Auschwitz központi szerepet játszott a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtására irányuló náci terv kivitelezésében. A nácik szinte minden Európai országból deportáltak zsidókat a megszállt Lengyelországban található Auschwitz II (birkenaui) haláltáborba. Auschwitzban összesen legalább 1,1 millió zsidó és több tízezer egyéb fogoly halt meg.
Németország hatalma csúcsán a szárazföldi Európa legnagyobb részét irányítása alatt tartotta.
A nácik hat haláltábort alakítottak ki a megszállt Lengyelországban. A legnagyobb ezek közül Auschwitz volt, amely Krakkótól mintegy 59 km-re nyugatra esett, a háború előtti német-lengyel határ közelében.
Az auschwitzi komplexum három fő táborból állt: az Auschwitz I koncentrációs táborból, az Auschwitz II (Birkenau) haláltáborból és az Auschwitz III (Monowitz) kényszermunkatáborból.
Auschwitz környékén további altáborok kiterjedt hálózatát hozták létre, és a foglyokat különböző gyárakban és ipari létesítményekben dolgoztatták.
1942-ben a nácik megkezdték a zsidók szisztematikus deportálását Auschwitzba. Naponta érkeztek a vonatok a németek által megszállt Európa szinte minden sarkából.
Az újonnan érkezőknek egy „szelekción” kellett átesniük, amely során az SS-személyzet többségüket alkalmatlannak ítélte a kényszermunkára, és azonnal a gázkamrákba küldte.
1943 és 1944 folyamán Auschwitz-Birkenau négy nagy gázkamrája és krematóriuma szinte megállás nélkül működött.
1944 októberében a halottak eltávolítására és a krematóriumok működtetésére kényszerített több száz zsidó fogoly felkelést szervezett.
Felrobbantották a IV-es számú krematóriumot és a hozzá tartozó gázkamrát, és több őrt is megöltek.
Az SS gyorsan leverte a felkelést, megölte a lázadó foglyokat, később pedig nyilvánosan felakasztott négy női kényszermunkást, akik a puskaport csempészték be a lázadóknak.
1944 vége felé a tömeggyilkosságok bizonyítékainak eltüntetése érdekében az SS arra kényszerítette a foglyokat, hogy bontsák le és robbantsák fel a megmaradt gázkamrákat.
Ahogy a szovjet erők 1945 januárjában egyre közelebb értek, az SS az auschwitzi táborok mintegy 60 000 foglyát erőltetett menetben Németország belseje felé irányította.
Mire a szovjetek január végén felszabadították Auschwitzot, csak pár ezer súlyosan alultáplált fogoly maradt életben.
Auschwitznak több mint 1,1 millió zsidó és több tízezer keresztény lengyel, roma (cigány) és szovjet hadifogoly áldozata volt.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
