalos úton is tiltakozott az erőszak ellen, Franklin D. Roosevelt elnök visszarendelte az amerikai nagykövetet Németországból.
MegtekintésAz Egyesült Államokban az elszigetelődési politika népszerűsége korlátozta ugyan, de Roosevelt elnöknek eltökélt célja volt, hogy segítsen a demokratikus Nagy-Britanniának a náci Németország elleni harcban. Megígérte ugyan, hogy megőrzi az Egyesült Államok semlegességét az európai háborúban, Roosevelt elrendelte a hadiipar növelését, és megfogadta – amint az a felvételen látható –, hogy az Egyesült Államok lesz majd a „demokrácia nagy fegyverarzenálja”. 1941 márciusában a kongresszus jóváhagyta Nagy-Britannia kölcsönbérleti támogatását. Nagy-Britannia végül több mint 31 milliárd dollár értékű katonai támogatást kapott az Egyesült Államoktól. Az Egyesült Államok 1941. december 7-én lépett be a II. világháborúba, miután a japánok meglepetésszerűen megtámadták Pearl Harbort.
MegtekintésRészlet Franklin D. Roosevelt beszédéből, amelyben felkéri az Egyesült Államok kongresszusát, hogy üzenjen hadat Japánnak az előző napon Pearl Harborra mért meglepetésszerű támadás miatt.
MegtekintésMiután az európai zsidóság ellen elkövetett náci gyilkosságok híre elért Amerikába, egyre nőtt a nyomás a Roosevelt-kormányon, hogy segítsenek az európai zsidókon. Ben Hecht drámaíró „Soha nem halunk meg” címmel állított emléket a náci üldöztetés zsidó áldozatainak, ezzel is cselekvésre buzdítva a kormányt. A cionista, revizionista Bergson-csoport által szponzorált előadást egy tömegtüntetés keretében mutatták be a New York-i Madison Square Gardenen. A később más amerikai városokban is látható műsor csak egyike volt a Bergson-csoport akcióinak, amellyel nyomást gyakoroltak Washingtonra, hogy határozottan lépjen fel Európa még élő zsidó lakosainak megmentésére.
Megtekintés
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
