Else Rosenberg

Else Herz néven született egy háromgyermekes zsidó családban Hamburg nagy kikötővárosában. Az apjának gabonabehozatallal és -kivitellel foglalkozó vállalkozása volt. Gyermekként Else egy lányoknak fenntartott magániskolába járt. 1913-ban férjhez ment Fritz Rosenberghez, Göttingenbe költöztek, és itt nevelték fel három gyermeküket.

1933–39: Az 1930-as években a válság beköszöntével Else férjének vászonüzeme hanyatlásnak indult. Amikor a nácik 1933-ban hatalomra jutottak, elkobozták Rosenbergék üzemét. A megélhetésétől megfosztott családot az otthonából is kilakoltatták. Visszaköltöztek Hamburgba, ahol a rokonok anyagi támogatása és kereskedőtanoncként dolgozó két gyermekük csekély keresete segített fenntartani a családot.

1940–43: 1941 vége felé a Rosenberg családot a majdnem 1300 kilométerre keletre, a Szovjetunióban lévő Minszk gettójába deportálták. Elsét munkára rendelték, és éjszakánként a havat és jeget kellett takarítania a vasúti sínekről. 1942 júliusában egy nap, miután a munkabrigádok távoztak a napi munkára, SS-katonák vették körül a gettót. Else brigádja fegyverropogást hallott. A munkásokat három napon keresztül nem engedték el a posztjukról, és a nyugtalanság óráról órára nőtt. Amikor végre visszatérhettek a gettóba, Else több száz holttestet látott a földön, de a családja csodával határos módon még életben volt. Hozzávetőleg 30 000 ember vált a gyilkosságok áldozatává.

Heinzet, Else fiát 1943 szeptemberében a treblinkai haláltáborba vitték. A gettót két héttel később felszámolták. Elséről és a család többi tagjáról többé senki nem hallott.