
Hogyan járult hozzá az eugenika a rasszizmus növekedéséhez Európában és az Egyesült Államokban?
A „faj” és a „rasszizmus” fogalmának jelentése az idők során és a különböző politikai, társadalmi és kulturális kontextusokban számottevő változáson ment keresztül. Azok a fejlemények, amelyek megalapozták a XX. század eleji rasszizmust, a nyugati világ országainak mindegyikében jelen voltak. Ez a témakör a faji alapú antiszemitizmus németországi történetére és az Egyesült Államokbeli rasszizmushoz való viszonyára összpontosít. Vizsgáljuk meg bővebben közös elemüket, az eugenikát.
A jelen témával kapcsolatos háttér-információkért lásd a kapcsolódó cikkeket.
Háttér
A rasszizmusnak mély történelmi gyökerei voltak mind a náci Németországban, mind az Egyesült Államokban. A zsidókkal és a színesbőrűekkel szembeni erőszakos attitűdöt hosszú időn át igazolták különböző indokokkal. Ezek között szerepeltek a vallási előítéletek és a rabszolgasághoz és a gyarmatosításhoz kapcsolódó gazdasági elképzelések. Ami újdonság volt a XX. század elején, az a tudomány vagy tudományosnak látszó eszmék felhasználása a rasszizmus és az antiszemitizmus új, faji alapú formáinak megindoklására. Az eugenikai mozgalom nagy befolyással bírt ebben az időben. A fajjal kapcsolatos hamis „tudományos” elképzelések közé tartoztak az olyan hiedelmek, mint:
- az emberiséget külön biológiai csoportokra, úgynevezett „fajokra” lehet osztani;
- ezeket a „fajokat” hierarchikusan lehet rangsorolni.
Ez a korszak a „tudományos rasszizmus” korszaka volt. A legkiemelkedőbb tudósok és értelmiségiek közül többen legitimizálták ezeket az elképzeléseket. A mai tudósok túlnyomó többsége elutasítja ezeket a hiedelmeket.
A „tudományos rasszizmus” egyszerre tükrözte és igazolta az imperializmust annak csúcspontján. Az imperializmus számos nyugati ország törekvése volt, hogy gazdaságát és hatalmát gyarmatosítás révén kiterjessze. E törekvés legitimizálása érdekében az imperialista hatalmak vezetői és polgárai a gyarmati uralom alatt élő színes bőrű népekkel – például ázsiaiakkal és afrikaiakkal – szembeni felsőbbrendűség és a „fehér felsőbbrendűség” elméletét hirdették. Németország és az Egyesült Államok is az imperialista országok közé tartoztak.
A fehér felsőbbrendűség hívei a „szociáldarwinizmus” néven ismert eszmékre támaszkodtak. Hiedelmeik alátámasztására olyan fogalmakat vettek át, amelyeket Charles Darwin és más tudósok a növényekre és állatokra alkalmaztak. A „legalkalmasabb túlélését” számos rasszista hiedelem igazolására használták. Ezt az elvet alkalmazták az imperializmusra, a teljesen szabályozatlan („laissez-faire”) kapitalizmusra, a rasszizmusra és az eugenika áltudományára is.
Az eugenika először Nagy-Britanniában jelent meg a XIX. század végén. Támogatói a „jó állományból való” fehér emberek magasabb születési arányát szorgalmazták. Arra is törekedtek, hogy korlátozzák az öröklötten „hibásnak” vagy „alsóbbrendűnek” tekintett egyének szaporodását. Európában és az Egyesült Államokban az eugenikusok az „alkalmatlanok” kényszersterilizálására szólítottak fel. „Alkalmatlannak” tekintették azt a személyt, akinek mentális betegségei vagy öröklöttnek tartott fogyatékosságai voltak.
Az Egyesült Államok
Az eugenikusok az amerikai társadalom számos területén befolyással bírtak. Néhány szövetségi állam sterilizációs törvényeket is elfogadott. Az eugenikusok támogatták a bevándorlás korlátozását is. Az országkvóták például arra szolgáltak, hogy csökkentsék a katolikus és zsidó bevándorlók számát, távol tartsák az ázsiaiakat, és megakadályozzák, hogy a mexikói vendégmunkások amerikai állampolgárok legyenek. A kvóták célja az volt, hogy az Egyesült Államok többségében fehér, angolszász protestáns társadalom maradjon. A faji szegregáció hívei az eugenikát az afroamerikaiak és más színes bőrűek elleni diszkrimináció igazolására is felhasználták. Például eugenikai állításokkal indokolták a „fajilag vegyes” házasságok betiltását. Azzal érveltek, hogy ezek a házasságok biológiailag alacsonyabb rendű utódokat hoztak létre.
Németország
Az 1920-as években Németországot demokratikus kormány vezette. Az eugenikai alapon történő sterilizációra vonatkozó nemzeti javaslatok csak korlátozott politikai támogatást élveztek. A katolikusok ellenezték az emberi szaporodásba való beavatkozást, a liberálisok pedig a személyiségi jogok megsértését kifogásolták. Ennek ellenére a szélsőséges nacionalisták az „északi” faj felsőbbrendűségét hirdették. Óva intettek az európai fajok nem európai „fajokkal” és „alfajokkal” való „keveredésének” biológiai veszélyeitől. Az „alfajok” közé sorolták a zsidókat.
1920-as megalakulásával a Náci Párt éppen ezekre a rasszista, imperialista és eugenikai eszmékra alapozta ideológiáját. A „tudományt” arra használták fel, hogy igazolják a nácik – legszélsőségesebb szociáldarwinizmussal átitatott – eszmerendszerét.
A rasszizmus és az antiszemitizmus továbbélése
A rasszizmus és az antiszemitizmus továbbra is jelen van az Egyesült Államokban, Európában és máshol, annak ellenére, hogy a modern tudomány teljesen elvetette a biológiailag meghatározott, különálló „fajok” XX. századi elképzeléseit.
A második világháború és a holokauszt után az eugenika több okból is hiteltelenné vált. Részben a náci faji ideológia nevében elkövetett népirtás és egyéb bűnök miatt, továbbá a humángenetika terén szerzett fejlettebb tudományos ismeretek miatt. A kutatások kimutatták, hogy nem léteznek a „faji származást” kimutató, elkülönülő genetikai halmazok. A DNS minden embernél körülbelül 99,9%-ban azonos. A kutatások továbbá kimutatták, hogy az emberiség egészének genetikai gyökerei közös kelet-afrikai eredetre vezethetők vissza.
Ma a tudósok között egyetértés van abban, hogy a „faj” nem genetikai vagy biológiai fogalom. A „faj” inkább kulturális és társadalmi elképzelés, amely időtől, helytől és körülményektől függően változik – tehát emberi találmány.
A történelem során a csoportok elleni gyűlöletkeltés fennmaradt, még ha a kísérletek a racionalizálására időről időre változtak is. Az indoklástól függetlenül az egyének bőrszín, vallás, etnikai vagy nemzetiségi hovatartozás alapján történő megkülönböztetése továbbra is diszkriminációhoz, üldözéshez és erőszakhoz – köztük tömeges atrocitásokhoz és népirtáshoz – vezet.
Kritikai gondolkodást célzó kérdések
Vizsgáljuk meg a faji törvényeket az 1920-as és '30-as évek Németországában, illetve az Egyesült Államokban. Milyen szerepet játszott ezeknek az országoknak a politikai programjaiban az eugenika?
Az ellenkezőjét bizonyító elsöprő tudományos adatok ellenére sokan még mindig hisznek bizonyos fajok felsőbbrendűségében. Miért ragaszkodnak némelyek olyan hiedelemhez, amelyet már megcáfoltak?
Hogyan lehet felismerni és hatékonyan cáfolni valamely csoportot célzó negatív propagandát és a szándékos félretájékoztatást?