![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a túlélőkkel készült történeti interjúk betűrendes listájában! Az interjúkban személyes beszámolókat és közvetlenül átélt tapasztalatokat ismerhet meg a holokauszt és a második világháború idejéből.
<< Előző | 31-40 találat megjelenítése az összesen 122 találatból "Személyes történet" | Következő >>
1939-ben ahogy Chaim a lengyel seregben töltött szolgálata a végéhez közeledett, Németország megszállta Lengyelországot. A németek elfogták, és németországi kényszermunkára küldték Chaimot. Zsidó hadifogolyként Chaimot később visszaküldték Lengyelországba. Végül a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944.…
Lengyelország 1939-es megszállásakor a németek elfogták Chaimot, a lengyel hadsereg katonáját. Először Németországba küldték kényszermunkára, de zsidó hadifogolyként visszakerült Lengyelországba. Végül Chaimot a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944. júniusi felszabadításukig egy gazda bújtatta őket.
Charlene mindkét szülője a helyi zsidó közösség vezetője volt, a család aktív közösségi életet élt. Charlene édesapja a Lembergi (Lvovi) Állami Egyetem filozófiaprofesszora volt. A II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német inváziójával kezdődött. Charlene városa az 1939-es német–szovjet paktum értelmében a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországban volt. A szovjet megszállás alatt a család az otthonában maradt, és Charlene apja folytatta a…
Charlene mindkét szülője a helyi zsidó közösség vezetője volt, a család aktív közösségi életet élt. Charlene édesapja a Lembergi (Lvovi) Állami Egyetem filozófiaprofesszora volt. A II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német inváziójával kezdődött. Charlene városa az 1939-es német–szovjet paktum értelmében a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországban volt. A szovjet megszállás alatt a család az otthonában maradt, és Charlene apja folytatta a…
Charlene mindkét szülője a helyi zsidó közösség vezetője volt, a család aktív közösségi életet élt. Charlene édesapja a Lembergi (Lvovi) Állami Egyetem filozófiaprofesszora volt. A II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német inváziójával kezdődött. Charlene városa az 1939-es német–szovjet paktum értelmében a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországban volt. A szovjet megszállás alatt a család az otthonában maradt, és Charlene apja folytatta a…
Charlene mindkét szülője a helyi zsidó közösség vezetője volt, a család aktív közösségi életet élt. Charlene édesapja a Lembergi (Lvovi) Állami Egyetem filozófiaprofesszora volt. A II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német inváziójával kezdődött. Charlene városa az 1939-es német–szovjet paktum értelmében a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországban volt. A szovjet megszállás alatt a család az otthonában maradt, és Charlene apja folytatta a…
Dallas Peyton az arizonai Tucsonból érkezett, és a 70. páncélozott gyalogság tagja volt. 1945-ben egyéb felszabadítókkal együtt érkezett a dachaui táborba, ahol találkozott túlélőkkel, és a rémtettek bizonyítékait is látta.
A németek 1944-ben elfoglalták David városát, amelyet korábban már Magyarországhoz csatoltak. Davidot Auschwitzba deportálták, ahonnan az édesapjával Plaszowba került. Davidot a gross-roseni táborba és Reichenbachba (Langenbielau) küldték. Egyike volt a marhavagon százötven utasa közül annak a háromnak, aki túlélte a szállítást Dachauba. Halálmenetben érkezett Innsbruckból az amerikai és német csapatok frontvonalára, amikor felszabadult.
1939-ben a németek megszállták Lengyelországot, és 1940-ben egy gettót hoztak létre Varsóban. Szülei deportálása után Doris a nővérével és más rokonaival együtt rejtőzött el. Doris nővérét és nagybátyját megölték, és megtudta, hogy a szülei is meghaltak. Nagyanyja öngyilkosságot követett el. Dorist kicsempészték a gettóból, és egy nem zsidónak álcázva szobalányként és szakácsként dolgozott, de végül a ravensbrücki táborba deportálták. A táborba érkezve…
Lengyelország 1939-es megszállása után Dora családja a litvániai Vilniuszba menekült. Amikor a németek megszállták Vilniuszt, Dora apját lelőtték, a család többi tagját pedig a vilniuszi gettóba zárták. Dorát, a nővérét és az édesanyját a litvániai kaiserwaldi táborba, majd a Danzig melletti stutthofi koncentrációs táborba deportálták. Édesanyja és nővére Stutthofban halt meg. Dorát közvetlenül a felszabadítás előtt meglőtték, de túlélte.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
