A holokauszt legkegyetlenebb atrocitásai közül jó néhányat a kollaboránsok követtek el. Az antiszemitizmus, a nacionalizmus, az etnikai jellegű gyűlölet, a kommunizmusellenesség, valamint az opportunizmus a Németország által megszállt nemzetek sok polgárát indítottak arra, hogy együttműködjenek a náci rezsimmel az európai zsidók megsemmisítésében.

Németország tengelyhatalmi szövetségesei zsidóellenes törvények megalkotásával támogatták a náci rendszert. Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban, Bulgáriában és a Vichy-kormányzat Franciaországában a helyi rendőrség, katonaság és más tisztviselők is fontos szerepet játszottak abban, hogy a zsidókat keletre, a német haláltáborokba hurcolhatták. A tengelyhatalmakhoz tartozó államok némelyikében a fasiszta félkatonai szervezetek - hol német irányítás alatt, hol önálló kezdeményezésként - terrorizálták, kirabolták és megölték a helyi zsidókat. A szlovákiai Hlinka-gárda, a romániai Vasgárda, a horvát usztasák és a magyar nyilaskeresztesek sok ezer honi zsidó meggyilkolásáért voltak felelősek.

Kelet- és Délkelet-Európában számos helyi lakos szolgált őrként a náci táborokban, és vett részt zsidók százezreinek az elgázosításában. Litvánok, lettek, észtek, beloruszok és ukránok spontán csoportokba tömörülve ölték meg zsidók százait, vagy olyanokat, akikről azt feltételezték, hogy kommunisták. Ezeket az egységeket a németek kegyetlen rendőri segédcsapatokká szervezték, akik sok százezer zsidó, illetve a megszállt Szovjetunió területén élő több millió nem zsidó ember kivégzésében működtek közre. A németek a megszállás teljes időtartama alatt folytatták a rendőri, katonai és polgári adminisztrációs segéderők toborzását a Szovjetunió bennszülött lakosságának különböző nemzeteiből.

Franciaországban a Vichy-rezsim azzal segítette a németeket, hogy törvényileg kimondta a zsidók külön fajba tartozását, és korlátozta a jogaikat. A hatóságok internálótáborokat hoztak létre az ország déli részében, és segédkeztek abban is, hogy a zsidókat a megszállt Lengyelország területén található kivégzőközpontokba deportálják. Miután a németek betörtek Norvégiába, a norvég fasiszta Vidkun Quisling miniszterelnöknek kiáltotta ki magát. Bár a németek hamar kiábrándultak belőle, neve az angol szótárakban a kollaboráns áruló fogalmának meghatározásában szerepel. Belgiumban és Hollandiában a helyi civil és rendőri hatóságok szintén szorosan együttműködtek a nácikkal a zsidók összegyűjtésében és a haláltáborokba szállításukban.