A Zsidómentő Tanács (kódnevén „Żegota”) egy lengyeleket és zsidókat tömörítő földalatti mentőszervezet volt. 1942. december 4-étől 1945 januárjáig működött a németek által megszállt Lengyelországban, a száműzetésben lévő lengyel kormány támogatásával. A Żegota fő célja a zsidómentő erőfeszítések összehangolása volt. Tagjai titokban dolgoztak, gyakran nem csak a saját életüket, hanem családtagjaik és barátaik életét is kockáztatva. A Żegota lengyel zsidók tízezreit látta el hamis személyi okmányokkal. A hálózat rejtekhelyeket is létrehozott, és pénzt, orvosi segítséget, valamint élelmet juttatott el az általa segített több ezer zsidónak. Ezért a Yad Vashem a szervezetet és a Żegota tagjait is elismerésben részesítette.
Władysław Bartoszewski portréja, Lengyelország, ismeretlen dátum.
Władysław Bartoszewski (1922–2015) a Zsidómentő Tanács (kódnevén „Żegota”) egyik alapító tagja volt. A Żegota lengyeleket és zsidókat tömörítő földalatti mentőszervezet volt a német megszállás alatt álló Lengyelországban. A száműzetésben lévő lengyel kormány támogatásával 1942 és 1945 között működő szervezet fő célja a zsidómentő erőfeszítések összehangolása volt.
A II. világháború 1939. szeptemberi kitörése után Władysław Bartoszewski gondnokként dolgozott a Lengyel Vöröskereszt egyik klinikáján. 1940 őszén Bartoszewskit a náci német hatóságok a szúrópróbaszerű letartóztatások során az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. 1941-ben a Vöröskereszt erőfeszítésének köszönhetően szabadon engedték. Bartoszewski a háború hátralévő részében titkos ellenálló tevékenységben vett részt. Tagja volt több földalatti szervezetnek, így a Zsidókat Segítő Ideiglenes Bizottságnak (a Żegota elődjének) is.
1942 végén, amikor megalakult a Żegota, Bartoszewski felelt olyan titkos tevékenységekért, mint a hamisított dokumentumok biztosítása vagy az orvosi segítségnyújtás. Bartoszewski a németek által megszállt Lengyelországban élő zsidók sorsáról szóló jelentéseket is összeállított. 1943-tól kezdve az emigráns lengyel kormány által a megszállt Lengyelországban létrehozott titkos képviselet (Delegatura) zsidómentő részlegének helyettes vezetője volt. Ez a tisztség volt az összekötő kapocs a Żegota és az emigráns lengyel kormány között.
Władysław Bartoszewski túlélte a háborút, később történész és politikus lett. 1963-ban Bartoszewskit meghívták, hogy ültessen olajfát a Yad Vasemben a Żegota tiszteletére. A Yad Vashem 1965-ben a Világ Igaza elismerést adományozta Bartoszewskinek.
Megtekintés![Irena Sendlerowa, a member of Zegota, an underground organization of Poles and Jews that coordinated efforts to save Jews in Nazi-occupied ... [LCID: 89130]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/6fa6d82a-d6c8-46e7-a980-cd73b24d9ba6.jpg "Irena Sendlerowa, a member of Zegota, an underground organization of Poles and Jews that coordinated efforts to save Jews in Nazi-occupied ... [LCID: 89130]")
Irena Sendler portréja, Varsó, kb. 1939.
Irena Sendler (Sendlerowa) a Zsidómentő Tanács (kódnevén „Żegota”) egyik alapítója és tagja volt. A Żegota lengyeleket és zsidókat tömörítő földalatti mentőszervezet volt a német megszállás alatt álló Lengyelországban. A száműzetésben lévő lengyel kormány támogatásával 1942 és 1945 között működő szervezet fő célja a zsidómentő erőfeszítések összehangolása volt.
Irena Sendler (1910–2008) szociális munkásként dolgozott Varsóban, amikor 1939-ben kitört a II. világháború. Miután a nácik 1940 őszén a varsói zsidókat a gettóba kényszerítették, Sendler kihasználta pozícióját és a háború előtti kapcsolatrendszerét, hogy élelmiszert szállítson, illetve anyagi segítséget nyújtson a zsidóknak. Sendler 1943 elején csatlakozott a Żegotához. A Żegota tagjai rejtekhelyet biztosítottak a lengyel zsidóknak, és pénzt, élelmet, hamis személyazonossági okmányokat és orvosi segítséget nyújtottak az általuk támogatottaknak.
Sendler „Jolanta” fedőnéven több száz zsidó gyermeket csempészett ki a varsói gettóból. Árvaházakban, kolostorokban, iskolákban, kórházakban és magánházakban talált nekik búvóhelyet. Sendler minden gyermeket új személyazonossági okmányokkal látott el, majd kódolva rögzítette eredeti nevüket és tartózkodási helyüket, hogy a háború után a túlélő rokonok megtalálhassák őket. 1943 őszén, alig néhány nappal azután, hogy Sendlert kinevezték a Żegota gyermekosztályának vezetőjévé, letartóztatta a Gestapo (a német titkosrendőrség), majd brutálisan megverte és megkínozta. Ennek ellenére Sendler soha nem fedte fel a gyerekek nevét, és nem adta ki a munkatársait. Társai által szervezett vesztegetési akciónak köszönhetően később kiszabadult a Gestapo börtönéből. A veszélyek ellenére Sendler új álnéven folytatta a munkát a Żegotánál.
Irena Sendler túlélte a háborút. A Yad Vashem 1965-ben a Világ Igaza elismerést adományozta neki.
Megtekintés
A második világháború idején sok ember folyamodott hamis személyazonossághoz és használt hamisított személyi okmányokat, hogy elkerülhesse a náci hatóságokat. A hamis személyazonosság elengedhetetlenül szükséges volt az ellenállók, a segélymunkások, illetve a zsidók számára, akik nem-zsidóknak akarták kiadni magukat. A kiváló minőségű, meggyőző hamisítványok elkészítéséhez több tucat ember titkos együttműködésére volt szükség. Emellett minőségi fényképező és nyomdai eszközök is nélkülözhetetlenek voltak. A magukat nem-zsidónak kiadó zsidók számára a hamis dokumentumok felmutatása az életben maradás módja volt.
Ezt a hamis okmányt Tadeusz J. Sarnecki használta a II. világháború idején. Sarnecki „Kazimierz Hutecki” álnéven működött a Zsidómentő Tanácsban (titkos nevén a „Żegotában”). A Żegota lengyeleket és zsidókat tömörítő földalatti mentőszervezet volt a német megszállás alatt álló Lengyelországban. A száműzetésben lévő lengyel kormány támogatásával 1942 és 1945 között működő szervezet fő célja a zsidómentő erőfeszítések összehangolása volt. Sarnecki és felesége, Ewa futárok voltak a Żegota zamośći és lublini ága között. A régió kényszermunkatáboraiba utaztak, többek között Piotrków Trybunalski, Radom és Starachowice táboraiba. A Sarnecki-házaspár titokban pénzt, dokumentumokat, élelmiszert, gyógyszert és leveleket szállított az ott fogva tartott zsidóknak. Több ízben még embereket is ki tudtak csempészni a táborokból. Tadeusz és Ewa túlélték a háborút.
Megtekintés
A második világháború idején sok ember folyamodott hamis személyazonossághoz és használt hamisított személyi okmányokat, hogy elkerülhesse a náci hatóságokat. A hamis személyazonosság elengedhetetlenül szükséges volt az ellenállók, a segélymunkások, illetve a zsidók számára, akik nem-zsidóknak akarták kiadni magukat. A kiváló minőségű, meggyőző hamisítványok elkészítéséhez több tucat ember titkos együttműködésére volt szükség. Emellett minőségi fényképező és nyomdai eszközök is nélkülözhetetlenek voltak. A magukat nem-zsidónak kiadó zsidók számára a hamis dokumentumok felmutatása az életben maradás módja volt.
A második világháború éveiben Ewa Sarnecka felvette a „Regina Cybulska” álnevet, és hamis személyes személyazonosító dokumentumokkal végzett titkos tevékenységet. Sarnecka és férje, Tadeusz Sarnecki 1942 és 1944 között a Zsidómentő Tanácsnak (titkos nevén a „Żegotának”) dolgozott. A Żegota lengyeleket és zsidókat tömörítő földalatti mentőszervezet volt a német megszállás alatt álló Lengyelországban, fő célja a zsidómentő erőfeszítések összehangolása volt. A Sarneckik futárok voltak a Żegota zamośći és lublini ága között. A régió kényszermunkatáboraiba utaztak, többek között Piotrków Trybunalski, Radom és Starachowice táboraiba. A Sarnecki-házaspár titokban pénzt, dokumentumokat, élelmiszert, gyógyszert és leveleket szállított az ott fogva tartott zsidóknak. Több ízben még embereket is ki tudtak csempészni a táborokból. Ewa és Tadeusz is túlélték a háborút.
Megtekintés
Andrzej Klimowicz háborús portréja, Lengyelország.
Andrzej Klimowicz (1918–1996) Lengyelország német megszállása alatt mindvégig a varsói zsidók megsegítésén és mentésén dolgozott. Tagja lett a Zsidómentő Tanácsnak (titkos nevén „Żegota”), annak a titkos szervezetnek, melynek fő célja a zsidómentő erőfeszítések összehangolása volt. Klimowicznak fontos szerepe volt abban, hogy a Żegota égisze alatt varsói zsidók hamis személyazonossági papírokhoz, illetve a varsói gettó falain kívül rejtekhelyekhez jutottak. Klimowicz túlélte a háborút. A Yad Vashem 1981-ben a Világ Igaza elismerést adományozta Klimowicznak.
Megtekintés
Ezt a nagy, fedeles faládát a Zsidómentő Tanács (kódnevén „Żegota”) arra használta, hogy elrejtse a hamis személyazonossági okmányokat a náci hatóságok elől.
A Żegota lengyeleket és zsidókat tömörítő földalatti mentőszervezet volt a német megszállás alatt álló Lengyelországban. A száműzetésben lévő lengyel kormány támogatásával 1942 és 1945 között működő szervezet fő célja a zsidómentő erőfeszítések összehangolása volt. A Żegota egyik legjelentősebb titkos tevékenysége hamis személyazonosító okmányok előállítása volt a zsidók számára, akik el akarták kerülni a rájuk vadászó német hatóságokat. A kiváló minőségű, meggyőző hamisítványok elkészítéséhez több tucat ember titkos együttműködésére volt szükség, akik gyakran saját és családtagjaik életét kockáztatták.
Megtekintés
A második világháború idején sok ember folyamodott hamis személyazonossághoz és használt hamisított személyi okmányokat, hogy elkerülhesse a náci hatóságokat. A hamis személyazonosság elengedhetetlenül szükséges volt az ellenállók, a segélymunkások, illetve a zsidók számára, akik nem-zsidóknak akarták kiadni magukat. A kiváló minőségű, meggyőző hamisítványok elkészítéséhez több tucat ember titkos együttműködésére volt szükség. Emellett minőségi fényképező és nyomdai eszközök is nélkülözhetetlenek voltak. A magukat nem-zsidónak kiadó zsidók számára a hamis dokumentumok felmutatása az életben maradás módja volt.
Ilyen okmányt használt Izabela Bieżuńska is, hogy „Janina Truszczyńska” álnéven titkos mentőakciókban vehessen részt. Bieżuńska tagja volt a Zsidómentő Tanácsnak (kódnevén „Żegota”). A Żegota lengyeleket és zsidókat tömörítő földalatti mentőszervezet volt a német megszállás alatt álló Lengyelországban. Az 1942. december és 1945. január között a száműzetésben lévő lengyel kormány támogatásával működő szervezet fő célja a zsidómentő erőfeszítések összehangolása volt.
Megtekintés
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
