![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 51-60 találat megjelenítése az összesen 137 találatból "Cikk" | Következő >>
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A német egészségügyi dolgozók központi szerepet játszottak számos náci irányelv kialakításában és végrehajtásában. Rengeteg orvos és ápoló támogatta a rezsimet, és sokan voltak bűnrészesei…
A zsidóké csak az egyike volt annak a négy csoportnak, amelyet a náci Németországban és a német uralom alatt álló Európában faji alapon üldöztek, a náci rezsim más csoportok tagjait is kivégeztette. A náci Németország diszkriminációjának és üldözésének legkorábbi áldozatai a rendszer politikai ellenfelei voltak: főként a kommunisták, szocialisták, szociáldemokraták és szakszervezeti vezetők. A nácik azokat az írókat és művészeket is üldözték, akiknek…
Bár első számú célpontjaik a zsidók voltak, a nácik és kollaboránsaik faji vagy ideológiai alapon más csoportokat is üldöztek. Diszkriminációjuk legkorábbi németországi áldozatai a rendszer politikai ellenfelei lettek: főként a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti vezetők. Ezenkívül az olyan írókat vagy művészeket is üldözték, akik munkáit felforgatónak tartották, illetve akik zsidó származásúak voltak. Az ilyeneket…
Bár első számú célpontjaik a zsidók voltak, a nácik és kollaboránsaik faji vagy ideológiai alapon más csoportokat is üldöztek. A náci diszkrimináció legkorábbi németországi áldozatai a rendszer politikai ellenfelei voltak: főként a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti vezetők. 1933-ban az SS létrehozta az első koncentrációs tábort Dachauban, ahol több ezer német politikai foglyot tartottak fogva. Ezenkívül olyan írókat vagy művészeket…
1941 novemberében a német hatóságok kivégzőközpont építésébe fogtak a megszállt Lengyelország délkeleti részében fekvő korábbi munkatábor helyén. Belzec, a németek második ilyen létesítménye, 1942. március 17-én kezdte meg működését. Csak ebben az évben mintegy 434 500 zsidót, és meghatározatlan számú keresztény vallású lengyelt, valamint romát (cigányt) szállítottak Belzecbe, ahol mindnyájukat megölték. A legtöbb áldozat Dél-Lengyelország gettóiból…
A német katonai hatóságok 1940-ben hozták létre a bergen-belseni tábort a németországi Cellétől körülbelül 18 kilométerre északra fekvő Bergen, illetve Belsen városok déli határában. Ez a komplexum számos tábort foglalt magában, amelyek fennállása különböző szakaszaiban létesültek. Három fő egysége a hadifogolytábor, a „lakótábor”, valamint a „fogolytábor” volt. 1943 előtt Bergen-Belsen kizárólag katonai fogolytáborként működött, később azonban a…
Sokan, akik az 1930-as és 1940-es években az üldöztetés elől biztos menedéket kerestek, az Egyesült Államok korlátozó bevándorlási kvótái és a vízum megszerzésének bonyolult követelményrendszere miatt elutasítással szembesültek. Az Egyesült Államokban a közvélemény nem támogatta a bevándorlás kiterjesztését, és nem gyakorolt nyomást a kormányzatra, hogy az változtasson bevándorláspolitikáján. A korszak bevándorláspolitikája a gazdasági szempontokat és a…
Számos kiegészítő telepével együttvéve Buchenwald volt az egyik legnagyobb koncentrációs tábor, amelyet a nácik létrehoztak. Megnyitására 1937 júliusában került sor, a Németország középső-keleti részében fekvő Weimartól mintegy 8 kilométerre északnyugatra. A foglyokat a tábor északi részébe zárták (ez volt a „főtábor”), míg az őrök barakkjai és a tábori adminisztráció a déli részben kapott helyet. A főtábort elektromos szögesdrót kerítés, őrtornyok…
A holokauszt során az SS legalább 152 000 embert pusztított el a chelmnói haláltáborban, mintegy 50 kilométerre északnyugatra a lengyelországi Lodz városától. Ez volt az első olyan állandósult létesítmény, amelyben tömegesen gázosítottak el zsidókat. A kivégzőközpont a Chelmno város területén álló egyik urasági birtokból, valamint egy közeli, hatalmas erdei tisztásból állt. A tábori állomány és az őrök a város más épületeiben szálltak meg, a birtokot és az…
1933 és 1945 között a náci Németország és szövetségesei több mint negyvennégyezer tábort és egyéb fogvatartási helyet (köztük gettókat) hoztak létre. Az elkövetők ezeket a helyszíneket különböző célokra használták. E célok közé tartozott a kényszermunka, az „állam ellenségének” tekintett emberek fogva tartása és a tömeggyilkosság. Emberek milliói szenvedtek, haltak meg, váltak gyilkosság áldozatává a lágerekben. Ilyen helyszín volt Dachau, a leghosszabb…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
